Megmentőre vár az elfeledett temető
Nem csupán a zsidó-, vagy a magyar kultúra része a Salgótarjáni úti zsidó temető: síremlékei közt világszínvonalú műalkotások is vannak és pusztulnak. Feltört kripták, összetört koporsók, és burjánzó növényzet várja, hogy rendbe tegyék. Kovács Olivér cikke.
„A sírkert valóban lenyűgöző, hiszen a sűrű beépítettség miatt nagyon koncentráltan vannak jelen a síremlékek, amelyek egy része a magyarországi funerális építészet kimagasló alkotása. Ugyan a temetőt csak 1874-ben alapították meg hivatalosan, néhány sírkő feltehetően régebben, akár 18. században készült. Bár a zsidó temetkezési szokások tiltották az áttemetkezést, feltehetően itt is erre került sor, vagyis néhány család áthozathatta ide máshol nyugvó hozzátartozóját. A szájhagyomány is ezt őrizte meg, azonban nagyon kevés az írott adat. Minden szempontból szinte újrafelfedezésre van szükség a temető történetét, értékeit illetően” - mondta el a műemlékem.hu magazinnak Mezős Tamás professzor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanára. „A Nemzeti Örökség Intézete felkérésére a tanszék felmérte a Fiumei úti sírkert és az annak oldalában található Salgótarjáni úti zsidó temető néhány síremlékét, azonban nyilván több ismeretre lenne szükség ahhoz, hogy elkezdődhessen a temető épített örökségének felújítása.”
A Salgótarjáni úti izraelita sírkertet az 1950-es évekig használták, a közhiedelemmel ellentétben azonban nem zárták be, hiszen a legutolsó temetésre mindössze másfél évtizede került sor benne. Igaz, ekkor már a ravatalozója sem működött, hiszen a kupolája még a hetvenes években beomlott, így eredeti funkcióját már nem tölthette be. A temető egyébként hamar, alapítása után alig harminc esztendővel már túlzsúfolttá vált, ezért is alapították meg a Kozma utcai zsidó temetőt. A Salgótarjáni útiban több mint 15.000 sírhely található, valószínűleg meghaladja a húszezret az itt eltemetettek száma. Ide temették a nyilasterror áldozatait és a Dunából kihalászott holttesteket is. Emléküket a gettó áldozatainak emlékműve őrzi a temetőben.
„Szinte elképzelhetetlen, hogyan tudtak az elképesztően szűk helyeken koporsókat leereszteni” - tette hozzá Mezős Tamás. „Maga a sírkert egyébként egy ortodox és egy neológ területre oszlik, természetesen utóbbi síremlékei sokkal díszesebbek, változatosabbak. A legkomolyabb építészeti értéket itt Lajta Béla munkái jelentik, aki a századelő talán legfantáziadúsabb építésze volt. Ő tervezte az 1908-ban felépült középkori várkaput idéző kapuépítményt és a ravatalozót is. A síremlékei pedig a szecesszió és az art deco pompás darabjai.”
A 2013-ban alapított Nemzeti Örökség Intézete igyekszik megmenteni a temetőt, 2014-ben egy albumot is megjelentetett az építészeti értékeiről. A területet állandó gondnok felügyeli, s önkéntesek bevonásával igyekeznek megtisztítani a területet a növényzettől. A helyzet így lényegesen biztatóbb, mint néhány esztendeje volt, de az összkép így is ijesztő helyenként. A kripták többségét már a múlt században feltörték, alaposabb szemrevételezéssel nem csak a megrongált koporsókat, de az azokból kiszórt emberi maradványokat is megpillanthatjuk néhol. Sok sírkövet ledöntöttek, amelyek a környező síremlékekben is kárt tettek.
„A sírkert ugyan összességében műemlékként van nyilvántartva, de érdemes lenne egyes síremlékek esetében az önálló védelemről is gondoskodni. Természetesen ez nem őrzi meg őket automatikusan a jövőnek, de kifejezné, hogy milyen értéket képviselnek” - folytatta Mezős Tamás, aki korábban a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke volt. „Még mielőtt bármiféle felújítás elkezdődhetne, célszerű volna a feltört kriptákat rendbe tenni, újból lefedni, hogy legalább a mostani életveszélyes állapotot megszüntethessük. Egyszerre természetesen lehetetlen volna valamennyi síremléket restaurálni, de lépésenként elkezdődhetne a munka, hogy Közép-Európa egyik legszebb zsidó temetőjét megóvjuk és egyúttal megnyissuk a komolyabb látogatóforgalom előtt.”
Kovács Olivér
További képek az izraelita sírkertről a műemlékem.hu magazinban.
