Mi lesz veled, Városi Mozi? - Magyar Animáció Háza, Kecskemét

Több mint 10 éve üresen áll Kecskemét belvárosában a lassan 100 éves ”Mozgófénykép-színház”. Az 1913-ban átadott mozi 800 fő befogadására volt alkalmas, így az ország legnagyobbjai közé tartozott, ám a régi pompát és nyüzsgést mára az enyészet váltotta fel. A patinás épület megmentését tűzte ki célul Kovács Orsolya diplomamunkájában, melyben Magyar Animáció Háza néven múzeumot és alkotóműhelyt hoz létre.

Mi lesz veled, Városi Mozi?
Mint minden kecskemétiből, belőlem is felszökik ez a sóhaj, valahányszor elsétálok az ódon épület előtt. Több mint 10 éve ugyanis üresen áll Kecskemét belvárosában az egykori ”Mozgófénykép-színház”. Ez az évtized bizony rányomta bélyegét a lassan 100 éves épületre. A régi pompát és nyüzsgést mára az enyészet váltotta fel. Több alternatíva is született, miként lehetne az épületet új életre kelteni. Diplomamunkámban magam is egy ilyet dolgoztam ki. Fontosnak tartottam, hogy az épület továbbra is a város mozija maradjon, mivel 1913-as átadása óta moziként működött. Az épületet többször átépítették, így legnagyobb értéke ez a funkciófolytonosság maradt. Olyan kiegészítő szereppel kívántam ezért ellátni a régi házat, amely ezt nem zavarja meg, hanem úgy tud illeszkedni hozzá, hogy közben gazdagítja értékét.

Magyar Animáció Háza
A kecskeméti rajzfilmstúdió már régóta szeretettel fogadja a rajzfilm iránt érdeklődő látogatókat. Mikulás Ferencnek, a Kecskemétfilm igazgatójának régi álma azonban egy önálló múzeum megvalósítása, amely a magyar animáció mestereinek állít emléket. Az animáció annyit tesz: életre kelteni a lelket. A kiállító funkció párosul egy olyan alkotóműhellyel, mely lehetőséget biztosít saját animációs film készítésére. Így mindenki átélheti, milyen érzés életet lehelni egy mozdulatlan tárgyba. Mikulás Ferenc 5 szóba sűrítette nekem elképzelését az ideális animációs házról: otthon, mozgás, varázslat, közösségi élmény és demokrácia. A tervezési folyamat során ez az 5 ”jellemző” mindig szemem előtt lebegett.

A helyszín
Kecskemét főterét egy széles allé, a Rákóczi út köti össze a vasútállomással, és az előtte elterülő hatalmas parkkal. Ez a tengely régen fontos kulturális szerepet töltött be, melynek a Városi mozi fontos eleme volt. Mára azonban elvesztette régi jelentőségét. A város nagyszabású rehabilitációba fogott, melynek keretein belül szeretnék újra felpezsdíteni és visszaidézni a Rákóczi út régi fényét. A jelenleg nagy gépkocsiforgalmat lebonyolító utat sétálóutcává alakítják, jelentősen megnövelve a jelenlegi járdaszélességet. A mozi előtt hatalmas tér terül el, amit most felszíni parkolóként használnak. A parkolót a város megszünteti, és a közelben mélygarázst alakít ki. A hosszú tér, mely az úttal párhuzamosan terül el, rendezvénytérként fog működni. Nagyobb események idején azonban az utak lezárásával a tér duplájára képes duzzadni. A mozi portikuszos főbejárata erre a térre tekint. Az átalakítások eredményeként azonban a Rákóczi út felőli irány is hangsúlyosabbá válik majd, ezért úgy éreztem, hogy a Mende-féle tervezett árkádsort, melynek nyomai ma már egyáltalán nem fedezhetők fel, újra kell fogalmazni, és nyitni az északi irányba is.

Koncepció
A kecskeméti filmszínházat Mende Valér temesvári ”műépítész” tervezte. A ”csőmozi” 800 fő befogadására volt alkalmas, így az ország legnagyobbjai közé tartozott. Régi tisztaságát azonban elveszítette a folyamatos átalakítások miatt. Az újabb igényeket hozzáépítéssel és a belső terek födémekkel való tagolásával elégítették ki a ´68-as átépítés folyamán. Csupán a nézőtér lejtős padlóját nem bántották sosem, ahol még ma is az eredeti széksorok állnak. Ennek a térnek megóvására különös gonddal ügyeltem. Az egykori egyszerű, lineáris térstruktúra visszaállítása számomra elsődleges cél volt, ezért a feladatot a mozira az évek során feltapadt felesleg visszabontásával kezdtem. A letisztítás után a meglévő épületbe egy új ”testet” helyeztem, mely a meglévőtől jól megkülönböztethető. Ennek az új ”szoborépületnek” a helyét úgy határoztam meg, hogy a mozi régi tereinek lehatárolása legyen, így az egykori struktúra visszaállhasson.

Működés
A főbejáraton át a régi előcsarnokba jutunk, amely a funkciók bővülésével elosztótérré válik. Innen haladhatunk tovább a moziba és a múzeumba egyaránt. A moziban a mai kor technológiai igényeinek megfelelő vetítés mellett lehetőség nyílik a 100 évvel ezelőtti ”kinematograpfos” előadásokra is. A régi színpadot ugyanis a Mende-féle terveknek megfelelően visszaépítettem: a régi kis vetítőteremmel és a zenekari árokkal. A színpad alatt öltözőhelyiséget alakítottam ki. A tér használata így nem csupán hollywoodi moziélményre korlátozódik, hanem nosztalgiavetítésekre és rendezvények lebonyolítására is alkalmassá válik.

A mozihoz kávézó csatlakozik, amely kapcsolatot teremt a Rákóczi út felől kialakuló teresedéssel, a régi árkádsor megidézéseként. A két épület között meghúzódó kert – mely összenyitható a kávézóval –  ugyanakkor belső intimitást ad. A külső és a belső tér szintje a kávézóban találkozik, ezért ez az akadálymentes megközelítés helye. Ugyancsak innen juthatunk le a színpadot szolgáló helyiségekhez.

Az előcsarnokból indul a tetőben elhelyezett, animációs múzeumba vezető lépcső. A múzeum 3 részre tagolódik. A kiállítótérben elhelyezett vitrinek mind mozgathatók, a kiállítás anyaga és elrendezése így igény szerint változtatható. A tárgyi emlékek mellett (kulcsrajzok, forgatókönyvek, vágóasztalok...) vetített anyagokat is bemutatnak. A kiállítótér egy alkotóteremmel egészül ki, ahol az idelátogatók animációs filmjeiket készíthetik el, majd a kis vetítőteremben meg is csodálhatják munkájukat. A múzeum tereit mobilfalak választják le. Az egész múzeum egybenyitható, így kiállításmegnyitók is könnyedén lebonyolíthatók, illetve a kétévente megrendezett Kecskeméti Animációs Filmfesztiválnak  egyik lehetséges helyszínévé is alakítható.

Az előcsarnok felett meghúzódik még egy kis terasz. Nappal a múzeumba látogató csoportok pihenőhelye ez, esténként pedig szabadtéri előadásokat tarthatnak a meglévő falakra vetítve.

Homlokzat
A meglévő épületrész vakolt felület. Szerettem volna, ha az új ettől könnyen megkülönböztethető, ezért színezett alumínium burkolattal láttam el. A burkolat nyílásait játékkal egészítettem ki. Az üvegfelületekre matricát tapasztottam, előtte pedig rácsozással lazítottam az alumínium lemezt. A kiszerkesztett matrica, amely cserélhető, és a homlokzatrácsozás olyan rendszert alkot, amely előtt elhaladva szemünk becsap minket. (A parallaxist bemutató kisfilm) A matrica megelevenedik, mozogni kezd. Ez is animáció. A látogatók keltik életre a ház a lelkét.

Kovács Orsolya

Magyar Animáció Háza - Diplomamunka, BME - Középülettervezési tanszék

tervező: Kovács Orsolya
konzulensek:
építészet: Berecz Tamás
tartószerkezet: Medek Ákos
épületszerkezetek: Páricsy Zoltán
építéskivitelezés: Szőnyi László
épületgépészet: Palócz Miklós
épületvillamosság: Filetóth Levente

tervezés éve: 2011