Megújult Pálmaház és Füvészkert
Megszépülve és megújulva várja látogatóit a Füvészkert és benne a Pálmaház, amelynek rekonstrukcióját a Mányi István Építész Stúdió tervezte. A Pálmaháznak - háborús kárainak helyrehozatala óta – negyvenöt évet kellett várnia a megújulásra, amelyet most a Füvészkert újragondolása és korszerűsítése is kiegészített. Mizsei Anett beszámolója az átadásról.
2011. szeptember 30-án nagy szakmai érdeklődés mellett átadták a megújult Füvészkertet a látogatóknak. A projekt keretében 7605 m2 területű élőhely újult meg, s a jobb sorsra érdemes Pálmaház műemléki felújítása is megtörtént. A vetítéssel illusztrált sajtótájékoztatót az egykori kastély lovagtermében tartotta Dr. Orlóczi László igazgató, Dr. Keszei Ernő, az ELTE rektorhelyettese, valamint Huszár Richárd, a Pro Regio Ügynökség Európai Uniós támogatásokért felelős irodavezetője.
Dr. Keszei Ernő röviden kitért az intézmény történetére. Felidézte az egykori Füvészkertet, mely a Festetics családtól való megvétele után az orvosképzés fontos részeként épült be az Egyetem életébe. Az első jelentős fejlesztéseket József nádor kezdeményezte, és bár azóta a kert jelentős területe beépült a klinikák terjeszkedésével, ma nemcsak szabadon látogatható közpark, hanem oktatási, kutatási intézmény, ami aktívan bekapcsolódik a veszélyeztetett növényfajok védelmébe. A magyar kultúra és irodalom szerves részévé vált, mai jelentőségét mutatja, hogy nemrég került be a Coimbra csoport botanikus kertjeinek kiadványába.
Dr. Orlóczi László a most lezáruló építési projektet mutatta be, amely az Új Széchenyi Terv Közép-magyarországi Operatív Program keretében valósult meg két Európai Uniós Pályázat segítségével. („Az ELTE Füvészkert trópusi, szubtrópusi és mediterrán gyűjteményének megújítása a műemléki védettségű Pálmaház és környékének rekonstrukciója keretében" és a „Tematikus és gyűjteményes kertrészek felújítása az ELTE Füvészkertben a biológiai sokféleség megóvását segítő ex situ növénymegőrzés erősítése érdekében") Az igazgató légifotón mutatta be, hogy a sűrű városszövetbe ékelődő kert struktúrája rendezetlen volt, így kívánatossá vált, hogy az épületek felújítása mellett a kertet is újragondolják. A program kialakításában művészettörténeti kutatások mellett a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem hallgatóinak munkája is segített. Így körvonalazódtak a konkrét igények: a víz nagyobb arányú megjelenése a parkban, a fiatalokat megszólító aktív terület és hagyományos, az időseket, kisgyermekeseket vonzó pihenőkert kialakítása, illetve a kutatás és oktatás céljára fenntartott zónák.
A felújítás során természetesen az egyik legnagyobb fontosságú elem volt a műemléki Pálmaház megújítása. A korszerűsítéssel lehetségessé vált, hogy a trópusi haszonnövények, a pálmafélék és a szubtrópusi tájak tematikus gyűjteménye is jelentős állománnyal (10-15%-kal) bővülhessen. Egyben végre méltó formájában csodálhatjuk meg a műemléki épületet, amely 1964-ig teljesen más funkciókkal üzemelt, s első – és egyben legutóbbi – jelentős felújítása 1966-ban történt.
A kertbejárás során további részleteket ismertetett a most kiépített újdonságokról, így az ún. Ázsiai kertről, amelyben elhelyezték egy leendő bonsai gyűjtemény alapjait. Ez az egység általánosságban hivatott a távol-keleti kertművészet gazdagságát bemutatni. A bambuszsövényen átvezető bambuszkapuk valóban egy másik világba vezetik a látogatót. Ide épült be az 1980-as évek óta létező kisebb tó, és kibővített felületével egyben ez táplálja a fenyőliget patakrendszerét is. A Rózsakertben a hazai rózsanemesítő műhelyek által létrehozott valamennyi rózsafaj és számos berkenyeféle kapott helyet. A nyitvatermők ligetét a fák érdekében megritkítva, a feleslegtől megtisztítva adták át, és elkészült egy napelemes vízforgató rendszerrel működő vízfolyás, amelynek az esztétikai szerepen túlmenően fontos hatása van a kert klimatikus viszonyaira. Íves vonalvezetése, a medret követő kanyargós utak természetes jelleget, ugyanakkor átláthatóságot is biztosítanak. A tenyészkertek - illetve gondos gyűjtés és betelepítés segítségével a hazai veszélyeztetett növényfajok fennmaradását is biztosítja az intézmény. Igazi különlegesség az évszázados fákból álló ártéri keményfa ligeterdő, amely még az utolsó 1838-as dunai árvíz idejéről maradt itt. Az „árterület" fennmaradását egy mesterséges, mocsaras tóval biztosítják.
Magyarországon, növénykertben elsőként itt alkalmaztak hangos vezetőeszközt, mely a kert 15 fontos állomásán vezeti végig a látogatót magyar és angol nyelven. Érdekessége, hogy GPS-technológiával kiegészítve nem egy előre meghatározott útvonalat járhatunk be, hanem a parkban szabadon sétálva, mindig az éppen aktuális látnivalókat ismerteti. Egyben rögzíti, hogy a látogatók milyen útvonalon jártak, mennyit időztek bizonyos egységeknél, ezzel támpontot nyújthat majd a későbbi felújítások során a látogatók igényeit illetően. Mindezek mellett a park teljes akadálymentesítése is megtörtént.
A kellemes, késő nyári bejárás záró állomása, és egyben látványos csúcspontja a Pálmaház átadása volt, amely a szalag átvágásával jelképesen megnyílt a látogatók előtt. Linzbauer Ferenc sebészprofesszor igazgatósága idején, 1864-65-ben épült, az épület formálása Diescher József építész, építőmester nevéhez köthető. Az első komolyabb építészeti beavatkozást a II. világháború jelentette, sajnos negatív értelemben. A háborús károk helyreállítása csak 1965-66-ban történt meg, id. Kocsis Iván építész-professzor közreműködésével. Az azóta eltelt 45 év érdemi karbantartás nélkül telt el, amit az épület felújítás előtti állapota érzékeltetett is.
Felújítása során a Mányi István Építész Stúdió számára természetesen célkitűzés volt, hogy minél több elemet megtartsanak a meglévő állapotból. Így tartószerkezetet nem is érintettek semmilyen átalakítással, vagyis a ma látható acélgerendák, a nyolcszögletű központi tér élgerendáinak és szelemenjeinek mindegyike eredeti. Megtartották a kővel szegélyezett növényágyásokat, és a tömbkő lábazatokat, és az új járófelületet ezekhez igazítva vöröses kőlapokkal, fuga nélkül alakították ki. Az öntöttvas oszlopok mázolásához az eredeti középszürke színt használták, és hogy az új, kétrétegű, hőszigetelő üvegfal szerkezetei elváljanak vizuálisan a régitől, azokon egy árnyalattal sötétebb szürkét alkalmaztak. Oldalt és a tetőn is nyitható üvegfelületeket építettek be.
A Pálmaházban is megvalósult az akadálymentesítés, a tájékoztatás és közlekedés terén egyaránt. A lábazatba integrált információs panel áttekinthetővé teszi a legfontosabb ismereteket. Az épület hátsó frontján éktelenkedő utólag hozzátoldott tetőfeljárót elbontották, és az északi oldali bejáratot úgy tervezték meg, hogy az ajtószárnyak kitárásával és a szemöldök kiemelésével a legnagyobb növények mozgatása is lehetővé váljon. A külső beavatkozásoknál is az eredeti állapot megközelítése volt a cél. A régi ábrázolások alapján rekonstruálható volt a bejárati „doboz" is. A külső lábazat egykori mészkő burkolata sajnos az idők során végképp leromlott állapotba került, az 1960-as évek cementes kiegészítéseivel együtt eltávolították, és új, vakolt lábazatot alakítottak ki. Az épület előtt fóliával takarható, fűtéscsövekkel ellátott alumínium szerkezetű teleltetők a helyükön maradtak.
Az építészeti beavatkozásokon kívül a pálmaház teljes gépészeti rendszerét is átalakították, és a mai igényekre optimalizálták. Padló- és falfűtés, valamint mennyezeti fűtőpanelek alkalmazásával tökéletesen egyenletes hőérzetet biztosítottak a gépész tervezők. A függőleges üvegfelületek alatt páramentesítő fűtőtesteket építettek be. Korszerű világítástechnikával az esti órákban is tökéletes látványt értek el. Háromféle lámpatest került elhelyezésre: az acélgerendákra függesztett nagyteljesítményű lámpák általános megvilágítást nyújtanak, míg a járófelületet a lábazatba integrált világítás teszi jól láthatóvá. A falakra a téli hónapokban a növények számára szükséges mesterséges napfényt biztosító reflektorokat helyezték el.
A Füvészkert a főváros egyre csökkenő, ráadásul rosszul kihasznált zöldfelületeinek fontos ellenpéldájává vált a felújítás során. A munka azonban nem állt meg itt. Ahogyan Dr. Orlóczi László igazgató összefoglalta, a park fennállásának 240 éve kötelez. A fejlesztések, és ahogyan a növényzet lassan birtokba veszi a számára kialakított új területeket, még éveken keresztül formálják majd a Füvészkert most kialakított arculatát.
Mizsei Anett
