Mi lesz a középkori egyetemmel?
Továbbra is félkész a középkori egyetem romjait őrző bemutatóhely a pécsi székesegyház tövében. Az évekkel ezelőtt leállt munkát most az EKF részeként folytatnák 300 millióból.
A Regionális Operatív Program pályázatának segítségével szeretnék bemutathatóvá tenni Pécsett a székesegyház melletti középkori egyetemet. A belső tereket már évekkel ezelőtt csaknem teljesen helyreállították, azonban elfogyott a pénz.
Pécs egyik kulturális szenzációja lehetne a székesegyház melletti bemutatótér, ahol az egykori püspöki palota és benne a középkori egyetem falait tekinthetnék meg az érdeklődők. A tereket korábban nagyobb részben helyreállították, azonban az évtized elején elfogyott a pénz és így a beruházás is leállt.
Tavaly ugyan Pécs akkori önkormányzata ígéretet tett, hogy a Kulturális Főváros beruházás maradványkeretéből 200 millió forintot elkülönítenek a befejezésre, azonban a pénz nem érkezett meg az európai viszonylatban is jelentős műemlék sorsát kezelő Középkori Egyetem Alapítványhoz, így nem folytatódhatott a munka.
“A Regionális Operatív Program keretében fogunk pályázni és ha nyerünk, jövő évben be lehet fejezni a bemutatótér és a terület végső kialakítását” – mondja a baranyai megyeszékhely alpolgármestere. Kunszt Márta hozzátette: azzal együtt igyekeznek megoldást találni, hogy a terület és a rajta álló épületmaradványok nem önkormányzati, hanem állami tulajdonban vannak. A városnak azonban érdeke, hogy a világörökségi helyszínt tovább fejlessze, így az elkövetkező hónapokban remélt 300 milliós forintos beruházás révén a püspöki palota és a középkori egyetem az Európa Kulturális Fővárosa programsorozat részeként nyílhatna meg.
“A püspöki palotát még a 11. század végén kezdték el építeni az akkor épülő román stílusú székesegyház mellett” – mondta el Buzás Gergely régész. Az egyházi vezető székhelyét többször is átépítették, a legjelentősebb bővítésekre Miklós és utódja, Vilmos püspök irányításával került sor a 14. század második felében. Miklós püspök építtette az Aranyos Mária kápolnát, amelyet a nyolcvanas években tártak fel az épületkomplexum nyugati részén. Ebben előkerült a két püspök sírja is és a romterület fölé ideiglenes védőtető került – ennek bemutatása még komoly munkát igényel.
A 14. század közepe az egyetemalapítások időszaka volt Közép-Európában. Prágában 1348-ban, Krakkóban 1364-ben, Bécsben 1365-ben létesítettek egyetemet.
A pécsi intézményt 1367-ben alapította Vilmos püspök. A korszak legtöbb egyeteme királyi székhelyen nyitotta meg a kapuit, a pécsi azonban kivétel volt: a szervezést az ugyancsak eltökélt püspöknek köszönhetjük, s ő volt az, aki vállalta az intézmény fenntartását is. Az előkészületek és Nagy Lajos király jóváhagyása után V. Orbán pápa 1367. szeptember 1-jén írta alá Viterbóban az alapítólevelet.
A pécsi egyetemnek egész biztosan két kara működött: a facultas artium, ahol a továbblépéshez szükséges alapismereteket oktatták, és a jogi kar, ahol a római és kánonjogi ismeretekre lehetett szert tenni. Az egyetem legismertebb professzora Galvano di Bologna, aki 1374-ig tanított az intézményben.
“Lajos balkáni törekvéseit lett volna hivatott szolgálni az intézmény, hiszen az itt képzett egyházi emberek segítettek volna a római kereszténységet terjeszteni a keleti rítusú, sőt helyenként bogumil eretnek délvidéken” – mondja Buzás Gergely. Lajos balkáni politikája azonban csődöt mondott, a nagy hadjáratokra nem került sor, így az intézmény finanszírozása rövidesen apadni kezdett. Vannak ugyan források, amelyek szerint még Zsigmond uralkodása idején is egyetemi rangja volt, ezek azonban nem túl megbízhatóak.
A riport folytatása, képgaléria a püspöki palotáról, a középkori egyetemről, az Aranyos Mária kápolna maradványairól és Vilmos püspök sírhelyéről a műemlékem.hu magazinjában.
