Megújul a Palotanegyed - a megvalósulás

A projektet bemutató cikk második részében a Józsefvárosi Önkormányzat projektmenedzsment teamjével, Alföldi György és Csete Zoltán projektmenedzserekkel a Rév8 Zrt.-től, valamint Fernezelyi Gergely kerületi főépítésszel és Annus Viktor Városfejlesztési Irodavezetővel Rothman Gabriella beszélgetett.

RG: A pályázat egy többlépcsős revitalizációs program részeként is felfogható, amely már több mint egy évtizede zajlik a Palotanegyedben. Hogyan foglalná össze a Tér_Köz keretében megvalósuló pályázati elemeket?

A Palotanegyed fejlesztését hivatott programoknak mindig célja volt az épített környezet megújítása mellett a helyi szereplők – lakók, civilszervezetek, helyi vállalkozók – bevonása, helyzetbe hozása, illetve ezek infrastrukturális hátterének megteremtése, javítása. Így történt ez az uniós támogatású Európa Belvárosa Program (továbbiakban EUB) első üteme során is. A közterület rekonstrukció, 5 épület díszvilágítása és a Horánszky utcai H13 Diákcentrum kialakítása mellett számos kulturális rendezvényt szerveztünk (pl. itt kezdődött el az azóta minden évben megtartott, és ma már egész nyáron át tartó, eseménysorozattá bővült Palotanegyed Fesztivál), valamint turizmust segítő kiadványokat készítettünk, és a helyi identitás erősítését szolgálóan megkezdtük a helyi épületek történeteinek feldolgozását is.

A nagyrészt fővárosi támogatású EUB II. is beleillik ebbe a sorba. Habár a projekt összköltsége az első ütem felét sem éri el, itt is törekedtünk a komplex program megvalósítására. A különbség az, hogy az eddiginél hangsúlyosabb szerepet kaptak a helyiek – társasházak, civilszervezet – a megvalósításban. 22 társasház újult meg a közösségek, az Önkormányzat, illetve a Főváros finanszírozásában. A Civilek a Palotanegyedért Egyesület teljes mértékben szabadkezet kapott a saját maguk alkotta helyi identitást erősítő program kivitelezésében. A közterületek rekonstrukciója pedig tisztán önkormányzati innováció volt. Jó látni, hogy az I. ütem eredményeire épülve, azokat továbbfejlesztve valósulnak meg a Tér_Köz pályázatban tervezett célok.






RG: A projekt keretében új közterek jöttek létre: gyalogosbarát utcák, széles járdák, új zöldfelületek. Milyen visszajelzéseket kaptak ezekkel kapcsolatban?

Az I. ütem átgondolt folytatásaként a közterület-program keretében épült át a Bródy Sándor utca egyik szakasza, illetve befejeződött a Gutenberg tér Gutenberg ház előtti része. A lakossági fórumokon kapott visszajelzések vegyesek, mint mindenhol a belvárosban, itt is kialakult a „nem férek el babakocsival vs. hová parkoljak az autómmal” típusú vita. Az Önkormányzat az I. ütemben bevállalta az egyoldali parkolással megszűnő parkolóhelyek generálta konfliktust, a Tér_Köz pályázatban viszont azt az álláspontot követte, hogy nem szűnnek meg további parkolóhelyek. A többi programmal kapcsolatban egyértelműen pozitív a lakosság véleménye, ez tükröződik a rendezvényeken résztvevők számában, a közös képviselők köszöneteiben is. Tetten érhető a lakosok helyi identitásának erősödése, az itt élők valóban büszkék a lakóhelyükre és annak történelemére.

Az útépítéseken kívül olyan apró közterület fejlesztések is helyet kaptak a projektben, mint a Gyulai Pál utcának a Rákóczi út és a Stáhly utca közötti szakasza. A munkálatok keretében megtörtént a kutyafuttató felújítása, új játszóelemek és utcabútorok kihelyezése, valamint a burkolatok cseréje is.
A Pollack Mihály térre néhány dézsás fa és új utcabútorok kerültek.






RG: Az új közterekhez kapcsolódóan felsőoktatási intézményekkel is együttműködtek, közös hallgatói pályázatot írtak az utcabútorok megtervezésére. Milyen egyetemekkel működtek együtt, hol tart ez a pályázat most?

A közterek tervezésével egy időben, 2013-ban hallgatói ötletpályázatot írtunk ki, amelyre 45 csapat regisztrált elektronikusan és 30 db regisztrációs boríték érkezett be. Összesen 28 db pályaművet nyújtottak be, amelyből 23 volt alkalmas érdemi elbírálásra. Összesen 6 intézmény hallgatói adták be munkáikat (Budapesti Műszaki Egyetem, Budapesti Corvinus Egyetem, Szent István Egyetem, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, Pécsi Tudomány Egyetem és a Nyugat- Magyarországi Egyetem). A pályaművek ötleteit megfontolva alakítottuk ki a végleges közterületi program tartalmát.

RG: A projekt részeként társasház-felújítások is történtek. A programra, amely segítségével 22 társasház újult meg, kétszeres volt a túljelentkezés. Milyen tapasztalataik voltak? Hogyan tudtak együttműködni a lakókkal?

Az Önkormányzat több típusú társasház pályázati konstrukcióban vett részt az elmúlt időszakban, ennek alapján, főként az uniós támogatású rendszerek miatt, erős félelmek voltak mind az Önkormányzatnál, mind a közös képviselőknél. A Tér_Köz pályázat során örömmel tapasztaltuk, hogy a támogatás elszámolása sokkal egyszerűbb és „életszerűbb” az uniós támogatású rendszereknél. Általános tapasztalat, hogy a közös képviseletek a lebonyolítással elégedettek voltak, a kialakított elszámolási rendszert követendő példának tekintik. Magában a megvalósításban az Önkormányzat nem vett részt, a kapcsolattartás kizárólag a közös képviselőkön keresztül történt.





RG: A Belső Udvar Plusz Program kapcsán milyen kezdeményezések valósultak meg?

A Belső Udvar Plusz Program előzményei szintén az I. ütemig nyúlnak vissza. Akkor két társasházban sikerült a lakók bevonásával és aktív közreműködésével kisebb léptékű, a házak belső udvarát érintő átalakításokat végrehajtani. A program kimondott célja a lakóközösségek összekovácsolódásának elősegítése volt.

A Tér_Köz pályázat során is hasonló célok elérése lebegett az Önkormányzat szeme előtt. A meghirdetett pályázaton három társasház indult, mindhárom támogatásban részesült, ám a megvalósítási szakaszban végül egy maradt.
A tanulság az, hogy a társasházak tulajdonosait nehéz feladat igazi, aktív közösséggé kovácsolni, hiszen a lakók a ház ügyes-bajos dolgainak megoldását általában a közös képviselettől várják. Talán segítség lehet, erre láttunk példát az I. ütemben, a közösségi tervezési folyamatokhoz hasonlóan külső, tapasztalattal rendelkező szervezet bevonása, akik „rásegíthetnek” a lakók aktivizálásra.






RG: A környéken több komoly civilszervezet, egyesület is működik. Milyen volt a velük való együttműködés, mennyire voltak aktívak a projekt megvalósítása során?

A Palotanegyed fejlesztésben az Önkormányzat partnere a Civilek a Palotanegyedért Egyesület (CAPE), az együttműködés körülbelül 10 évre nyúlik vissza. A programok megvalósításával együtt a CAPE is egyre több, a kerületrész életét befolyásoló témában működik együtt az Önkormányzattal. A Tér_Köz pályázat során nyílt először alkalom arra, hogy a CAPE, köszönhetően a pályázati kiírásnak, részt tudott venni a pályázat kidolgozásában. Ennek megfelelően a megvalósításban is aktívan részt vett, a támogatási szerződésen keresztül konkrét feladatokat látott el, a háztörténetek feldolgozása során rendezvényeket és interaktív sétákat tartott, jelenleg pedig egy záró kiadványon dolgozik.

Rothman Gabriella 





 

Adatlap

A projekt címe: Európa Belvárosa Program II., a Palotanegyed Kulturális Városmegújítása

Projektgazda: Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat 
Projektmenedzser: Rév8 Zrt. – Alföldi György, Csete Zoltán
Támogató: Budapest Főváros Önkormányzata
Projektkoordinátor: Főpolgármesteri Hivatal, Városépítési Főosztály, Városmegújító Csoport

Partnerek: Társasházak, Civilek a Palotanegyedért Egyesület (CAPE), JóHír Józsefvárosi Média, Rendezvény Galéria Központ Közhasznú Nonprofit Kft., Városfejlesztési és Főépítészi Ügyosztály, Fővárosi Vízművek Zrt.

Elnyert fővárosi támogatás: 317,51 M Ft
A támogatás intenzitása: 80% közterületek és 33,4% magánterületek esetében
Teljes projektköltség: 622 M Ft

A projekt tartalma:

Az Európa Belvárosa Program folytatásaként a Palotanegyed kiemelt jelentőségű utcái, kitüntetett terei és társasházai újulnak meg. A közterületek felújítása az átmenő forgalom mérséklését, az utcák és terek humanizálását, komfortosabbá tételét hivatott szolgálni. A pályázat szoft elemei között szerepelnek a lakóközösségek vállalásai a társasházak fizikai megújításáért, a helyi kisvállalkozók, kereskedők és lakók érdekeit védő utcaszövetség létrehozása a Bródy Sándor utcában, valamint további, a negyed identitását erősítő kulturális és közösségi programok. 

Példaszerű a 22 társasház tulajdonosi összefogása az önrész biztosítására és az azon felül tett társadalmi vállalásokra (belső udvar időszakos megnyitása, programok befogadása és szervezése, utcában lévő fák gondozása stb.). Így azon túl, hogy előnyösebb utcakép jön létre, a lakók aktivizálásával, a lokálpatriotizmus erősítésével egy fenntartható városrehabilitációs folyamat indul el, és a saját környezetéről felelősebben gondolkozó társadalom alapjai teremtődnek meg.