Millenáris Irodaház — a régi Ganz törzsépület átalakítása

A budai Ganz-gyár törzsépülete Millenáris Classic néven született újjá Szalay Tihamér és Jeney Andrea tervei szerint, a belsőépítész Sas Géza volt. A jelentős belső átalakítással járó felújítás az egykori ipari terület egy évtizede tartó rehabilitációjának fontos eleme.

Az épület a 20. század elején eredetileg is irodaháznak épült három ütemben, és évtizedeken keresztül a Ganz székháza volt. A 2. világháború alatt mint stratégiai célpont, súlyosan megsérült, de a károkat az eredeti szerkezettel többé-kevésbé helyreállították. Valószínűleg ekkor épült egy újabb szint a korábban földszint plusz két emeletes épületre.

Az 1990-es évek elején az épületet a környező gyártócsarnokokkal együtt privatizálták. Ezt követően – néhány év múlva – a terület elvesztette eredeti funkcióját, 2000-ben a gyár területén kulturális központ alakult. A Ganz irodaház a kulturális központ irodáinak adott ettől kezdve otthont.
A 2002-es évet követően az épületnek ez a funkciója is folyamatosan megváltozott.

A csaknem 100 m hosszú tömb középfolyosós volt, a Lövőház utcával párhuzamos két homlokzati és két belső hosszfalas teherhordó szerkezettel. A belső teherhordó falak erősen meghatározták az épület használhatóságát, megakadályozták a mai kor igényeinek megfelelő egyterű irodák kialakítását. Eredeti állapotában az épület már nem felelt meg az elvárt bériroda funkciónak.

A korszerű, a mai igényeknek megfelelő irodaterek kialakítása az épület tartószerkezetének jelentős átalakítását tette szükségessé. A fő funkciót adó egyterű irodákat az I., II. és III. emeleten alakították ki, aminek érdekében ki kellett váltani az épület két középső főfalát.

Az irodaterek függőleges megközelítésére felhasználták az épület mindhárom lépcsőházát. A középső – reprezentatívabb – lépcsőház tárja fel a középső, nagyobb irodatereket, a két szélső az oldalszárnyak kisebb irodatereit, valamint innen is megközelíthetőek a középső irodaterek. Mindhárom lépcsőház mellé lift készült, a főlépcsőház orsóterébe üvegezett látványliftet építettek be, főleg ez bonyolítja a vendég vagy ügyfélforgalmat.

A földszint átépítése kiszolgálja az emeleti irodaterek megközelíthetőségét. A Lövőház utca és a Millenáris park között, az épület tengelyében átkötő, eredetileg is előcsarnokként funkcionáló, azonban szinte csak áthajtóként működő térből a szomszédos épületrészek összenyitásával az irodaépület megfelelő előteret kapott. A jelenleg csak az oldalfolyosóról megközelíthető középső főlépcsőház ilyen módon benyitásra került az előtérbe.

Az épület saját telkén, az udvarban mélygarázs létesült. A mélygarázs saját telken belül, az Ezredes utca felől közvetlenül közelíthető meg, az épület északi szárnya mellett elhelyezett lehajtó rámpán keresztül. A garázs gyalogosan csak az irodaházon keresztül közelíthető meg, hiszen csak az irodaházat szolgálja ki. A két épületet egy rövid földalatti folyosó köti össze, mely egy szellőztetett előtéren keresztül az épület előcsarnokába érkezik. A garázs katasztrófa esetén óvóhelyként működik.

Az épület műemlékileg védett, homlokzatai az eredeti állapotukban kerültek helyreállításra, a külső nyílászárók az eredeti tervek alapján lettek legyártva.
Az épület belső kialakításában hangsúlyozni kívántuk az eredeti pari funkciót. A felületek burkolatlanok, a látszó falfelületek az épületből kibontott eredeti téglaanyagból kerültek visszaépítésre acél és üveg kiegészítő elemekkel.

(szöveg a tervezői műleírás alapján, képek: WING, zsa)

Millenáris Irodaház
Budapest II. Lövőház utca 39.

tervezők
építész: Szalay Tihamér és Jeney Andrea
belsőépítész: Sas Géza
statikus: Szíjártó Imre és Fekete Szabolcs
épületgépész: Wohner József és Komarovszky Henrik
elektromos tervező: Kelemen Ferenc
kerttervező: Sági Ilona