Megjelent az Örökség 2011-es első száma

Többek között a Gödöllői Grassalkovich-kastély felújításáról, a Tokaj Történelmi Borvidék Kultúrtáj, és a Belső-Erzsébetváros megőrzésével kapcsolatban olvashatnak a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal ”Örökség” című folyóiratának január-februári számában.

Megjelent a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal ”Örökség” című folyóiratának január-februári száma, amelyet alacsony példányszámban adnak ki nyomtatott formában, s elektronikusan olvasható a KÖH honalapján az Örökség.lap menüpont alatt.

• Az Örökség idei első száma Magyarország Európai Unió elnökségét is köszöntve a Gödöllői Királyi Kastély restaurálásával foglalkozik. Az épületegyüttes két és fél évszázados sorsában nem először játszik állami szerepet, mint éppen most is. A Grassalkovich-kastélyról beszélgetünk Máté Zsolt, Szebeni Nándor építészekkel és Seres András restaurátorművésszel (4. oldal).

• „Bence kiveszi részét a műemlékvédelemből” – látjuk, halljuk nap mint nap a reklámszövegben. Mit gondoljunk erről? Nem is tudom… – mondja Nagy Gábor, s felidéz egy régi történetet is (15. oldal).

• Mi a helyzet Tokaj Történelmi Borvidék Kultúrtáj s a budapesti világörökség helyszín, különös tekintettel Belső-Erzsébetváros megőrzésével, s persze az újabb tervekkel – erről szólnak azok a jelentések, amelyeket az UNESCO Világörökség Bizottsághoz kellett eljuttatni január végéig (16. oldal).

• Készül a Római Birodalom Duna menti határerődítési rendszere, a Ripa Pannonica világörökségi nevezésének dokumentációja – erről ír Jankovich-Bésán Dénes (21. oldal).

• A Műemléki Kutató és Dokumentációs Központ revíziós és műemlékjegyzék-készítési munkáját hónapról hónapra követve ezúttal Békésbe érkeztünk (26. oldal).

• Dr. Sándor Mária és dr. Gerő Győző ásatásai során kerültek elő az 1980-as évek derekán Pécsett a székesegyház mögött, a várfalhoz tapadó épületmaradványok, a gótikus szobrok, amelyek igazolták a feltételezéseket, a XIV. században itt volt a magyar egyetemi oktatás bölcsője (31. oldal).

• Passauban a Perner harangöntő műhelyben készült a Nagyboldogasszony-templom négy új harangja. A régi és új harangok históriáját idézi fel írásában Turok Margit (35. oldal).

• A Kulturális Javak Bizottságának tavalyi munkáját foglalja össze dr. Buzinkay Péter (40. oldal).

• A kiemelkedő értékű, nemzeti kincset képviselő hangszerek védelme is a Műtárgyfelügyeleti Iroda feladata (42. oldal).

• A Kárpát-medence megújuló épített örökségét bemutató Közös tér – közös örökség című kiállítás kapcsán szól Sebestyén József a határon túli műemlékek védelméről (44. oldal).

• Az érdi plébániatemplom építéstörténetének fő részleteit tisztázta a régészeti próbafeltárás és szondázó falkutatás (48. oldal).

• A TájÉrtékKataszter program keretében két kistérség negyvennyolc településének mintavételi felmérését végezte a Nemzeti Örökségvédelmi Központ (50. oldal).

• A műemlékvédelem, a restaurálás, az érdekelt szakmák és intézmények nemzetközi kiállításáról, a lipcsei denkmalról szól a beszámoló (52. oldal).