Épületek/Középület

Megfiatalodott és újjászületett - idősek otthona Újpesten

2014.06.24. 13:39

A Fővárosi Önkormányzat intézményére még 2007-ben írtak ki tervpályázatot, amelyet az ARTONIC nyert meg. Meglepetés, vagy sem, ők is tervezték a 2012 végén átadott rekonstrukciót és bővítést. 

Történeti áttekintés

Az újpesti Baross utca 100. alatti idősek otthonának 136 lakója volt a rekonstrukció előtt. Különálló épületek, barakkok 10-16 ágyas termeiben éltek az idős lakók. Legfőbb ideje volt a korszerűsítésnek, ezért 2007 őszén országos nyílt tervpályázatot írt ki tulajdonos, a Fővárosi Önkormányzat. Ezen I. díjat nyertünk a tervünkkel. 2008 nyarán kezdtük az építési engedélyezési tervek készítését. Az újpesti és fővárosi közös tervtanácsi ülés egyhangúan támogatta a tervet, élén Berényi András főépítésszel, aki munkánkat végig segítette.
Egy teljes évünk volt a tervezésre, ami manapság ritka.

Az engedélyezési tervek elkészülte után fél tucat idős otthont látogattunk meg Ausztriában, beszélgetve azok üzemeltetőivel, tervezőjével. Építészetileg a Hall in Tirol-i, működtetési szempontból pedig a tiroli Zams település idős otthona volt főleg tanulságos. Ez utóbbiban sok időskori demenciában szenvedő élt. Az igazgató elmondta, mennyire fontos a közepesen előrehaladott demenseknél az, hogy körbe tudjanak járni. Nem lehetnek zsákutcák, mert ott pánikrohamot kapnak a beszűkült tudatállapotú idős emberek. Megbízónk – a Fővárosi Önkormányzat Beruházási és Szociálpolitikai Osztálya – partner volt abban, hogy a kiviteli tervfázisban áttervezzük a „B" és „C" szárnyak közti udvart, és egy földszinti zárt kerengőt kialakítsunk. Ezzel létrejött egy körfolyosó, melyen az itteni demens lakók folyamatosan járkálhatnak.

Ámbár a tervek 2009 nyarára elkészültek, az építkezés több közbeszerzési eljárás lefolytatása miatt, csak 2011 őszén kezdődhetett meg. Az I. ütemet az összes új épülettel 2012 novemberében adták át

 

Beépítés

A forgalmas Baross utca ezen részére inkább ipari, kereskedelmi, iroda és üzemi épületek települtek. Az Irányi Dániel utcát viszont jórészt lakóépületek határolják. E lakóházak utcára merőleges, fésűs beépítését követte az Idősek Otthona meglévő épületeinek egy része. A rekonstrukció során ebbe a fésűs szerkezetbe illesztettük a tervezett új épületszárnyakat. Az új kétszintes szárnyak lakószobái a köztük levő intim belső udvarokra néznek.

A Baross utcáról a meglevő míves kerítést megtartottuk, ebbe integráltuk a fogadóépületet a főbejárattal. Ez a bejárat egyaránt szolgál a lakóknak, látogatóknak és az itt dolgozó személyzetnek, ápolóknak, míg a gazdasági bejáratot ettől szintben elválasztottuk az Irányi Dániel utcából, mely egyben a teremgarázs bejáratául is szolgál.

 

Tömegalakítás

A tervezett új épületszárnyak a Baross utca felől nézve mind földszintesek, míg az Irányi Dániel utca felől kétszintesek a terepadottságok miatt. Utca felé zárt támfalukkal, ill. kerítésfalukkal szándékosan el kívánjuk választani a csendet, békét kívánó új lakókörnyezetet az autóbusz- ill. teherautó forgalommal is terhelt utcától, és a néhol rendezetlen, elhanyagolt környezettől.

A létesítmény tagoltsága miatt pavilonos jellegűnek tűnik, ám az összes épületszárnyat mindkét szinten összekötöttük. A „pavilonok" közti különböző méretű, formálású udvarok eltérő egészségi állapotú lakók számára szolgál egyéni pihenésre, sétára vagy éppen együttlétek, közös időtöltés, játékok céljára. A részben terepbe süllyesztett új épületszárnyak markánsan elválnak a felújításra kerülő egykori vadászkastélytól (az „A" épülettől).

 

Lakószárnyak

Az összes 2, ill. 4 ágyas lakószobát az új, belső udvarokra néző kétszintes szárnyakba terveztük. Valamennyi lakó szintben ki tud menni valamelyik kertbe. Az alsó szinten a „B" és „C" szárnyakba terveztük a fokozott felügyeletet igénylő, demens lakók szobáit, mellyel a 20 ágyas női és 12 ágyas férfi osztályok egy önálló udvart fognak közre. Ez csak az ő kertjük lesz, mert viselkedésük néha terhes lehet más lakók számára. Szintén erre a szintre, a „D" és „E" szárnyakba az állandó ápolásra szoruló fekvőbeteg 30 ágyas női és 20 ágyas férfi osztályokat terveztük, saját udvarral, díszkerttel, napozó terasszal.

A felső szintre (Baross u. felől nézve fszt.) a „B" „C" és „E" szárnyakba az önmagukat ellátni képes lakók szobáit helyeztük. Ők is egy-egy intim kertre néznek kis kilépő erkéllyel, de szintben kimenni az „A" épület előtti, nagyobb közös kertbe tudnak. Ezt többnyire úgyis ők fogják használni. Az „A" épület földszintjére terveztük a közösségi helyiségeket kilátással, nagy terasszal az ősfás Baross utca felőli parkra. Az egykori vadászkastély nagy belmagasságú, reprezentatív terei illőek ehhez, az igazgatás földszintes tömege visszafogott keretet ad neki.

Az orvosi, egészség megőrzési szolgáltatások az épület Irányi Dániel utcai szárnyában a földszintre kerültek. Az alagsorban alattuk a jelenlegi konyhát átalakítottuk, hogy a mai szabványoknak megfeleljen. A közösségi tereket a lakószárnyakkal az alsó szinten folyosó, a felső szinten üvegezett kerengő köti össze, kezdete az előcsarnok, lezárása a kétszintes társalgó, kijárattal a hátsó meditációs kertbe.

Az igazgatást, új lakó felvételt, hozzátartozóval konzultációt, kegyeleti szobát (az elhunyttól itt lehet méltó búcsút venni) a Baross utcáról nyíló új szárnyba helyeztük. Az előcsarnok és irodák előtti várótér látogatáskor vagy nyugdíj folyósítás napján különösen keresett lehet, ezért az ősfás kertre maximálisan megnyitottuk.

 

Az új szárnyak téglafala tovább erősíti a földhöz közeliségüket

Az egyes szárnyak hosszfalas szerkezetűek, látszóbeton födémmel. A külső térelhatároló falak hőszigetelt téglafalak, az igazgatás szintén, 51cm-es vastag látszó tégla harántfalakkal, falfülkékkel tagolva hosszú folyosóját. Öröm volt látni, hogy a kivitelezés minősége a hazai átlagos színvonalból kiemelkedik.
A felújított régi épület törtfehér színű vakolatarchitektúrája markánsan eltér az új szárnyak tégla homlokzatától. A régi épület átépített alagsori fala lábazatként szintén téglaburkolatot kapott, összekapcsolva az eredeti míves tégla-vakolat mintás kerítést az új részekkel. Az előcsarnok, illetve a pavilonokat összekötő földszinti folyosó nagy üvegfelületeinek egy része tavasztól őszig kinyitható, és a fedett-nyitott kerengő még inkább a kert részévé válik. Télen temperált térként biztosítja a komfortos közlekedést a lakó és a közösségi terek közt. A kerengőt eredetileg tisztán üvegből gondoltuk, de az intézet vezetői kérésére, a kert és a fenntarthatóság érdekében tégla faltestekkel tagoltuk, a fűtést a parapetbe integrálva.

Tudjuk, hogy a rekonstrukció után az épület fenntartására szűkösebbek a források. Ezért kívül és belül egyaránt olyan anyagokat, felületeket terveztünk, amelyek időtállóak, nem igényelnek különösebb karbantartást. Hisszük és reméljük, hogy a ház eléggé időtálló, és sokáig használható marad.

Töős György