Megállapodtak

A Kormányzati Negyed ügyében megállapodást írt alá Dr. Demszky Gábor főpolgármester, valamint a Kincstári Vagyoni Igazgatóság képviseletében Zelles Sándor vezérigazgató és Görözdi György projektigazgató, miniszterelnöki megbízott.
Demszky: ”Befolyásolni akarjuk azokat, akik kivették - kiveszik a pályázati kiírást...”

Ankét kedden este: téma Budapest Szíve az N&n Galériában. Ott mintha említést sem érdemelt volna a Kormányzati Negyed...

Sajtótájékoztató csütörtökön délelőtt: téma a Kormányzati Negyed - aminek ügyében megállapodást ír alá Budapest Főváros képviseletében Dr. Demszky Gábor főpolgármester, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) nevében Zelles Sándor vezérigazgató, valamint Görözdi György projektigazgató, miniszterelnöki Megbízott. A helyszín: a WestEnd City Center tetőterasza, Semiramis függőkert.

Demszky Gábor azzal indít, hogy fejlődési robbanás előtt áll a magyar főváros, mint friss EU tag - analógiaként Portugáliát és Spanyolországot említi. Modern metropolisz, lakhatóbb, vonzóbb - határidő 2011., amikor majd Magyarország lesz az EU soros elnöke (fél évig).

Addig például más:
- 4-es metró első ütem - múlt hét óta megy a fúrópajzs;
- a Kossuth tér rendezése - park lesz, erről pénteken ír alá megállapodást Szili Katalinnal, az Országgyűlés elnökével, és tervpályázatot fognak kiírni;
Budapest Szíve - aminek a megvalósítása megkezdődött a Kálvin téren és a Fővám téren.

Minden feltétel adott, hogy megújuljon a város centruma. 

 

Kormányzati Negyed építése: nyílt, nemzetközi tervpályázat, határidő július 11. A megadott területnek kb. 1/3-a az új kormányzati együttes, erre várnak konkrét építészeti terveket, a többire részletes városrendezési elképzeléseket (úgynevezett ”mester-tervet”, ha szószerint lefordítjuk az angol szakkifejezést).

”Befolyásolni akarjuk azokat, akik kivették - kiveszik a pályázati kiírást...” - jelenti ki Demszky Gábor, és nevek említésével szól arról, hogy mennyire rangos a zsűri.

A területről - amit majd a végén fentről meg is tekinthetnek a jelenlévők: nagy barnamezős beruházás a MÁV területén és a VI. kerület hatékony közreműködésével (előbbi részéről senki nincs jelen, Mihályfi László, Terézváros Önkormányzatának főépítésze az asztal jobb szélén foglal helyet, de nem kap szót).

Demszky: ”Sebet fogunk itt kezelni, plasztikázni.”
”A Nyugati pályaudvar Eiffel-csarnoka legyen fedett közterület, funkció-váltással.” (ilyenre van remek példa Madridban - a szerkesztő megjegyzése.)

A gazdaságosság mellett ragaszkodnak az építészeti minőséghez, továbbá a fenntarthatósághoz, az energiatudatos építéshez.
Nem éjszaka halott irodaegyüttest kívánnak létrehozni, hanem élhető, lakható városnegyedet, melynek kialakításánál fontos szempont a publikusság, az átláthatóság.

Eddig 23-an váltották ki a kiírást. A megépítési határidő: 2009. május 31., addigra kész a 11 minisztérium és a miniszterelnöki hivatal új épületegyüttese. 5700 fő dolgozik majd benne, a területen 2000 személygépkocsi parkolását kell megoldani.

43,2 milliárd forintból kívánják megépíteni, plusz a kiegészítő beruházásokra 5 milliárd forintot irányoztak elő.

 

 

Görözdi György szerint hitelessé teszi a dolgot, hogy a főpolgármester mennyire részletes tájékoztatást adott, ismeri a részleteket is. Ebből is látszik, mennyire jól működik együtt a kormányzat és a főváros.

Revitalizációs hatása lesz a projekt megvalósításának. A főváros legszennyezettebb területe, amit most a vasút visszaad a városnak.

Steiner Pál (a fővárosi MSZP frakció vezetője): ”színvonalas funkcióknak” tesznek majd eleget, és a Belváros is visszakapja régi fényét, együtt kell épülni és szépülni.

Beleznay Éva megbízott főépítész kiemeli, hogy a vasúti területek revitalizációjának mintapéldája formálódik, és szintén hangsúlyozta az összefüggést a Budapest Szíve programmal, például a tömegközlekedési fejlesztéseket illetően.

A helyi lakosságnak kell lehetőséget nyújtani a rekreációra, sportra, kultúrára, vendéglátásra - megtetézve sétányokkal, bicikli-utakkal.

A pályázat célja, hogy megoldást találjanak, és egyúttal folyik a szabályozási tervek felülvizsgálata, valamint a közlekedési hatástanulmány készítése a körzetre - ezeket lezárni akkor fogják, amikor rendelkezésre áll majd a pályázat eredménye.

Bojár Iván András városarculati tanácsnok vázlatos történeti áttekintést ad, megemlítve, hogy a 19. század második felében mennyi fontos épület született külföldi építészek keze nyomán.

Politikai tényezőként említette, hogy jelenleg 11000 fő dolgozik azokban a kormányhivatalokban, mely az új Kormányzat Negyedben 5700 fővel működik majd, megvalósítva a hatékony, korszerű munkavégzést.

A projekt gazdasági hatása máris megmutatkozik abban, hogy a környéken emelkedni kezdtek az ingatlan árak. A népjóléti cél pedig a mások által is többször hangsúlyozott rekreáció stb.

 

 

Sok kérdés nem hangzik el (a technikusok elmulasztják a kérdezőknek átadni a második rádió-mikrofont...). Az Eiffel-csarnok funkcióváltása, vágányok nélkül: talán egyet mégicsak benne kéne hagyni, hogy néha lehessen nosztalgia-szerelvényeket oda bevinni, mondja magánvéleményként Görözdi György. A pályaudvar működési megoldása a MÁV-ra tartozik.

A pályázat feltételeinek megváltoztatása (határidő hosszabbítás + a kiírási dokumentáció árának csökkentése): Görözdi előbb arról beszél, hogy szinte minden közbeszerzéssel kapcsolatos eljárásnál felmerülnek kifogások, ezért már az ügyek ütemezésénél igyekeznek számítani ezekre.

Majd elmondja, hogy a kiírással kapcsolatban a Magyar Építész Kamara egyetértését nyilvánította, bár a dokumentáció árát illetően volt vita, és az építész kongresszuson is felmerült, hogy az összeg magas. Konkrétan egy angol pályázó is kifogásolta, ezért döntöttek a csökkentés mellett.

A legvégén kiosztják a sajtóanyagot és a Megállapodás másolatát is, majd a szomszédos, vágányok fölé épített parkolóház tetejéről valóban pillantás vethető a helyszínre.

A sajtóanyag ezzel a három mondattal kezdődik: ”Teljes átalakulás előtt áll Budapest. Olyan jelentős, a város funkciójának átértékelését érintő lehetőség nyílt meg Budapest előtt, mint a 19. század végén, amikor a mai városszerkezet kialakult. Nem túlzás tehát azt állítani, hogy egész Budapest jövője a tét.”