Épületek/Középület

Marcali fürdő — post scriptum

2010.02.25. 12:19

A majdnem egy évtizede tervezett, két éve tanuszodával kiegészített strand gazdái ma már új gyógyászati funkciókkal való bővítésen gondolkoznak. Nem csak a vizet, a házat is nagyon dicsérik a külföldiek, nekik igazi különlegesség.

Marcaliban több lépcsőben készült el a városi strand és szabadidőközpont a Dévényi & Társa Építésziroda Kft. tervezésében. 2003-ban és 2008-ban adtak át egy-egy részt, de ma már azon gondolkoznak az üzemeltetők, hogy jó lenne tovább bővíteni és új gyógyászati funkciókkal kiegészíteni a fürdőt. Amikor a programot több, mint egy évtizeddel ezelőtt kigondolták, akkor még csak a szabadtéri strand fejlesztésén és évi öt hónapos nyitvatartáson gondolkoztak. Az elmúlt egy évtizedben viszont divatba jött a wellness, változtak a fogyasztói szokások, a gyógyturizmus a kisvárosi strandokra is visszahat és átalakítja az azok iránti igényt is.

Marcali fürdője építészeti különlegesség a külföldiek számára, akiket lenyűgöznek a szokatlan formák, míg a hazai közönséget a belső térben használt sok fa vonzza, azt mondják, ettől nagyon otthonossá válik az épület. Ezt onnan tudom, hogy felhívtam a fürdőt, hogy megtudjam, vannak-e a házra vonatkozó esztétikai visszajelzések. Nem akarok túlzásba esni, és azt mondani, hogy az építészeti értékek befogadása nagyon magas színvonalon áll, vagyis hogy általában a háznak magának az átlagemberek olyan nagy jelentőséget tulajdonítanának, hogy kifinomult véleményt is alkotnának róla, de itt egyértelműen pozitív visszajelzésekről számoltak be, vagyis a ház áttört egy falat, ami a kortárs építészet iránti értetlenség állít szakma és nagyközönség közé. Üzemeltetési szempontból viszont időközben rájöttek, hogy bizonyos dolgokat másképp kellett volna csinálni, például a kicsi büfé és a néhány asztal helyett egy jóval tágasabb pihenőt kellett volna építeni. Strandolni jó, a wellness jó, de valahol csak úgy lenni is kell, kipihenve a fürdés, masszázs, bubifürdő, szauna, meg számos egyéb kényeztetés fizikai megpróbáltatásait. A lounge tér, ami ma már szinte kötelező minden menő fürdőhelyen, itt sajnos egyelőre még hiányzik. A kérdésre, hogy ha komolyan szóba kerül a fürdő átalakítása, megkeresik-e majd a tervezőket, határozott igennel feleltek. Úgy legyen.

A marcali strand projekt 1997-ben kezdődött, amikor a város rendezési tervet készíttetett (tervező: Dabóczi József okl. ép. mérnök) „Gyógy- és idegenforgalmi központ" elhelyezése céljából. A Dévényi és Társa iroda 2001 márciusában kezdett el a strand és szabadidőközpont tanulmánytervein dolgozni. Az előzetes elképzelések szerint a strand mellé gyógyszálló is kerül, amit elvileg 2011. márciusában fognak átadni. A fürdő és a strand funkcionális együttműködése érdekében a strand főépülete a kijelölt terület ÉK-i negyedére került, mivel a terület nyugati felén lévő sport- és szabadidő létesítmények a balneotherápiával és a gyógyszállóval közös használatban lesznek.

A strand főépületében csak a szokásos városi strandfunkciók kaptak helyet: érkezés, öltözés és tisztálkodás. A főépület tömegét a tervezők két önálló részre tagolták. Az egyik a fedett-nyitott előcsarnok, látszó fedélszerkezettel, s ebbe ékelődik be a pénztárakat, irodákat és büfét magába foglaló egyszintes irodaépület. Ehhez a látványos tömeghez kapcsolódik a tisztán funkcionális, egyszerű öltözőépület. Az átlagos fürdővendégek a földszintet, míg az egyesületi tagok az emeleti öltözőket használják, de időszakonkénti csúcsforgalom esetén itt tartalék öltözőket tudnak megnyitni a vendégek számára.

A tervezők tudatosan arra törekedtek, hogy a századeleji fürdők hangulatát idézzék meg. A sportmedencétől északra, bérelhető kabinokat magába foglaló pavilonsort terveztek. A középfolyosóra szervezett - a töréspontokban nagycsaládnyi méretű kabinokat magába foglaló - épület elnyúló tömegét a sportszer és kerti bútor raktár meredek tetőformája zárja le. A kabinsor feletti nyeregtető északi tetősíkja a déli fölé nyúlik, s így nyílászáró nélküli felülvilágító sávot hoz létre.

A tervezők arra is gondoltak, hogy ha később igény lesz rá, hogyan tudják majd a sportmedencét lefedni. Ebben az esetben a kabinsort át kell majd telepíteni, melyet a könnyűszerkezetes kialakítás és az előregyártott beton alaptestsor alkalmazása lehetővé is tesz. Ha ezt a medencét lefedik és nyaktaggal a főépülethez kapcsolják, a létrejövő térben tanmedencét lehet elhelyezni, de a főépület nyugati oldalát is úgy alakították ki, hogy ott a strand élményfürdővel bővíthető legyen. E helyett bővítésként PPP keretében kivitelezett fedett tanuszoda épült 2008-ban.

A parkban sportpályák, játszótér, díszkert, terasz található. A fürdő teljes területe közel öt és fél hektár. A terület távolabbi részeit gyalogutakkal kapcsolták a főépülethez, amelyeket pihenőhelyekkel, díszkertekkel, játszóterekkel tagoltak. A park fenntartásához külön épület kellett, ami egy fák által takart helyre, a terület délkeleti részébe került, a sportpályák mellé pedig sportházat (öltözők, szertár) terveztek. Az eredeti tervek szerint a strand és a leendő gyógyszállót elválasztó közút felett gyaloghíd készül majd.

Az eredeti 2001-es programban a fürdőt csak nyári üzemre tervezték. Hiába van azonban gumiból az építész agya, hiába tervez rugalmasan továbbfejleszthető házat, hiába próbál az adott pillanatban felmerülő jövőképre is ruhát szabni az építéstechnológia és a ravasz tervezői megfontolások keretei között, ha nincs mögötte a programozás tudománya az életmódkutatás eszközeivel támogatva. Ez már nem az építész dolga, nem a beruházóé és talán nem is az üzemeltetőé. De ha senkié sem, akkor vajon kié?

Ebből a történetből talán az is világosan látszik - amit egyébként oly gyakran tapasztalok például pályázatok esetén -, hogy Magyarországon az építészeti funkcionális programalkotás, vagyis az, hogy egy-egy fejlesztés milyen célokat és funkciókat szolgál, és ezek hogyan alakulnak a jövőben, nem áll a helyzet magaslatán. A programozás hibrid munka, design (építészet), közgazdaságtan és társadalomtudományok határterületein mozgó életmód- és trendkutatásról van szó, amely releváns válaszokat tud keresni egy-egy funkció (folyamat) változásának mikéntjére. Kikerülhetetlen, hogy időről időre mindent át kell alakítanunk, de nem hiszem, hogy a távoli jövő új technológiái – valóban elasztikus szerkezetei és terei – majd választ adnak a programozás hiányosságaiból eredő problémákra.

Pásztor Erika Katalina