Megszelídülhet-e a Római-parti mobilgát koncepció?
Az előzetes becslésekhez képest kevesebb fát kell kivágni, a gát víz menti oldalán ”élményúthálózat” létesülhet játszóterekkel és ”bandázókkal”, bővülhetnek a sportolási lehetőségek. De 480 fa így is elpusztul, a parton pedig minimum fél méteres és akár a teljes magasság között változó kiépítésű fix vasbeton árvízvédelmi fal fog húzódni a hozzá kapcsolódó létesítményekkel kiegészülve. Olvashatóak a legújabb előterjesztés részletei.
A tervek szerint a római-parti védvonalszakaszon néhol akár a terepszinttől számítva a mintegy négyméteres magasságot is elérheti majd a Duna-parti nyomvonalon kialakítandó mobil árvízvédelmi fal, és lesz olyan rész is, ahol teljes magasságra kiépített fix árvízvédelmi fal lesz, továbbá az eredetileg tervezethez képest kevesebb fát kell majd kivágni - derült ki a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésének napirendjén szereplő előterjesztésből. A Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes által jegyzett - a budapest.hu oldalra kedden felkerült - előterjesztés a III. kerületi Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmének megteremtéséért tett előkészítés eredményeit, az engedélyezési bírálati dokumentációkat mutatja be, valamint ismerteti a megvalósításra javasolt műszaki megoldásokat és a szükséges további lépéseket, eljárásokat.
A dokumentum szerint a tervezési területen belül a római-parti védvonalszakasz a Pünkösdfürdői-töltés déli végétől halad a Duna partján az Aranyhegyi-patak bal parti töltéséig. A tervezett kiépítés, a terepszint felett megjelenő szerkezeti elemek szempontjából több típust különböztetnek meg: van, ahol fél méter magas fix vasbeton ülőfalat terveznek 2,8 méter magas mobil árvízvédelmi fallal, lesz 1,1 méter magas fix vasbeton árvízvédelmi fal 2,8 méter magas mobil árvízvédelmi fallal, továbbá terveznek néhol teljes magasságra kiépített fix árvízvédelmi falat is. A tervek szerint helyenként 10 centiméter és 1,2 méter közötti magas vasbeton fal lesz 1,6 méter és 2,2 méter közötti magas mobilfallal, de ezek sehol nem lesznek 3 méternél magasabbak. A dokumentum szerint a védvonal helyszínrajzi tervezésénél fontos szempont volt, hogy a majdani mentett oldalon elegendő hely álljon rendelkezésre a védekezéshez.
Elengedhetetlen az is, hogy rekreációra alkalmas használható sétány és zöldfelület maradjon, miközben nem készülnek - a jelenlegi terepviszonyokhoz mérten - ”magas” feltöltések, és a nagyvízi meder is a lehető legkevésbé szűküljön be, valamint a szükséges közműkiváltások és új közmű létesítmények helyigénye is biztosítható legyen - írták.
Mint olvasható, műszaki szempontból lényeges, hogy a védmű szerves részét képező, elengedhetetlen mélyszivárgó és a szivattyúaknák, közműlétesítmények elhelyezése közterületen biztosítható legyen. A fentiek alapján minimum 8 méterrel a Duna felé került a nyomvonal a létesítést követően mentett oldalra kerülő, döntően magántulajdonban lévő ingatlanok földrészlet-határától. A Sajtháznál lévő szakaszon a sétány vízoldali telekhatára mentén, a kerítésektől legközelebb körülbelül félméteres távolságban, közterületen létesül a védmű, vagyis az itt lévő négy ingatlan továbbra is hullámtérben marad.
A Római-part jelentős részére tervezett minta-keresztszelvény esetében a mentett oldali telekhatároktól 8 méterre a terepszintet a Vígadó téri vízmérce szerinti 727 centiméter vízállásnak megfelelő szintre kell magasítani, ha a jelenlegi terep ezt a magasságot nem éri el. Ez a legtöbb esetben csupán 30-40 centiméter feltöltést jelent, jelentős, 1 métert meghaladó feltöltésre csak a szakasz északi végén van szükség. A rendezett terepszint fölött általában fél méter látszómagassággal vasbeton ülőfal készül. Egyes részszakaszon 1,1 méter magas fix vasbeton parapetfal valósul meg. A vasbeton fal felső síkjába építik be 3 méterenként a mobil árvízvédelmi fal tartóoszlopainak fogadóelemeit, talplemezeit.
A mobilfal szükséges magassága - a mértékadó árvízszint plusz 1,3 méter szint eléréshez - 2,8 méter. A teljes hosszon mobilfal felállítására így csak 777 centimétert megközelítő, illetve ezt a vízállást meghaladó árhullám előrejelzése esetén van szükség, a megfelelő biztonság figyelembevételével - írták, hozzátéve, hogy a kulisszanyílások elzárására ugyanakkor alacsonyabb tetőzés esetén is szükség van. A tervezett lejárókról azt írták, hogy a meglévő és használatban lévő betonrámpákat részben, vagy teljes egészében átépítik. A dokumentum ugyancsak részletezi a Csillaghegyi-öblözet - a III. kerület Aranyhegyi-patak, Szentendrei út és Barát-patak által határolt része - többi védvonalszakaszának javasolt műszaki megoldásait.
A fakivágással és favédelemmel kapcsolatban a dokumentumban kitértek arra is, hogy tervezés során fontos szempont volt a környezet, a természeti értékek védelme, megtartása, valamint a Római-part természetes jellegének fenntartása.
Ezen szempont szem előtt tartásával, a körültekintő tervezés eredményeként a kivágandó fák száma jelentős mértékben csökkent az előzetesen becsült számhoz képest - mutattak rá. A tervek szerint a területen a korábbi 600-900 kivágandó fa helyett jelenleg tervezetten 480 fát vágnának ki. Ezek közül körülbelül 40 olyan, amely korhad, szárad vagy egyéb betegsége miatt kivágandó. Azok a fák, amelyek jellemző törzsátmérője 10 és 20 centiméter között van - a területen 78 fa - átültetésre alkalmasak - írták.
A partrendezési tervek szerint a parti nyomvonal megvalósításával egyidejűleg rendezik majd a part menti sávot. A többi között a gát vízoldalán ”élményúthálózat” létesül, amely ”vadregényes, a dunai ártéri, vízparti hangulatot visszaadó elemekkel gazdagítva kerül kiépítésre, annak érdekében, hogy az ember-víz kapcsolatot a lakosok maximálisan megteremthessék, megélhessék” - fogalmaztak. A dokumentum szerint a nyomvonalon több helyen játszótereket építenek, pihenőterületeket alakítanak ki, a büfék épületei egységes arculatot kapnak, és azokban közösségi mosdók is lesznek.
forrás: MTI
