Megkapták az építési engedélyt a Magyar Építészeti Központ és Múzeum tervei

Építési engedélyt kaptak a Magyar Építészeti Központ és Múzeum tervei, amelynek nemzetközi, kétfordulós, nyílt tervpályázatát 2023 decemberében nyerte el a BIVAK és a  Tér és Forma Szeged Építéstervező.

A Magyar Művészeti Akadémia 2023 júniusában írt ki kétfordulós tervpályázatot az építészet otthonának megteremtésére, vagyis a Magyar Építészeti Központ és Múzeum megtervezésére. A tervpályázat célja az intézmény új épületegyüttesének megtervezése volt, amely a Városligeti fasor 9-13. alatt, az egykori BM Központi Kórház területén, tehát a felújított, és ma már az intézmény kiállítóhelyeként használt Walter Rózsi-villa szomszédságában kerül kialakításra. A fő feladat az új főépület megtervezése volt a meglévő, egykori Grünwald- és Herczel-szanatóriumok integrálásával. 

2023 decemberében a bizottság döntése alapján 6 pályamű megvételre került. Kiemelt megvételben 2 pályamű részesült, kettő megosztott 3. díjat kapott, egy pedig 2. helyen végzett. A pályázat nyertese a Tér és Forma Szeged Építéstervező Kft. – BIVAK stúdió Kft. terve lett, melyet itt mutattunk be részletesen. A bizottság továbbtervezésre javasolta a győztes pályaművet, amely méltatása szerint tiszteletteljesen viselkedik a környezettel, erőteljes építészeti gesztussal dolgozik, és szimbólumává válhat a magyar építészetnek és múzeumának egyaránt.

A BIVAK március 21-i Facebook-bejegyzése szerint újabb mérföldkőhöz érkezett a múzeum megvalósulása: megkapták az építési engedélyt a tervek.

Az építésziroda posztja szerint nemcsak egy új főépület valósul meg, hanem megújul két századfordulós műemléki épület és két zártsorú irodaház, valamint létrejön egy nyitott városi közpark is. Mint írják, a projekt fontos szakmai üzenete az építészeti újrahasznosítás, amely a felszín feletti építés 75%-át teszi ki. A bejegyzésben így jellemzik az épületet:

"Az új főépület archetipikus tömegformálása a hagyományos vidéki mezőgazdasági épületek – pajták és csűrök – időtlen, méltóságteljes karakterét idézi. Léptékében igazodik a szomszédos szanatóriumokhoz és a Városligeti fasor villa épületeihez, mégis markánsan elkülönül a telken álló többi épülettől, így válik környezetében jelszerűvé.

A koncepció lelke a közel a háromezer négyzetméteres, mázas kerámia héjazat, amely a századfordulós városi középületek kerámia-architektúrájának kortárs átirata. Az egyedi kristálymázas kerámiák több mint egyéves iparművészek és programozók közreműködésével zajló termékfejlesztési folyamat eredményei. Az alkotás során egyenlő arányban használtunk manuális és digitális eszközöket, így már a munkafolyamatban is érvényesült a tradíció és innováció együttállása. A kézműves hagyományok és a 21. századi digitális technológiák fúziójából született színátmenetes felület az épület emblematikusságának záloga.

A karakteres tetőszerkezet alatt gazdagon rétegzett, változatos belmagasságú terek bontakoznak ki egy központi, különálló kiállítási maggal. A látogatói élményt többek között kávézó, múzeumshop, spacebox és építészeti piactér gazdagítják.

„Az építészet mindenkié" alapelv szellemében olyan épületegyüttes megvalósításán dolgozunk, amely a szakma képviselőit, az épített környezet iránt érdeklődőket és a különböző generációkat egyaránt megszólítja. A központ gyűjtemények kezelésének, az örökségvédelmi kutatásoknak, valamint változatos kiállításoknak és szakmai programoknak fog otthont adni – a konferenciáktól az építőtáborokig –, miközben szervesen kapcsolódik majd a város szövetéhez."