Megújul az esztergomi Fürdő Szálló
A 19. század első felében létesült, többször bővített esztergomi Fürdő Szálló teljes rekonstrukciójának terveit háromszor tárgyalta a Központi Műszaki-Építészeti Tervtanács. A szeptember 4-i vitán már csak az új szálloda homlokzatképzésével kapcsolatos kérdések voltak terítéken.
Egy esztergomi műemlék, a klasszicista Fürdő Szálló felújítására és bővítésére készült tervek háromszor kerültek a Központi Műszaki-Építészeti Tervtanács elé – legutóbb szeptember 4-én (a teljes komplexumhoz tartozik még a Fedett uszoda, a Fürdőház a Szent István Strandfürdő, melyet együtt újít meg a Regia Civitas Kft.). A zsűritagok nagy része már csak kisebb részletek tekintetében fogalmazott meg kritikát a tervtanácsi javaslatok hatására többször módosított terv kapcsán, a munka egészét már mindnyájan a hely építészeti örökségéhez méltó színvonalúnak tartották.
Zsoldos Lehel vezető tervezőtől megtudtuk, hogy a fejlesztési program szerint az Esztergom Hévíz nevű városrészében, a Bajcsy-Zsilinszky út – Malom utca – Kis-Duna sétány által határolt területen elhelyezkedő fürdőkomplexum területén wellness- és konferenciarészleggel kiegészített, 240 szobás szállodát létesítenek, újjáépítik és kibővítik a strandfürdőt, a fedett uszodát és a gőzfürdőt, valamint felújítják a fürdőszállót.
A terület az elmúlt másfél-kétszáz év során igen sokféle funkciót látott el, különböző használatú és stílusú épületek, építmények egész sorának adott helyet. Az épületeket az idők során átfogó koncepció nélkül, elszórtan telepítették. A terület meghatározó épülete, a főhomlokzatával a Bajcsy-Zsilinszky utcára néző, műemléki védelem alatt álló egykori fürdőszálló, amely 1841-ben épült klasszicista stílusban. Az egyemeletes, alápincézett épület a kisebb-nagyobb átalakítások, átépítések ellenére is megőrizte eredeti formáját, stílusjegyeit. A szállóval egy időben, az 1850-es években létesült az alagsoros-földszintes gőzfürdő, mely a legutóbbi időkig megtartotta eredeti funkcióit, kisebb belső átépítésekkel.
E két épület hosszú ideje üresen áll, műszaki állapotuk leromlott. A csarnokszerű, szecessziós stílusú fedett uszoda 1912-ből származik, s tanuszodaként ma is működik. A fürdőszálló és a gőzfürdő építésekor alakították ki, és a fedett uszoda létesítésekor bővítették a Szent Tamás-hegy lábánál fakadó hőforrások vizének összegyűjtésére és hasznosítására a Mala forrásalagút-rendszert, mely a fent felsorolt épületeket látja el kellemes hőmérsékletű forrásvízzel. A ma még működő létesítmények közül az 50 méteres nagymedencét, és a körülötte húzódó kabinsort 1927-ben építették, majd az 1970-es években korszerűsítették. A terület dél-keleti oldalán, a Bajcsy-Zsilinszky utca kanyarulatánál áll a néhány évtizede emelt, elsősorban irodai funkciókat ellátó, négyszintes „Zöld ház”-ként emlegetett épület. Ez a létesítmény szervetlenül illeszkedik környezetébe, nem képvisel jelentős értéket az általa elfoglalt, kiemelkedő adottságú területrész beépítési lehetőségeihez képest.
Az új szálloda – a városrendezési elképzelésekkel összhangban – a terület Bajcsy-Zsilinszky út menti részén, az ún. Zöld ház és a Bástya üzletház melletti parkolók helyén épül meg. A terepszint alatt két pinceszinten mind a szállodát, mind pedig a környező területet is ellátó 345 férőhelyes mélygarázs készül. A szálloda főhomlokzati traktusa többszörösen megtörve a főút ívét követi. Maga az épület két egységre oszlik, melyeket egy, a Kis-Duna sétány irányába vezető, üvegtetővel fedett passzázs választ el, mely a külsőbb részeken a város szerves részét képező sétányként folytatódik. A régi fürdőszálló felé eső rész két kígyózó szárnya háromszög alakú, szintén fedett átriumot fog közre, a Bástya üzletház felé eső tömb belső udvart övez. A sétányhoz, illetve az együttes egész koncepciójához szervesen kapcsolódnak azok a Kecske-szigetre vezető gyalogoshidak, melyeket a város a későbbiekben tervez megépíteni.
A régi fürdőszálló épületében a felújítás-átépítés után rendezvényterem, kiállítótér, valamint az emeleten tágasabb szállodai szobák lesznek. A szálloda két tömbje az iránytörések, falugrások révén kisebb tömegekre oszlik, a fürdőszállóhoz hasonlóan. A homlokzatokat elsősorban vakolat burkolja majd, az egységes nyílásrendszer szintén a fürdőszállóét idézi.
A tervezők szerint a szálló a homlokzati síkok töréseivel, az egyes részek kölcsönhatásaival az esztergomi beépítések hangulatát, nőtt, tördelt utcáit idézi vissza. „Másrészt a tervezett építészeti programot kisvárosi léptékben mutatja be. Az épület tömegének kubatúrája sehol se nagyobb mint a fürdőszálló tömege, bütüjei mentén pedig látható, hogy traktusszélessége közel megegyezik a fürdőszállóéval. Azaz a ház úgy épül be a városi tömbbe, hogy tömegében igazodik a városhoz, a strandfürdőre nem telepszik rá, hanem teret képez felé. Homlokzati kialakításában lyukarchitektúrát terveztünk, árnyékoló zsaluziákkal, ami visszaidézi a fürdőszálló nyíláskialakítását, de annak jelenkori modern megformálásával.” – írják az építészek a műleírásban.
Az új szálloda főbejárati szintjét a régi szálló pinceszintjével kötik össze, így a két épület között úgy teremtenek kapcsolatot, hogy a klasszicista ház tömege különálló marad. A fürdőépületeket az új bejárati csarnokkal és az öltözőkkel egy, a régi telekhatáron végigfutó magas támfal mellett épülő üvegfolyosó köti össze, felfűzve rá az új élményfürdő mellett a gőzfürdő alsó szintjének bővítését – ahonnan az új épületben elhelyezett speciális gőz, pezsgő és razulfürdők, szaunák lesznek megközelíthetők. Az üvegfolyosó a fedett uszoda bejáratánál, majd az új fedett gyermekfürdő előtt befordulva keretezi a strand nyitott medencéje körüli teret.
A tervtanácsi tagok csak a Bajcsy-Zsilinszky úti front kialakítása kapcsán adtak hangot kételyeiknek: vajon ez a homlokzati struktúra ilyen hosszúságban nem válik-e majd monotonná? Mikó László és Baliga Kornél jobban tagolná a homlokzatot, Turányi Gábor ugyanakkor óva int attól, hogy ezen a tördelt alaprajzon úgymond „változatos” házat tervezzenek, noha a főúti látványt ő is „szelvényekre” osztaná. Skardelli György szerint nem kellene mindenféle járulékos elemel teleaggatni a házat: a tervezők az amúgyis megtörő homlokzaton a nyíláskiosztás finom differenciálásával megfelelően strukturálták az összképet.
A passzázs kapuja is vita tárgya volt: Mikó László, Bálint Imre és Karácsony Tamás szerint sokkal markánsabban kellene jelezni a homlokzaton, hogy az épület alatt utca fut át. Skardelli ebben a tekintetben is opponált: a passzázs nyílása a környezete léptékeihez, térarányaihoz képest meglehetősen hangsúlyos elem, nincs szükség a drámaiság fokozására. Mindent egybevetve a tervtanács a passzázs nyílásának átgondolását javasolta, de a terv engedélyezésének zöld utat adott.
Haba Péter
Esztergom, Bajcsy-Zsilinszky utca
Fürdő, Szálloda és Konferenciaközpont, mélygarázzsal; építési engedélyezési terve (műemlék, műemléki jelentőségű terület)
építtető: Regia Civitas Kft.
tervező: L2 Építész Kft. – vezető tervezők: Zsoldos Lehel, Jelenik Katalin
