Millenáris Velodrom - Alföldi György és csapatának terve

A Millenáris Velodrom elszigetelt helyzetét két irányból oldja a most következő, megvételt nyert koncepció. Nemcsak a Velodrom felújított épületét nyitják meg a város felé, hanem a városi környezetet is közelítik a Velodromhoz Alföldi György DLA, Papp András és munkatársaik pályázati tervükben. 

_bevezetés

Sokféleképpen meg lehet fogni egy kerékpáros versenycsarnok miliőjét. A kerékpározás dinamizmusa, könnyedsége, fenntarthatósággal összefonódott üzenete, fizikai és lelki értelemben vett jótékony hatása és még sorolhatnánk mik azok a tények amelyeken keresztül a kerékpározást és ezen belül a pályakerékpározást a mindennapokban megéljük. Mindezen túl a Milli esetében hozzáadott érték az az örökség amit a „Millenáris” Sporttelep, „az ország legrégebben működő sportintézménye, és mint az ország egyetlen kerékpáros versenypályája” őriz.

Számunkra, akik hivatásunknak választottuk a várost és annak „dolgait” mindezek azt sugallják hogy jó irányba tartunk akkor amikor a Milli jövőjét a város múltja, jelene és jövője felől igyekszünk megközelíteni. A város folyamatosan változó, additív rendszer, melynek egyes elemei megújulnak, átalakulnak, vagy éppen teljesen eltűnnek az idő folyamán. Van azonban a városnak egy olyan szelleme, ami örök: az ember. A város egyetlen eleme sem függetleníthető az embertől.

Mindezeket szem előtt tartva, az örökség tiszteletben tartásával, a város és a városi szövet organikus fejlődésének és a fenntarthatóság követelményeinek figyelembevételével, az embernek terveztük az „Új Millenáris velodrom”-ot.
Olyan létesítményt kívántunk létrehozni mely képes a folyamatos átalakulásra, megújulásra követve az aktuális igényeket, de mindig megalkuvások nélkül kielégítve azokat. Összefoglalva: ha címszavakat keresünk a tervünkhöz a következőket említhetjük: integráció, addíció, fenntarthatóság, funkcionalitás.

_város

A koncepcióalkotást hierarchikus sorrendben kezdtük: Budapest – Istvánmező – Velodrom. A városi léptékű vizsgálatok során részletesebben kitértünk a városszövetre, a város zöldfelületi rendszerére és kerékpáros hálózatára, megvizsgálva annak a lehetőségét hogy miként lehet ezekbe a rendszerekbe integrálni az Istvánmezőt és ezen belül a Millenáris velodromot.

A Millenáris sporttelep az Istvánmezei sportkomplexum azon egysége mely a legszorosabb kapcsolatban áll a városi szövettel, hiszen több oldalról nem közterület, hanem egyéni tulajdonú telkek, épületek határolják. Jelen állapotában mégis hátat fordít ennek a szövetnek, elhatárolódik tőle. Egy versenykerékpár-pálya integrálása a városi szövetbe kihívás. Ugyanakkor a városi szövet kerékpár pályára való ráfeszítése már feloldja az ellentétet. A helyszínen elhelyezett jelenlegi, illetve jövőbeni fejlesztési lehetőségek a velodromot közvetlenül közterületekkel határolt, a városban élő együttesé teszi.

A Budapest pesti oldalán kialakult zöldgyűrűben fontos elem lehet a jövőben az Istvánmező. Adottságai egy közhasználatú sport-, és rekreációs központot vizionálnak. Ebbe a vízióba és a környező sűrű zöldfelületbe való integrálást szolgálja az az elképzelésünk miszerint a velodrom körül raszterban fákat ültetünk. A gyorsan növő fafajoknak köszönhetően a komplexumot hamar fás, ligetes környezet veszi közvetlenül körbe. 

A velodrom zöldfelületbe való integrálása

A korábbi, Istvánmezőre kiírt építészeti tervpályázat során beadott pályaművek részletesen bemutatják a városrész közlekedésben, tömegközlekedésben való pozícióját, ugyanakkor nem, vagy csak alig veszik figyelembe a kerékpáros hálózatban betöltött vagy a jövőben betöltendő szerepét.
Tekintve hogy az Istvánmező a szűkebb értelemben vett belvároshoz és a Városligethez egyaránt közel helyezkedik el, és ezekkel már meglévő kerékpáros infrastruktúra köti össze, potenciális kerékpáros központ lehet a városban rohamosan növekvő számú biciklisek számára. Ebből adódóan a Millenáris velodrom nem csak egy sportlétesítmény funkcióját követeli meg, hanem egy közösségi térét, helyszínét is. A Milli komoly szerepet kaphat a városi kerékpározás további népszerűsítésében, illetve annak kiszolgálásban.

_Istvánmező

Az Istvánmezei sportközpont belső közlekedési rendszerét vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy a jelen tervezés helyszíne nem más, mint a komplexum potenciális északi, Thököly-Stefánia csomópont felőli, jelenleg nem létező kapuja. A tömegközlekedési csomópont felől a sportközpont belső területei a velodrom tervezési területén keresztül érhetőek el leggyorsabban. Ez a területre sport-, és egyéb rendezvények idején időszakos, nagy átmenő forgalmat jelent.

Velodrom

_örökség
A velodrom tervezésének alappillére volt a meglévő örökségből minél több átvétele, megtartása. A fentiekkel azonban szöges ellentétben áll a meglévő földművek megtartása, ezért ennek bontásáról döntöttünk. A meglévő főépületet azonban alkalmasnak találtuk arra, hogy a kiadott tervezési program egy részét ide beköltöztessük. Ez azonban azzal jár hogy az új, kisebb UCI szabvány szerinti 250m pályahosszú versenypálya tájolását a meglévő épülethez igazítva, ezáltal az eredetivel megegyezően kell terveznünk. A csarnoktér benapozását ebből adódóan nem célszerű oldalról megoldani. A csarnokteret felső benapozással terveztük.

_pályakerékpár
A tervezés során szigorúan betartottuk a pályázati kiírásban és a tervezési gyakorlatban megkövetelt feltételeket, nem elfeledkezve arról, hogy az elsődleges funkció egy pályakerékpáros csarnok maradéktalan megvalósítása, kiszolgálása. A kerékpáros csarnokok sajátossága hogy a látogató lelátókat felülről, egy közlekedő folyosóról lehet tölteni. Ennek a közlekedőnek a magasságát aszerint szabtuk meg hogy a meglévő épület 2. emeleti szintjével megegyező legyen. A közlekedő folyosó a talajszintről a megközelítési irányokba állított lépcsőkön, kerékpáros rámpákon és lifteken keresztül közelíthető meg.

A csarnok belső magassága megfelel a követelményeknek, a kerékpár pálya szabvány, UCI kerékpárpálya. A pálya közepén torna sportra alkalmas felületet alakítottunk ki. A komplexumon belül a sportolói és közönségforgalmi útvonalak különválasztottak. A csarnok sportolói és üzemeltetési kiszolgálása a meglévő épületben, illetve annak közvetlen bővítményében történik. A közönség számára új fogadócsarnok és éttermi rész, illetve a kiemelt közlekedőfolyosóról nyíló kiszolgáló blokkok létesülnek. A meglévő épület a közlekedő folyosóról új bejáratokkal szintben megközelíthető, ezáltal szorosabban integrálódik az új rendszerbe, mégis megtartva eredeti funkcióját és formáját.

A csarnok tervezése során a meglévő épülethez - a belső átalakításokon túl - szükségesnek bizonyult bizonyos mértékben kívülről is hozzányúlnunk: a jelenlegi nézőtér lefedése, és a nézőtér beton ülősorainak bontása mellett döntöttünk. Így lehetőség nyílik az épületet integrálni az új szerkezetbe, illetve korszerű ülősorok kialakítására is lehetőség nyílik. A csarnok befogadóképessége a meglévő épületen kialakítható 900 fős nézőtéren túl az új nézőterekkel együtt (1180 fő) összesen 2080 állandó ülőhely + 50 fő számára akadálymentes férőhely. A csarnoktér nemzetközi események esetén a meglévő épület bővítményén elhelyezhető mobillelátókkal 3000 fő befogadására alkalmassá tehető.

_funkcionalitás
A csarnoktér sportolói oldalról alagúton és rámpákon keresztül megközelíthető. A közvetlen a csarnoktérhez kapcsolódó funkciók (kerékpártárolók, tornasport szertárak, műhelyek, mobilszínpad-, és széktároló), illetve egyes csapatöltözők a meglévő épület bővítményének térszín alatti részén kaptak elhelyezést. Szintén a felszín alatt kapott helyet a 104 autónak, motorkerékpároknak és mozgáskorlátozottaknak parkolási lehetőséget adó mélygarázs. A csarnokba való rakodás ezen mélygarázs felől történik. A csarnoktérbe való rakodás a pálya egy szakaszának kiemelésével és hidraulikus emelővel történik. Események idején szintén a mélygarázsban van lehetőség a mentőautó várakozására.

A meglévő épület földszintjén kerékpáros öltözők, gazdasági porta, illetve a meglévő közműalagutat használva épületgépészeti helyiségek kerültek elhelyezésre. Az épület 1. emeletén további öltözők, dopping ellenőrző helyiségek, egyesületi szobák, pihenőszobák, gyúró-, és masszázs helyiség került elhelyezésre. Ezen a szinten kapott helyet a sajtó számára létesítendő sajtóközpont és az épület technikai vezérlő helyiségeinek egy része. A szint közvetlen kapcsolattal rendelkezik a csarnoktérrel, ezen felületen kaptak helyet a közvetítő állások, és mozgáskorlátozott helyek.

Az épület 2. emelete a meglévő belső lépcsők elbontásával leválasztva az alsóbb szintektől a közönségforgalmi közlekedőről megközelíthető közönségforgalmi szinté alakul, jegypénztárral, ruhatárral, kávézó-büfével, illetve mosdóblokkal. A meglévő épület ülőhelyei innen érhetőek el. A kialakított kávézó az épületről funkcionálisan leválasztható, nyitvatartási ideje a csarnokétól függetleníthető.

A meglévő épülethez csatlakozóan egy új épületszárny kerül kialakításra a komplexum déli oldalán. Az épületrészben kap helyet az előcsarnok a hozzá kapcsolódó funkciókkal (ruhatár, büfé-étterem, jegypénztárak, mosdók). Az előcsarnok galéria szintjén elhelyezett étterem és maga az előcsarnok felső bevilágító ablakon keresztül kap természetes megvilágítást. Szintén ebben a szárnyban kap helyet, a meglévő épülettel közvetlenül határosan az épületkomplexum üzemeltetési egysége (irodák, személyzeti szociális blokk).
Funkcionálisan kapcsolt, de csupán opcionális fejlesztési lehetőség egy nyitott fedett BMX – Skate park kialakítása a komplexum dél-keleti, valamint egy torna gyakorló csarnok létesítése az észak-keleti részén.

_forma_fenntarthatóság_szerkezet
A fentiek során bemutatottak a csarnok működését, funkcionális sémáját írják le, mindezek fizikai megvalósulása, a forma, a szerkezet szoros összefüggésben áll a város organikus, additív mivoltával, illetve a fenntarthatóság tervezésben betöltött alaptézisével. A csarnoktér lefedése acél térrács szerkezettel történik. A térrács alsó síkja felveszi a belső fedőkupola ívét, mely határolja a belső és külső teret. A külső forma szabadabb, áramló, dinamikus, a mindenkori igényeket kiszolgálóan additív módon bővíthető, reakció a város organikus mivoltára.

A fenntarthatóság jegyében olyan komplexumot terveztünk mely alkalmas arra hogy az épületgépészet szükségének minimalizálásával, magában a szerkezet kialakításában alkalmas legyen a kor által megkívánt épületfizikai követelményeknek megfelelni. A belső kupolahéj szerkezeti funkciója megköveteli a teljes, vagy részleges transzparenciát a csarnok bevilágítása szempontjából, illetve hőtechnikai követelményeknek kell megfelelnie. Az alapelv hogy a csarnok természetes bevilágítását részben transzparens, műanyag membrán (pl. PTFE / ETFE membrán) lefedéssel oldjuk meg. A külső héj szintén ilyen anyagból készól, így a csarnokba egy kétszeresen szórt de kellő mennyiségű fény jut be nappal.

A csarnok hőháztartása és szellőztetése a lehető legkevesebb gépészettel megoldott. Maga az alkalmazott rendszer nagyon hasonló a Pekingi Olimpiára készült Vízkocka (Water cube) határoló szerkezetéhez. A rendszer alapelemei a kétrétegű hájalás, illetve a szellőztetés szempontjából a kürtőhatást kiaknázó „szellőzőtorony”. A belső kupolát alkotó membránok kialakítása kétrétegű, a rétegek közötti űrt levegővel töltjük ki. Ezen membrán-párnák felülete gyárilag részben mintázott. A párnákban szabályozott a levegő nyomása, nagyobb nyomás esetén a párnák kitágulnak, a minták egymástól elkülönülnek, a napfény nagyobb felületen jut be a csarnokba, kisebb párna-nyomás esetén a minta összezáródik és árnyékolja a csarnokot.

ETFE membránok árnyékolása 
A külső membránburkolat egy rétegű, szerepe a két héj-réteg közötti köztes tér lehatárolása, mely révén a csarnok szellőztetésében és hőháztartásában fontos szerepet játszik. A komplexum hangsúlyos eleme a szellőzőtorony. A működési elv a kürtőhatást aknázza ki, a toronyban és a két réteg között nyáron felmelegedő levegő a torony által képzett kürtőhatásnak, illetve a szélszívásnak köszönhetően a felnyitott belső héjon lévő membrán-párnákon keresztül kiszívja a csarnok belső teréből az elhasznált, meleg levegőt, melynek helyére, a talajban vezetett hűtőcsöveken keresztül, szabályozott hőmérsékletű, friss levegőt táplálunk vissza. Téli időszakban a napközben a nap által felmelegített levegő a torony lezárásának köszönhetően a két réteg között reked, így egy transzfer levegőréteg kerül a kinti és a belső hőmérséklet különbség útjába, amely csökkenti a csarnok fűtési költségeit. 

_tartószerkezet
A csarnok lefedésének tartószerkezete acél térrács, mely minden irányban stabil, és alkalmas a fesztáv áthidalására közbenső letámasztás nélkül. A szerkezet térbeli modelljéből levett konszignáció alapján, előregyártott acél elemekből, csavarozással szerelve készíthető. Az acélszerkezet szelvényméretei, csatlakozási csomópontjai, alaptestekhez való rögzítései későbbi tervezés feladata. A külső közlekedő felületek tartószerkezeti a térrács letámasztásaival együtt dolgoznak. Az új lelátókat külön acél rácsostartók támasztják alá.

A meglévő épület, és az új épületrészek külön dilatált egységek. A meglévő épület funkciója nem változik, a lelátó befogadóképessége eredetihez képest csökken. Esetleges szerkezeti megerősítésekről statikai szakvélemény után kell dönteni. Az új épületrész vasbeton falszerkezete mindkét irányban merevített, közbenső letámasztás amennyiben igényelt megoldható. Közbenső födéme kétirányban teherhordó, kikönnyített (Bubbledeck) szerkezet.

_környezet
A csarnok közvetlen környezetének „északi oldalán összefüggő, zárt lombkoronaszint fejlődött ki, gazdag, sarjakból fejlődött cserjeszinttel, dús aljnövényzettel. … Az északi zöldfelületek biológiai aktivitása magas, fontos a szűrő, kondícionáló hatás, a vizuális lezárás a lakóházak felé.” Ezen zöldfelület folytatása, a csarnokra való „rázárása” egyszerre köti össze és választja el a csarnokot a környezetétől, megfelelő mikroklímát alakítva ki. A tervezés során igyekeztünk a meglévő faállományra tekintettel lenni. A fák törzsei között létrejövő „oszlopcsarnok” alkalmas mind rekreációra, mind különböző sporttevékenységek űzésére (létesíthető futópálya, köztéri edzőterem, stb.).

A komplexum Szabó József utca felőli oldalán nyitott, szabad felületet teremtünk, ezáltal érvényesítve a membrán réteg mögött felsejlő megtartott épület homlokzatának, illetve a méreteiben impozáns, térszervező szellőzőtoronynak megjelenését. Javasoljuk a tervezett csarnoképület elhelyezésének újrapozícionálását az Istvánmezei út tengelye felé való eltolással, lehetőség szerint azzal párhuzamos kialakítással, annak érdekében hogy a két épület között minél nagyobb szabad tér maradjon.

A Szabó József utca oldalában lévő kerítés részleges bontásával ez a felület valódi közösségi térré válhat, éjszakai zárása lesüllyeszthető vagy toló-kapukkal biztosítható. Ugyanezen oldalon elhelyezhetőek a buszparkolók, illetve a felszíni mozgáskorlátozott parkolók. A mélygarázs fel-le hajtója egy esetleges bővítés (jelölt, tervezett új csarnok építése) során is megfelelő helyen van.

Részlet Alföldi György DLA és csapatának pályázati anyagából