A Monostori erőd és a Csillagerőd után a komáromi erődrendszer legfiatalabb és legdélibb tagját, az Igmándi erődöt is fejlesztik.
A július 19-i Közbeszerzési Értesítőben jelent meg az Igmándi erőd fejlesztéséről szóló felhívás, az ajánlatkérő a Monostori Erőd Hadkultúra Központ Műemlékhelyreállító, Ingatlanfenntartó és -hasznosító Nonprofit Közhasznú Kft. Még 2021-ben látott napvilágot a hír, hogy határon átnyúló pályázat segítségével, szlovák-magyar együttműködés keretében felújítják az Igmándi erődöt.
A korábban nyilvánosságot kapó elképzelések szerint, amelyekről az Építészfórum is beszámolt, az építmény fogadótérrel gazdagodik, felújítják a kiállítótereket, a vizesblokkokat, a kantint, az irodatereket és a tárolókat. Az erődhomlokzat tisztítása és a parkosítási, térrendezési teendők elvégzése is a tervek között szerepelt. A fejlesztések a kulturális örökség megóvásán túl a turisztikai igények kiszolgálását célozzák.
A nemrégiben közzétett felhívás szerint a fejlesztés részét képezi egy multifunkcionális tér és mellékhelyiség (179,92 m2), egy 55 négyzetméter hasznos alapterületű többfunkciós helyiség, egy női, egy férfi, egy baba-mama és egy akadálymentes WC, egy 9,9 négyzetméter hasznos alapterületű, valamint egy 14,67 négyzetméter hasznos alapterületű előtér kialakítása. Továbbá 11 darab nyílászáró beépítése és járdaburkolat készítése beton burkolókőből (41,7 nm). A nyílászárók cseréje és felújítása a Gálné Lászay Judit művészettörténész által 2020 októberében készített építéstörténeti dokumentációban és értékleltárban foglaltaknak megfelelően történhet. Az átépítéssel érintett helyiségek fa nyílászáróiról farestaurátor által készített szakvélemény szükséges, ami alapján megállapítható a felújíthatóságuk mértéke és módja, illetve a nyílászáró utángyártásának lehetősége. A két építéskori ajtót a kiírás szerint meg kell őrizni, javításuk örökségvédelmi engedélyhez kötött. Az ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő 2023.08.01.
A komáromi erődrendszer a magyar oldalon három erődből, a Monostori erődből, a Csillagerődből és az Igmándi erődből áll, amelyek a Duna jobb oldalán találhatók. Az Igmándi erőd építése 1871-ben kezdődött, így ez a legfiatalabb a három közül. 1939 szeptemberétől 1941 márciusáig menekült lengyel katonák szállása volt, majd lengyel katonai internálótábor, munkaszolgálatos laktanya lett, a háború végén pedig a lakosság használta óvóhelyként. Az erőd 250 méter hosszú kazamatafolyosóján 1965-ben nyílt meg a Klapka György Múzeum első kiállítása, a római kori kőtár. A tárlatot 1993-ban átrendezték, ekkor a műemléképület belső helyiségeiben kaptak helyet a Szőny területén talált kőfaragványok.