Megbecsülés irodai terekben kifejezve

A magas minőséget képviselő svéd irodabútor gyártó cég, a Kinnarps új koncepció alapján kezdett el az irodai munkahelyekről gondolkozni. Az eredetileg Hollandiában megszületett gondolatot, az ún. aktivitás alapú térszervezést vitték tovább, és Váci úti irodájukat - ami konferencia központ, bemutatóterem és munkahely egyben - már ennek a koncepciónak mentén újították meg Budapesten. A megnyitó bulin mi is ott voltunk. Lányi András beszámolója.

A cégek és munkavállalók közötti kapcsolat nagy mértékben formálta az irodaterek kialakítását a múltban, és most sincs ez másképp. Alapvetően a cégek számára mára egyetlen dolog számít igazán: az eredmény. A maximális eredményért számtalan kötöttségtől szabadulhatnak meg a leggyorsabban fejlődő cégek alkalmazottai: szabadon választott munkarend és változtatható munkaállomás, extra cafeteria, a jelenlegi technológia által biztosított mobil alapú munkavégzés. Az a fontos, hogy aki dolgozik, jól érezze magát, legyen inspiráló a környezet, kapcsolódjon minden tér az adott funkcióhoz, és érezze a munkavállaló a megbecsülést. Nemzetközi tanulmányok szerint a munkakörnyezet felhasználóbarát kialakítása nem csak az eredményességre van hatással, de a lojalitásra is, lelassítja a fluktuációt.

A svéd gyökerekkel rendelkező Kinnarps hazai központjában ezt a fajta megbecsülést mutatták be pár héttel korábban a Váci korridoron lévő saját irodaházuk átalakításával. Az átalakítás koncepciójának alapja a Next Office – Activity Based Working, ami a Kinnarps megoldása a modern technológia, a mobilitás és a 21. század kihívására.

Az újrastrukturált egyterű irodák kevesebb saját asztalt tartalmaznak, de minden szervezeti egység a saját jellegének és igényeinek megfelelő környezethez jut, ami a dolgozókkal végzett vállalti szintű felmérés eredménye alapján került kialakításra. A módszerrel növelni lehet azonos területen munkát végzők számát, alapvető lényege, hogy az eltérő munkafeladatok eltérő környezetben végezhető el a legoptimálisabban.

„Az irodát és a showroomot is most alakítjuk át - én abszolút erre szeretnék átállni, a bizalom alapú, aktivitás alapú irodára. Legyenek olyan helyeink, amelyek inspirálnak, amelyek arra a feladatra lettek kialakítva, amit ott kell elvégezni. Ha telefonálunk akkor legyen ott egy telefonfülke, legyen egy kisebb tárgyaló, meg egy nagy fotel, amibe leülök és elolvasom az e-mailjeimet, és egy hely relaxálásra és egy másik, ahol fogadni tudom az ügyfeleket. Így szeretném megcsinálni a saját irodámat is. A saját bőrömön fogom tapasztalni, hogy milyen az, ha megadom a szabadságot a munkatársaimnak, mindenki ott ül, ahol akar, csak tegye le az asztalra nagyon jó minőségben, amit várok tőle.” - árulta el terveit korábban Soltész Tibériusz, a Kinnarps hazai ügyvezetője.

„Az, hogy a jövő tevékenységalapú munkakörnyezetére váltunk, nem a bútorozásról szól – mi magunk is felhasználtuk a 8 éves bútorainkat az új terek kialakításához –, hanem magáról a változásról. A változás három területre terjed ki: a fizikai környezetre, a digitális környezetre és a szervezetre/vezetésre. A változásért a vezetőség a felelős, de a folyamatban mindenkinek részt kell vennie. A vezetőség már nem irányít, a szervezet működésének alapja a bizalom: új módszereket kell találni a teljesítmény mérésére, és a munkaidő, mint fogalom is megváltozik. Mi a Kinnarps-nál a holisztikus design koncepciókban hiszünk, amelyek figyelembe veszik a fizikai környezetet, a szervezeti kultúrát, annak struktúráját és vállalati célkitűzéseket, az információ-technológiai fejlődést és legfőképpen a kollégákat, mint individuumokat.” - folytatta Soltész Tiberius.

Az új irodaegység mellett három különböző méretű, stílusú és hangulatú konferencia-termet alakítottak ki a Kinnarps irodaházban, ahol az Activity Based Working koncepciója szerint kialakított tereket ki is lehet próbálni, a hanggátló elemekkel elválasztott telefon-foteleket, a könyvtárszoba szerű meeting-room-ot, a magányos munkavégzéshez kialakított reptéri lounge-ot, vagy akár a klasszikus motorosan emelhető magasságú íróasztalokat és székeket.

Az egész enteriőrt uralja egyfajta laza, elegáns, de határozott svéd design és attitűd, ugyanez volt a jellemző a bemutatóterem megnyitójára is, ahol Karin Olofsdotter Svéd Nagykövet asszony és Per-Arne Andersson, a Kinnarps vezérigazgatója, valamint Soltész Tibériusz mondott köszöntő beszédet.

A svéd családi asztalos manufaktúrából Európa legnagyobb irodabútor gyártójává kinövő cég alapfilozófiája a magyar ügyvezető környezettudatossághoz való hozzáállásán keresztül érezhető át: 
„Svédországban a környezettudatosság elég alapvető, gyakorlatilag nem is vagyunk tudatában, hogy így dolgozunk, annyira a mindennapok része ez. Nem bonyolult, ott a gyár a zöld közepében, valahogy az ember nem szeretne oda szemetelni, úgy dolgozni, hogy annak negatív kihatása legyen az erdőre, ahol sétálni, vagy biciklizni szeretne. Értelemszerűen nem öntünk semmilyen szennyező anyagot a folyóba, amiből halászni szeretne később. Ez a természetközelség mindig is egy svéd dolog volt, ez abszolút fontos, oda kell figyelni rá. Ebben a svédek mindig is élen jártak, és felelősséggel is viseltetnek. Ezt mi aktívan tanítjuk és részt is veszünk abban, hogy egyre több ember környezettudatosan dolgozzon. A világot nem tudom megváltani, de abban szűk szegmensben, ahol én dolgozom, ott tudok igazán jó lenni. Például az irodánkat is úgy csináltuk meg, hogy ez lett az első, Követ által minősített első hazai iroda. Ezen túl odafigyelünk apró részletekre, arra, hogy milyen papírt használunk, hogyan nyomtatunk, milyen tisztítószereket használunk. Nem utazunk feleslegesen Svédországba, hanem Skype-on beszélgetünk, videokonferenciát tartunk. Nagyon sok minden van, amit tudunk csinálni a cégnél is, és ezt csináljuk is, ezt próbáljuk tanítani is, azáltal, hogy elnökségi tag vagyok a Követben, és a HuGBC-nek is aktív tagjai vagyunk. Itt is tudunk dolgozni azon, hogy a környezettudatos gondolkodás közelebb kerüljön az emberekhez. A magunk szegmensében is tudunk tenni, annak a fának a helyébe, amiből a bútor készül, újratelepítenek, újat ültetnek. Olyan vízbázisú lakkot használunk a bútoroknál, amiben nincs káros anyag.

Ezek olyan részletek, amelyekre oda kell figyelni. Magyarországon is egyre jobban igénylik, hogy a bútorokat ne kartondobozban szállítsák, amit használat után eldobunk, hanem pokrócokban, amit azután összehajtunk és visszaviszünk. Az irodaház, ahol vagyunk, a család tulajdona, a Kinnarps tulajdonosának a kezében van. A 2006-os építéskor már nagyon fontos volt, hogy környezettudatos, és a legmodernebb technológiával felszerelt legyen. Az irodaház egy része bérlőknek van kiadva, és fontos számukra is az energiatakarékosság, jelenlétfigyelő szenzorok kezelik a klímát. Jellemző, hogy ez az idén 7 éves ház az egyike annak a három magyar épületnek, amelyeket a HUGBC nevezett az Európai Zöld Nagydíjra. 2014-ban is megállja a helyét egy olyan piacon, ami egyre tudatosabb és technológia is fejlődött. Ami a svéd gondolkodásmódot jellemzi, nem azt mondja, hogy csináljunk valamit, ami zöld, hanem hogyan tudjuk zöldebbé és energiatakarékosabbá tenni a házat, ahhoz, hogy spóroljunk.”

Lányi András