Hazánkban elsőként egy Szadán (Pest megye) épült családi ház kapta meg a hivatalos minősítést a darmstadti Passivhaus Instituttól. A minősítést a Passivhaus Institut képviseletében Sariri-Baffia Enikő okl. építőmérnök adta át az építtetőnek a február 5-i konferencián (Passzívházak és Energiahatékony Épületek). Egy győri családi ház ugyancsak esélyes a minősítés megszerzésére, az elbírálás folyamatban van.
A sajtótájékoztatón a Győrben és Szadán létesült passzív lakóépületeket az építtetők, tervezők, kivitelezők mutatták be szakmai intézmények és szervezetek képviselőivel közösen. Bevezetőjében Fegyverneky Sándor országos főépítész többek között arról beszélt, hogy összkormányzati felelősség a környezettudatos, energiahatékony építés minél szélesebb körű terjesztése. Indoklásul említette a széndioxid kibocsátás csökkentésére született nemzetközi egyezményeket, amelyek mindenképpen hatással vannak az építő tevékenységre, hiszen a káros kibocsátás 40 százalékáért ez az ágazat felelős. Hazánkban egyelőre nem terjedt el az energiahatékony technológia.
Többen szóltak arról, hogy áttörést hozhatnak az első megépült magyar passzívházak. Ezek szolgálhatnak bizonyítékul a potenciális építtetők számára arról, hogy a technológia valóban hatékonyan működik. Az energiatudatos tervezésnek, a speciális szerkezeti kialakításnak és gépészeti megoldásoknak köszönhetően nincs szükség aktív fűtési rendszerre; folyamatosan friss, megfelelő hőmérsékletű levegő járja át a lakótereket. A passzívházak energiafogyasztása minimális.
Az első passzívházat 1990-ben építették a németországi Darmstadt városában, s alig néhány évvel később a hesseni városban már intézetet hoztak létre a passzívház mozgalom felkarolására, illetve támogatására. Azóta mintegy 15 ezer passzívház jött létre Európában, a legtöbb Németországban, Ausztriában és Svájcban, de sok van Svédországban és Dániában is.
A házak több mint 7 százaléka, kb. 1100 rendelkezik a darmstadti intézet minősítésével. Kálmán Ernő, a MÉSZ elnöke megemlítette, hogy ezek a példák is jól mutatják, mennyire szükség van hazánkban a halaszthatatlan szemléletváltásra.
Az elmúlt években több kísérleti projekt indult hazánkban passzív lakóházak kialakítására, s bár kifejezetten jó energetikai tulajdonságokkal bírnak, egyik épület sem felelt meg a passzívház minősítéshez szükséges szigorú kritériumoknak.
A szadai családi ház – melynek építtetője Balogh György, foglalkozására nézve programozó matematikus – a bizonyítéka annak, hogy egy passzívház jelentős többletköltség nélkül megépíthető. Ezért is különösen örvendetes, hogy a 150 négyzetméter alapterületű, körülbelül 220-230 ezer forintos négyzetméter áron létrehozott épület elnyerte a nemzetközi minősítést. Az épület 95 százalékban elkészült, használatbavételi engedéllyel rendelkezik, és négyen laknak benne.
A sajtótájékoztatón Benécs József okl. gépészmérnök, energetikai szakértő (Passzívház Mérnöki Tanácsadó Osztrák-Magyar Kft.), az építkezés felelős műszaki vezetője bemutatta a fordításában megjelent segédletet, mely hazai viszonyokra adaptálva tartalmazza a passzívház tervezőcsomagot (PHPP). További szakmai érveket sorakoztatott fel az „ügy” mellett Boros Károly okl. magasépítő üzemmérnök, épületfenntartó szaküzemmérnök, passzívház-tulajdonos (Győr), a szadai passzívház kivitelezésében szerkezetépítőként közreműködő Béleczky Attila (ügyvezető, Bauland Kft.) és a német passzívház szellőztetőrendszer (PAUL) magyarországi képviselője, Kucsera Mihály mélyépítő üzemmérnök (MARK-CONT Kft.).
Szekér László építész, a MÉSZ Megújuló Források az Épített Környezetben munkacsoportjának vezetője említést tett arról, hogy még a darmstadti építés előtt hazánkban is történt kezdeményezés, 1986-ban Pécsett nemzetközi konferencián mutatták be azt a napházat, amely Szász János építész kezdeményezésével valósult meg a Mecsek déli lejtőjén.
Kálmán Ernő a sajtótájékoztatón bejelentette, hogy a MÉSZ Megújuló Források az Épített Környezetben munkacsoportjának kezdeményezésére még idén megalapítják a Környezettudatos Épület díjat.