Milyen tetőre van szükség ma Magyarországon?
Az éghajlatváltozás eredményeként várhatóan a következő években is nőni fog a pusztító erejű viharok gyakorisága. Könnyen előfordulhat, hogy az a tető, amely az elmúlt időszak szélviharait károsodás nélkül vészelte át, a jövőbeni viharokban már károsodhat. A tetőinket több évtizedre tervezzük, célszerű ezért a korábbinál nagyobb biztonságra törekedni.
Az előre nem tervezett, de a károsodás miatt szükségszerűvé váló tetőfelújításához is érdemes olyan körültekintően hozzákezdeni, mint az új építésű tetők esetében teszik a tulajdonosok. Minden helyzetben fontos szakember véleményét kikérni, de van pár olyan előzetes alapelv, amelyeknek figyelembe vételével a háztetők valóban viharállóvá tehetők és akár egy életre szólóan elláthatják funkciójukat.
A viharos szél emelő hatása elleni védelemre is született az EUROCODE szabvány, amely a földrajzi elhelyezkedés, a tengerszint feletti magasság, az épület formája és magassága, valamint egyéb tényezők figyelembevételével meghatározza az épület szükséges védelmi szintjét. Az EUROCODE az Európai Unió és az Európai Szabványügyi Bizottság által tartószerkezetekre és mechanikai védelemre kialakított szabványgyűjtemény, amely komoly segítséget nyújthat egy viharbiztos tető kialakításakor. Szerencsére itthon kis ráfordítással és a megfelelő kiegészítő elemek beépítésével már jelentősen növelhető egy tető viharállósága.
Az építészeti kialakítás során a tömeg, a forma és a hajlásszög eleve meghatározzák a tető széllel szembeni ellenálló-képességét, valamint azt, hogy a tető egyes részein milyen hatások érik a szerkezetet. Alacsony hajlásszögű tetőknél a szél megbontó hatása a jelentős, míg meredekebb tetők esetén a széllel ellentétes oldalon szívóhatás, szél-oldalon pedig nyomóhatás keletkezik. A Magyarországot egyre gyakrabban sújtó szélsőséges viharok miatt érdemes a nagyobb tömegű betoncserepeket használni, mert ezek nagyon ellenállóak és a szél ereje vagy az idegen tárgyak becsapódása jóval kisebb kárt okoz bennük.
A viharbiztonság sok esetben nem is igazán anyagi, mint inkább szemléleti kérdés. Számos tetőfedő anyag (mint a betoncserép) önmagában már biztosítja a viharállóságot, sőt ezek sokszor csak a tető szélein igényelnek mechanikus rögzítést, ami leggyakrabban egyszerű csavar vagy viharkapocs. Ezeknek az alkalmazása általában néhány ezrelékkel növeli meg a teljes kivitelezési költséget, alkalmazásuk ugyanakkor hatalmas előnyt jelent viharbiztonsági szempontból.
Alapvetően a legjobb megoldás, ha rendszerben gondolkodunk, hiszen az adott gyártó tetőcserepei mellé kínált rendszerelemek felhasználásával lesz garantáltan tartós és viharálló a tetőrendszerünk. Csupán néhány ezer forintos többletköltséggel (pl. viharkapcsok és vágottcserép-rögzítők) már jóval viharbiztosabb tető alakítható ki. A hazai kivitelezési gyakorlatban szerencsére már elterjedt, hogy a szegélycserepeket és a kúpcserepeket csavarozással rögzítik, de ezeken túl rögzíteni kell egyebek között az eresz menti cserepeket és a vágott cserepeket is. Minden esetben fontos, hogy megfelelően képzett ács szakember végezze a kivitelezést, mert így sok későbbi probléma előre orvosolható (a szakembernek mindig legyenek ellenőrizhető referenciái).
Nagyon fontos pont, hogy lehetőleg minőségi alapanyagokból építsük meg a tetőket, mert a kivitelezés során keletkező többletköltség az épületek karbantartási költségeinél hamar megtérül. Ez a fajta preventív gondolkodás nagyon fontos a megváltozott időjárási körülmények kezelésében, de az azbesztet tartalmazó palatetőt környezetet-károsító hatása miatt is javasolt lecserélni, amihez gyors és költséghatékony segítséget nyújt a Terrán Palacsere Program.
