A templom az a szent hely, ahol az ember megközelítheti az eget és az ég leereszkedik a földiekhez. Ezt az élményt éli át, aki a bejárati lépcsősoron felemelkedve a centrális térbe lép, ahol a mennyei magaslatokat jelképező boltozat feltárul. Az épület formálása egyszerű analógiát követ: a gyülekezeti tér körül elhelyezkedő funkciók változatos ritmussal keretezik a nagy egybefüggő teret, mely felett félgömb boltozat emelkedik. A formálás szimbolikus. Még a hullámzó oldalfalak a földi lét tökéletlenségét, addig a mindent lefedő gömbkupola az isteni jelenlét tisztaságát és egyszerűségét jeleníti meg.
A debreceni görögkatolikus közösség új központja a Tócóskert északi vonalán húzódó szolgáltató és kulturális funkciók sorába illeszkedik, a beruházásra kiválasztott telek a Holló László sétány nyugati végpontjaként jelenik meg. Az építészeti együttes, templom és templomkertje által kialakítani kívánt karaktere a közeg építészeti szövetének, illetve karakterének folytatása.
A Derék és István út által határolt lakótelep tömör és hangsúlyos építészeti karaktere álláspontunk szerint határozott formálást, nagyvonalú gesztusokat, nem pedig részletező építészetet kíván a tervezőtől.
A tervezett templom és templomkert egységét a '80-as években épült lakóövezetben észrevétlenül és belesimulóan elhelyezni nem lehet és nem is cél. A kettő viszonyát inkább úgy kívántuk kifejezni mint egy tetszőleges felületre lehelyezett étkészletet. A templomkert tiszta lapot teremt, a gyülekezet épületei pedig egymáshoz illeszkedőek. Elemei funkciójuk és rangjuk szerint kommunikálják karakterüket, viszonyukat.
A görögkeleti liturgia, a keleti rítus gazdag hagyományrendszere az egyháztörténetben változatos és komplex építészeti karaktert hozott létre. Jellegzetes elemei a centrális elrendezés, a toldalékolás, a bővítmények szándékolt - és kialakult - ”nőtt jellegű” megjelenése.
A centrális tér boltozata a mennyek országának megjelenítése, az észrevétlenül beszüremlő fény alkalmazása, a kapuk szimbólumszerű megjelenítése és egyre beljebb és beljebb engedő fokozatosságot sugalló karaktere mind-mind építészeti eszközzé vált és egymásra rétegződve mutatkozik az eddig megismert és működő templomokban. Pályaművünkben a fentieknek eleget téve két szimbólumrendszert jelenítünk meg.
A templom az a szent hely, ahol az ember megközelíti az eget, az ég leereszkedik a földiekhez. Ezt az élményt éli át, aki a bejárati lépcsősoron át, megélve a felemelkedést - a centrális térbe lép és az égboltot jelképező boltozat feltárul. Ez az épület legfőbb mozzanata, melyre a templom egész testében rezonál. Formálása ezért nem is lesz komplexebb, hiszen célja, hogy megjelenítsen egy felsőbb jelenlétet, és annak egyszerűségét, mely ellentéte a földi lét bonyolultságának és ellentmondásosságának. Az emberi létezés tökéletlenségének és az isteni sík tökéletességének találkozására utal a rendezetlen, de funkciók szerint tagolt ki-be ugráló külső palástfal és a szabályos gömbhéj kupola találkozása is. A hullámzó oldalfalra megnyugtató arany színű fény vetül a kupola pereme alól, mintegy feloldva a fizikai és szellemi síkok ellentétét.
Hazánkban a keleti vallásosság a kezdetektől jelen van. Ennek egy ékes bizonyítéka maga a Szent Korona, mely két jól elkülöníthető rész, a keleti és nyugati vallásosság megjelenítése egy nemzetet jelképező tárgyban: az alsó része az ikonokat felvonultató korona gréka, mely a keleti vallásosság hordozására utal, és felső része a korona latina, mely a katolicizmust jeleníti meg.
A templomot környezetéből kiemelt pozícióban dombra épülően helyeztük el, az érkezés a főlépcső hét lépcsőfokán keresztül a Derék utca felől történik.
A kétszárnyú kapuzat feltárulása után az előtérbe érkezünk. Az előtér és a főhajó határán találjuk az első választóvonalat, mely a beavatottakat és a beavatásra várókat választja el - ez a belső kapu tehát az első fontos kapu szimbólum. A beavatottak és megkeresztelkedők előtt kinyílik az első kapu és bebocsátást nyernek a templomtérbe. Centrális térbe érkezünk, mely körkörösen tartalmaz további funkciókat: sekrestye, előkészületi helyiség, gyóntató, klérosz helye és lejárat az altemplomba. Ezeket lazán kapcsoljuk a központi szabadon bútorozható térhez, majd mindezeket félgömb forma boltozattal fedjük.
Az ikonosztázion mögött, hagyományosan még egy lépéssel fentebb helyeztük el a szentélyt, mely közepén a négyzet alaprajzú oltár, majd a püspöki trónus található. A szentély mennyezete is egy lépéssel lejjebb kerül szimbolizálva az égi jelenlét legnagyobb közelségét, így kiteljesítve és létrehozva a kelet-nyugati tengely metszetében megfigyelhető felemelkedés-közeledés mozzanatát.
Külső falazat és boltozat: A változó geometriájú oldalfal helyszínen zsaluzott vasbeton falakat és kupolát kap, a külső oldalon hőszigetelve. Az oldalfalak burkolata szerelt rézszínű fémburkolatrendszerrel valósul meg, míg a kupola külső burkolását fehér kerámiamozaikkal kívánjuk megoldani.
Természetes fény: Az oldalsó funkciódobozok mentén indirekten van lehetőségünk természetes fény beengedésére, mesterséges megvilágítást szintén ezek tetején elhelyezett reflektorokkal biztosítunk körkörös módon alulról derítve a kupolát. A kupola tetején található opeion elé egy arany színű, vagy később festhető - esetleg festett mozaikok által formált ikonokkal díszíthető korongot rögzítünk, így biztosítva itt is az indirekt megvilágítást nappal és éjszaka is. A kupola belső oldala festett vagy díszítő mozaikkal burkolt.
Kerítés és támfal: A templomkert körbekerítését változó magasságú, de átlagosan 100 cm magas látszó minőségű zsaluzott beton támfallal oldjuk meg. A további bejárást növényzet ültetésével kívánjuk gátolni. Ez a megoldás nem kirekesztő és túlzó, inkább jelzés értékű, de sokkal arányosabb megoldást nyújthat a templomkert határainak kijelölésére.
Harangláb: A templomkert délnyugati sarokpontjában, a telket keretező támfal részeként felmagasodó vasbeton harangláb felülnézetből egyenlő szárú keresztet formál. A monolit pengefalat a négy égtáj felől egy-egy harang koronáz.
A közösség életének szerves része és a körmenetek helyszíne egyaránt a templomkert. Bejárható ösvényének kialakításánál figyelembe vettük az épület és telek körbejárhatóságának kívánalmát, ugyanakkor létrehozunk az elvonulásra alkalmas személyes tereket is (padok 5 ponton), illetve olyan társas tevékenységek, mint a családi piknik, szabad füves részek, illetve piknikpadok további 5 ponton kaptak helyet.
A fő közlekedési tengelyt a templom és a közösségi ház összekötésével kelet-nyugati irányban állapítottuk meg. Erre merőleges irányú a templomkert bejárati ösvénye a Holló László sétány felől. A görögkereszt rajzolatú ösvények találkozásánál egy tér alakul ki, mely fő gyülekezési pontként szolgál a közösség számára.
A körmeneti ösvény keleti pontja a közösségi ház, és annak fedett-nyitott terasza. A telek végében a közösségi házzal határoltan helyezkedik el a gyülekezet számára kialakított 10 férőhelyes zárt parkoló.
Egy új templom megvalósításakor a történeti előképek és a gyülekezet jelenkori igényei egy épületben kell, hogy szintetizálódjanak. Egy pályázati tervnél azonban a végeredmény egy nyilvánvalóan szubjektív, a tervező által megfogalmazott karakter lesz.
Egyszerű és karakteres építészeti rendszert kívántunk létrehozni, mely biztosít egyfajta rugalmas és kontrollált továbbtervezhetőséget, tekintve, hogy a szakrális teret körülvevő funkciók - terek nagysága, formája és térkapcsolatai - nem véglegesek, semmiképp sem merevek és megváltoztathatatlanok, mindinkább továbbírható és alakítható részei a tervnek, valós kapcsolatot keresve annak használójával, a gyülekezettel.
Pyxis Nautica Építésziroda