Március 15-én megnyílik az egykori Postapalota épülete
Március 15-én nyitja meg kapuit a Magyar Nemzeti Bank Felügyeleti Központ és Pénzmúzeum a Széll Kálmán térnél. Az egykori Postapalotában a felújítást követően egy több, mint 2400 m2 alapterületű, Európában is egyedülálló pénztörténeti és pénzügyi edukációs kiállítótér nyílik. A Sándy Gyula által tervezett, 1926-ban átadott épület felújítása 2018 óta tartott.
A Buda Palotának is nevezett ingatlan eredetileg a Magyar Királyi Posta igazgatóságaként funkcionált, a második világháború idején Buda ostroma alatt azonban komoly károk érték. Mivel a sérülések a szerkezetet szerencsére nem érintették, felújítás után továbbra is a posta használatában maradt az épület, egészen a 2000-es évekig. Ezt követően 2016-ig üresen állt, amíg először a jegybanki alapítványok vagyonkezelőjéhez, majd az MNB-Ingatlan Kft. tulajdonába került és így megkezdődhetett a régóta esedékes értékmentő rehabilitáció.
Az épület alsó szintjein kap helyet az EMMI Közgyűjteményi Főosztály közbenjárása által a napokban szakmúzeummá minősített Pénzmúzeum. A jegybank törvényileg meghatározott feladatkörének részét képezi a lakosság pénzügyi edukációja, amelynek újabb fontos eleme lesz az interaktív látogatóközpont, ahol gazdasági folyamatokkal, fogalmakkal, és pénztörténeti érdekességekkel ismerkedhetnek meg játékos módon a látogatók. Az MNB Szabadság téri székházának felújítási munkálataival egyidejűleg, 2021-ben az MNB pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnöksége is az épületegyüttesbe költözött, amely így új nevet kapott: Magyar Nemzeti Bank Felügyeleti Központ és Pénzmúzeum.
A múzeum élménytere a legmodernebb múzeumpedagógiai és digitális technológiákkal felszerelve várja az érdeklődőket. A koncepció tervezése során számos ország központi bankjainak hasonló létesítményeit tanulmányozták annak érdekében, hogy a szórakozás és edukáció funkciók közötti egyensúlyt a legkülönlegesebb formában megvalósító intézmény nyithassa meg kapuit. A Pénzmúzeum megalkotásánál kiemelten fontos szempont volt, hogy ne egy idővonal múzeum legyen, hanem izgalmas csomópontokon keresztül mutassa be a pénzügyi szektor különleges világát, ezért az állandó kiállítás a pénz 5 funkciója köré szerveződik. A látogatók a tárlat megtekintése során kipróbálhatják magukat bankárként, tervezhetnek bankjegyet a saját arcképükkel, az igazán elszántak pedig egy aranytömböt is megemelhetnek. Az egyik legizgalmasabb része a kiállításnak egy makett, amelyen a Szabadság téri Székház is megelevenedik a hologramos technológiával.
Az Elnöki-szobát az iroda életnagyságú ajtaja szimbolizálja, amely kulcslyukán keresztül a jegybank múltjába és jelenébe pillanthatunk be. A múzeumban elérhetőek lesznek diákok számára múzeumpedagógiai foglalkozások is, amelyek a Pénziránytű Alapítvánnyal együttműködve valósulnak meg. A legkisebbek számára foglalkoztató füzettel, mesekönyvekkel is készülnek, hogy játékosan megalapozzák a későbbi pénzügyi ismereteket.
A Magyar Nemzeti Bank Aranyvonatának története a jegybank és hazánk számára is példaértékű, bár sokáig elfeledett volt. A második világháború alatt, 1945-ben az MNB dolgozói életük kockáztatásával menekítették ki az ország aranytartalékát Ausztria felé tartó vonatokon. A 2030 banktisztviselő és családtagjaik a Magyar Nemzeti Bank harminc tonna aranykészletét, nagy összegű devizatartalékát, valamint Mátyás király Corvináit és a méteretalon platinarúdját menekítette nyugatra. A jegybank a történetnek több módon is emléket állít, részben a Robogás című köztéri szoborral. Szőke Gábor Miklós alkotása az aranyvonat történetén túl, magát a mozgást kívánta megragadni, absztrahált eszközökkel. A rozsdamentes acélból készült arany színű, elcsúsztatott aranyrúd mozdulatfázisokat jelenít meg. A mintegy 7000 db elcsúsztatott „aranyrúd" a térben, 13 méter hosszú és 13 tonnás dinamikus plasztikát alkot, amelynek megvalósításán a művész csapatával együtt két éven át dolgozott.
Forrás: sajtóanyag
