Megjelent az Örökség 2011-es márciusi száma

Megjelent a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Örökség című folyóiratának márciusi száma.

Megjelent a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal  Örökség című folyóiratának márciusi száma, amelyet alacsony példányszámban adunk ki nyomtatott formában,
s elektronikusan olvasható a KÖH honlapján az Örökség.lap menüpont alatt.

• Az Örökség márciusi számában a Kárpát-medence épített örökségéről, a határon túli emlékekről beszélgetünk Sebestyén Józseffel: a megkezdett
  munkáról, a szakmai kapcsolatokról, a tapasztalatokról,
  
  a további, sürgető feladatokról (4. oldal).
• A balsorsú műemlékek javára rendezett, hagyományos
  jótékonysági bálon, amely idén tizedik volt a sorban, a bálozók több mint a fele a Sepsiszentgyörgy közeli, szemerjai Serestéj-házra adta voksát (8. oldal).
• „A műemlékvédelem nem lehet csupán öncél egy társadalomban. A műemlékvédelem csak eszköz lehet: méghozzá a múltban gyökerező jövő építésének eszköze. Ezt a célt sikerült Sopronbánfalván egy használaton kívüli, mondhatni pusztulásra ítélt, ámde rengeteg emléket és értéket őrző épület értő felújításával, szakszerű műemléki helyreállításával elérni” – mondja a műemlék felügyelő az egykori pálos-karmelita kolostor megújulásáról szólva (9. oldal).
• És akkor ott álltak a kövek az állványzat előtt, néztem őket, ők is engem, és éreztem a nagy kér dést. Mi lesz most? – mereng Nagy Gábor, s írásában a választ is megadja a szigetújfalui templom falazatából kiemelt, az elpusztult ercsi mo nostorból származó, faragott kövekről szólva (13. oldal).
• A műtárgykiviteli rendszerről, a tapasztalatokról Bősze Ádám, a Magyar Antikváriusok Egyesületének elnöke mondja el véleményét olvasóinknak (14. oldal).
• A lengyel Kulturális és Nemzeti Örökség Minisz térium honlapot alapított a második világháború során a lengyel gyűjteményekből eltűnt műkincsek restitúciója érdekében (16. oldal).
• A Műemléki Kutató és Dokumentációs Központ revíziós és műemlékjegyzék-készítési munkáját hónapról hónapra követve ezúttal Veszprém megyébe érkeztünk (17. oldal).
• Fejér megyében a Perkátát elkerülő út építését megelőző feltáráskor a régészek középkori templom maradványaira bukkantak. Temetőjének és a kapcsolódó településnek a feltárása jelenleg is zajlik (21. oldal).
• Az Europæ Archaeologiæ Consilium vezetőségi üléséről szólva alkalom nyílik a svéd örökségvédelmi rendszer bemutatására is. A találkozó a régészeti örökségvédelem aktuális európai kérdéseit, az információcserét s a „fekete régészet” problémáját
  is felvetette (24. oldal).