Az egyéves munka során kerekasztalfórumokon vitatták meg a jelenlegi kiüresedett, funkcióját már évek óta betölteni nem tudó belváros jövőjének lehetőségeit. Mert a név, a történelem, a hagyományok köteleznek. Budafok egykor virágzó, kisvárosias polgárváros volt, szoros kereskedelmi és rekreációs funkciókat biztosított a fővárosnak, és csak 1950-ben vált a részévé. A nagyvárosias fejlesztés, vagyis paneles beépítés itt sem volt elkerülhető. Jelenleg romlik az épületállomány minősége, többnyire csak ügyintézési céllal keresik fel a helyiek a központot, vagy közlekedési csomópontként tekintenek rá, pedig a belváros adottságai többre érdemesítik. Az egyéves munka mottója: „A jelenlegi belváros nem méltó hozzánk” is ezt fogalmazta meg. Összefüggő zöldfelületei, történelmi, építészeti értékei, épületei, fekvése lehetőségeket ajánlanak, mely a város lakóin és vezetőin múlik, kiaknázásra kerülnek-e. Egy város nem létezhet központ nélkül, és a központ nem helyezhető ki a bevásárlóközpontokba vagy azok mellé.
Az Egyesület felismerte az igényt, ami az itt élőkben megfogalmazódott, megszólította a belvárosban lakókat, dolgozókat, a helyi mértékadó véleményformálókat, szakértőket vont be, és a véleményeket összegyűjtve, egységes koncepcióvá formálva közvetítette azokat a város döntéshozói felé. Tizenkét fórum, 166 résztvevő, szakértői tanulmányok, 300 fős kérdőíves lekérdezés adták a muníciót a civil jövőkép megfogalmazásához. A 100 oldalas kiadvány javaslatot tesz Budafok belvárosának jövőképére, elemzi megvalósulásuk feltételrendszerét, és tematikusan bejárja a belvárosi teret, összefoglalva mindazokat a javaslatokat, melyek a zöldfelületekre, közterületekre, kulturális funkcióra, közlekedésre, történelmi negyedre megfogalmazódtak.
A közösségi tervezés együttműködést és széleskörű bevonást feltételez, csak ennek megvalósulásával remélhet eredményt. Míg a folyamat elején az önkormányzat teljes elzárkózása volt jellemző, a közösségi tervezés folyamán sikerült ezt leküzdeni, és párbeszédet kialakítani a város vezetőivel. A városfejlesztésért felelős alpolgármester, aki azóta a város polgármestere több alkalommal is megtisztelte jelenlétével a rendezvényeket, és koncepcióiban is visszaköszöntek a közösségi tervezés eredményei. Fontos kérdés, hogy az egyéves intenzív munka lezárultával is fennmarad-e a folyamatos konzultáció, a nyitottság a társadalmi párbeszédre, és a jó értelemben civil laikusok véleményének meghallgatása a belváros jövőjének formálásában. Ahogy a kiadvány mottója fogalmaz: „Budafok belvárosának jövője az őt alakítók és lakók egyensúlyérzékétől függ. Meg kell találni az egészséges egyensúlyt a megőrzésben és a megújításban, az önmagára figyelésben és a vendégek felé való nyitásban, a gépjárműves és a „szelíd”-, illetve a tömeg- és az egyéni közlekedésben. Az egyensúly keresésében nagy szükség van a folyamatos párbeszédre és a gazdaszemlélet erősítésére.” (Pálfy Sándor, egyetemi tanár, építész)
A közösségi tervezési folyamat időigényes, és sokszereplős volta miatt összetett folyamat. A Promontorium Polgári Casino azzal tudja a döntéshozók munkáját segíteni, hogy ennek a feladatnak a megszervezését magára vállalta, és az ott megfogalmazódó javaslatokat a döntéshozók felé közvetítette, közvetíti, ezzel támogatva az önkormányzat munkáját. A közösségi tervezés révén hosszú távú partnerség alakulhat ki a lakosság, a civil szféra és a döntéshozók között, ez pedig felbecsülhetetlen érték egy város formálódásában, közösségének alakulásában.
Jelenleg folyik a város integrált városfejlesztési koncepciójának felülvizsgálata. A társadalmi egyeztetés folyamatában a civilek ily módon hangsúlyosan részt tudnak venni. Egy egyéves folyamattal kiérlelt véleményt, rendszerbe szervezett javaslatcsomagot tudnak átnyújtani a döntéshozóknak - annak érdekében, hogy a város a jövőben valóban az ittélőket szolgálhassa.
A kiadvány teljes terjedelmében elérhető a www.promontoriumcasino.hu oldalon.
Döbrönte Katalin