Mi lesz veled József Attila-lakótelep?
Budapest egyik legkedveltebb lakótelepe megépítése óta alig változott, miközben az őt körülölelő növényzet komoly értékké vált. Erre a helyzetre keres megoldást "kísérleti" tervpályázatában Ferencváros Önkormányzata: az elmúlt fél évszázadban alapvetően jól vizsgázott telepet a múlt tapasztalataival és a jövő elvárásaival szeretnék megújítani. Bán Dávid beszámolója.
A főváros szélén elterülő korábbi füves pusztaságon az első világháború kitörésével kezdtek katonai kórházépítésbe, amelynek névadó ünnepsége 1916-ban volt. A Mária Valéria főhercegnőről elnevezett, lényegében barakkokból álló kórház nagyjából a Tanácsköztársaságig üzemelt, ekkor kezdték átalakítani épületeit a frontról visszaérkező lakástalan katonák számára. Idővel a szomszédos ferencvárosi pályaudvar vagonjaiban meghúzódó menekültek számára is kényelmesebb szálláshely létesült itt, a főleg két szoba-konyhás házakban. Az így kialakult szolid kertvárosias idill az 1920-as évek közepéig tartott, amikor a gazdasági válság és a megugrott infláció miatt elszegényedő, ezért a város bérházaiból kilakoltatott családok tömegei számára a „szükséglakóteleppé” átsorolt Valéria telepen nyújtottak ideiglenesnek elképzelt szállásokat. Ez az állapot két generáción keresztül tartott, majd 1950-ben döntöttek a telep felszámolásáról és egy új rendezési terv kiírásáról.
1952-ben készült el a térség első rendezési terve, 1955-ben fogadták el a Mester Árpád – aki az első terv társszerzője is volt – által jegyzett második alternatívát, amely az első változat merev, fegyelmezett szerkesztésével szemben már oldottabb, helyenként íves vagy tört vonalakban vezetett úthálózatot vázolt fel. A mintegy 10000 lakásosra tervezett telep különböző típusépületeit ideálisan tájolták, köztük kellő mennyiségű zöldterületet alakítottak ki. Az akkor még skandináv mintákat figyelembe vevő tervezés során igyekeztek változatosan csoportosítani a lakóépületeket és az azokat kiszolgáló egyéb funkciókat – élelmiszer áruházat, éttermet, orvosi rendelőt, oktatási- és kulturális intézményeket. Az első kapavágások 1957-ben történtek, míg a telep teljes rendezése 50 évvel ezelőtt fejeződött be, igaz, az utolsó lakóházak átadására 1981-ig kellett várni. A különböző típusházak és a kiszolgáló épületek vegyes technikával készültek, kísérleti terepet adva a hazai építőiparnak: itt tesztelték a téglablokkos, a kohóhab-salakos, a paneles, majd a nagypaneles építkezési technológiát, annak minden előnyével és hátrányával.
A telep kezdetektől fogva népszerű volt az itt lakók körében. Az első ideköltözők nagy része itt idősödött meg, melléjük sok fiatal család költözött, a parkok fái is szépen megnőttek, a lakásárak is felmentek. Az otthonok egy részét kinőtték, valahol több lakás egybenyitásával próbálkoztak.
"A szeretett környezetből szeretnénk még szerethetőbbet tervezni." – ezekkel a gondolatokkal indította útjára Szűcs Balázs, Ferencváros főépítésze a mostani, a maga nemében szintén kísérleti tervpályázatot. Az elmúlt fél évszázadban alapvetően jól vizsgázott telepet a múlt tapasztalataival és a jövő elvárásaival szeretnék megújítani úgy, hogy a terveket benyújtó várostervezők és építészek a gondolkodás első fázisában, egy lakossági fórumon megismerjék a lakók tapasztalatait, igényeit is. A tervpályázat hét fő kérdésre szeretne választ kapni: a lakótelep közösségi központjának kialakítására; a zöldfelületi – közterületi rendszer megújulására; a társasházak megújulására, bővítési lehetőségeinek felmérésére (főleg az energetikai korszerűsítésre, liftek építésére, a tetőterek beépíthetőségével a lakásállomány bővítésére); a parkolóhelyek bővítésének lehetőségére; fejlesztési területek kialakítására (elsősorban az Üllői úton, a metró feletti terület kialakítandó építési lehetőségek, parkolók és zajvédelem megvizsgálásával); a zajvédelemre; valamint a telepen elhelyezkedő pavilonok megújítására.
A József Attila-lakótelep közel 8500 lakásában mintegy 20000 ember él, ugyanakkor a térségnek nincs agorája. A kísérleti tervpályázat célja az itt élők életkörülményeinek javítása a közösségi terek megújulásával, új funkciók – akár egy főtér, piac, vagy egy minőségi közösségi ház – kialakításával, valamint a lakók és a lakóközösségek bizalmának megnyerése a társasházi fejlesztésekhez. Míg a közösségi környezet frissülésére konkrét cselekvési tervet hozhat a tervpályázat, addig a társasházak számára egy lehetőséget, egyfajta útmutatót kínálhat. Magyarországon ma nagyjából 800000 lakótelepi lakást tartanak számon, de a telepek egységes megújulására, átgondolt fejlesztésére még nem volt példa, erre kíván most kísérletet tenni a ferencvárosi tervpályázat. A 15 millió forintos összdíjazású, nyilvános és nemzetközi tervpályázat részletes kiírása és dokumentációja itt található, a pályázatok benyújtásának határideje pedig 2017. május 23-a.
Bán Dávid
