Mecsetkezelés - Beszámoló a Központi Építészeti - Műszaki Tervtanács és a Fővárosi Tervtanács összevont üléséről
Kényes ügy. A magyarországi iszlám egyház a Budaörsi útra tervez mecsetet építeni. A telek megvan, a környékbeli lakók tiltakoznak a funkcióból eredő várható forgalomnövekedés miatt, a tervtanács meg elégedetlen az építészeti kialakítással. Zöldi Anna beszámolója múlt heti ülésről, kiegészítve a tervező, Koós Miklós által nagyvonalúan rendelkezésünkre bocsátott tervlapokkal.
lény legyen, akinek létezése kimerül a gondolkodásban. (Oswald Spengler)
Kényes feladat elé állította a tisztelt tervtanácsot az Iszlám Egyház: a Budaörsi úton fekvő telkükre felépítenék az első magyarországi mecsetet, s ennek már engedélyezési fázisra érett tervével állt a bírálók elé. Építészetileg különösen szép kihívás a 21. században Magyarországra mecsetet tervezni, pláne, hogy ebben az esetben hazai előképekről nemigen beszélhetünk. Oswald Spengler a Nyugat alkonyában az arab lelket mágikusnak nevezte (szembeállítva az apollóni antik, és a fausti nyugati lélekkel.) A mágikus lélek téri szimbólumnak a barlangot tartotta – az iszlám építészet tereit ismerve nem állítható, hogy tévedett volna.
Ha hazai előképekből nem is indulhat ki a tervező, történetiekből annál inkább, külföldre tekintve pedig találhatunk példákat a nyugati országokban épült kortárs iszlám imahelyekre. Valószínűsíthető, hogy csak építészetileg kifogástalan, támadhatatlan tervet tudna egy tervtanács felvállalni, támogatni. (Hozzátehetjük: a megrendelő érdeke is ilyen épület létrehozása lenne.)
A BAH csomópont közelében fekvő telek, melyet az Iszlám Egyház kifejezetten e célra vásárolt, családi és társasházakkal körülvett térség, gépkocsival csak a Budaörsi út felől közelíthető meg. Kiválasztásánál szempont volt, hogy tömegközlekedéssel is könnyen elérhető legyen. A Budaörsi út zajterhelése magas, ennek konzekvenciáit a tervben érvényesíteni kellett. Az építési program összetett funkciót határoz meg, nem csak imahely, hanem könyvtárral, klub – oktató- és előadó-helyiségekkel kiegészített kulturális központ építését tervezik, melyhez szolgálati lakás és térszint alatti parkolók tartoznának. A programot tovább bonyolítják a szakrális előírások – a nők által használt területek radikális elválasztása és az iszlám vallás gyakorlásához szükséges terek, épületrészek helyigénye.
A tervező összetett tömegű, szabadon álló, az iszlám építészet külső formajegyeit idéző, de díszítetlen homlokzatokkal bíró épületet mutatott be, melynek alapkoncepciója a Budaörsi úttól hátrahúzott, Mekka felé tájolt Imaterem kialakításán nyugszik. A gépkocsik a Budaörsi útról hosszú rámpán hajthatnak a pinceszinti teremgarázsba. A tervet ez év januárjában már tárgyalta ugyanez a grémium, de akkor – megfelelő tervdokumentáció hiányában - a napirendet konzultációnak minősítették, és nem adtak ki határozatot, csak ajánlásokkal éltek.
Véleményük egyöntetűen az volt, hogy a telek nem alkalmas az adott programmal az épület befogadására, és a bemutatott épület megformálása is ezt sugallja. Az osztott tömegű, minden irányban azonos értékű homlokzatokkal rendelkező épület elhelyezése kontrasztban áll a zártsorú beépítést kívánó telek adottságaival. További problémát jelent a közlekedés, a gépkocsiforgalom nem megoldott. Az alaprajz szervezetlen, a funkcionális kapcsolatok bonyolultak, a nők bejárata méltatlan helyre kerül. Az épület nem tisztázza viszonyát a 21. század építészetéhez.
Mindezeket összegezve a januári állásfoglalás megállapította, hogy a funkcióhoz méltó épület (Magyarország első iszlám kulturális központja) kialakításához, vagy a programhoz illő másik telek, vagy a program csökkentése lenne szükséges. A feladat nagyságrendje, és egy progresszív építészeti megoldást képviselő terv létrehozása építészeti tervpályázat kiírását indokolná, a tervtanács ezt javasolja. A fentiek figyelembevételével készülő új terv véleményezését januárban napirendre tűzték.
A tervező által ismét bemutatott terv – azon túl, hogy a gépkocsiforgalmat módosította, - gyakorlatilag megegyezett az előzőekben bemutatott változattal. Az opponencia megállapította, hogy a tervtanács ajánlásaihoz képest lényeges változás nem történt, a tervező arra szorítkozott, hogy kifogásolt megoldásait a műszaki leírásban indokolja. A tervtanács elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy míg az előző konzultáción olyan kérdésekben is állást foglalhattak, melyek nem tartoznak a tervtanács kompetenciájába (például a telekválasztás), jelenleg már csak az építészeti minőség elbírálására van lehetőség.
Az egybegyűltek azonban ezzel kapcsolatban is alapos kifogásokkal éltek. Túl azon, hogy többen sérelmezték, hogy a tervező semmit nem vett figyelembe a tervtanács ajánlásaiból, megállapították ismét, amit már januárban írásba adtak, nevezetesen, hogy a program túldimenzionált a telek méretéhez képest, az épület megfogalmazása nem veszi figyelembe a telekadottságokat, a szakrális építészet szerkesztésrendjével szemben az alaprajz esetleges, nem tiszták a térkapcsolatok, ennek következtében a tömegformálás nem a téri viszonyokat tükrözi. A kvázi-formák funkciótlan alkalmazására a legkirívóbb példa a minaret, amely van ugyan, de minek – funkciója nincs, hiszen nem fog müezzin kiáltozni naponta ötször a Budaörsi út zaját túlkiabálva, léptéke pedig nem avatja szimbolikussá. Általánosságban hiányolták a 21. század építészeti gondolkodásának jelenlétét a feladat megoldása során, és ennek orvoslására ismét felmerült egy esetleges tervpályázat kiírásának szükségessége.
A megbízó elmondta, hogy tisztában van azzal, hogy nem ez a legtökéletesebb telek az általuk álmodott funkcióra, de jelenleg ezzel rendelkeznek, úgyhogy erről a tervről kérnek véleményt. Az önkormányzat által felajánlott további telkek mind szabályozatlanok, és csak évekig elhúzódó eljárás után kezdődhetne újra a tervezés. A használatot firtató kérdésre elmondta, hogy napi szinten 20-30 látogatója lenne az intézménynek, állandó személyzete 7-8 fő, a pénteki ima idején pedig maximum 300 fő keresné fel a mecsetet, déli egy óra körüli időben. A 30 parkolóhely számukra elegendő lenne az eddigi tapasztalatok alapján (Jelenleg a Bartók Béla úton, egy lakásban működik imahely, annak forgalma alapján lehet következtetni a várható használatra.)
A környékbeli lakók jelen lévő képviselője jelezte, hogy továbbra is tiltakozni fognak a tervezett építkezés ellen minden jogi fórumon, nem vallási alapon, hanem a környeztet túlterhelő funkció miatt (az előzményekről a mellékelt hivatkozások alatt lehet tájékozódni). A tanácstalan tervtanács megállapította, hogy ugyanazt tudja kijelenteni, mint előző alkalommal: a hely alkalmatlan a tervezett funkcióra. A jelenlévő XI. kerületi főépítész felhívta a figyelmet arra, hogy a helyszín kiválasztása az önkormányzat kompetenciája, itt és most a házról kell véleményt mondani.
A tervtanács tehát kialakította álláspontját, miszerint a tervezett épület a szabályozási tervnek megfelel, de mivel a korábban látottakhoz képest nem módosult, így a tervtanács a konzultációban foglalt januári véleményét továbbra is fenntartja. Az alaprajzi- és tömegformálást zavarosnak tartja, véleménye szerint a beépítés nem jó válasz a telek adottságaira. Nem megfelelő a garázs kialakítása, a minaret és a külső menekülő-lépcső megfogalmazása. A tervező a tervtanács ajánlásait nem vette figyelembe, tervén nem módosított. A benyújtott tervet engedélyezésre mindezek miatt nem javasolják. Mecsetkezelésből tehát Koós Miklós egyelőre elégtelenül vizsgázott, mindazonáltal a terv engedélyezésre beadható.
Mecset és Iszlám Kulturális Központ építési engedélyezési terve
vezető tervező: Koós Miklós, Koós Építésziroda Kft.
opponens: Aczél Gábor
Előzmények
Minaretek, mecsetek, dzsámik Magyarországon
"A gyermekeim már magyar muszlimok lesznek"
Koós Miklós tervező saját blogján részletesen bemutatja tervét
