Épülettervek/Lakóépület

Miskolc Bodótető tervpályázat városi lakóegyüttes (szomszédsági egység) létrehozására

2003.01.06. 23:00

A tervpályázat eredménye

Az újszerû programmal, érdekes városi szituációra kiírt tervpályázat iránt nagy érdeklôdés mutatkozott. A kiírást 54-en váltották ki, és végül 22 pályamû érkezett be, ami igazolta a kiírók, a Magyar Építész Kamara, Miskolc Megyei Jogú Önkormányzata, a Miskolci Ingatlanfejlesztő Kft., a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium és a Magyar Építészek Szövetsége elôzetes bizakodását és várakozását.

A tervpályázat célja olyan városi lakóegyüttes (szomszédsági egység) létrehozásának elôkészítése volt, amely építészeti arculat szempontjából a továbbiakban iránymutató példaként szolgálhat más települések számára. A tervpályázat célját - egy kategória kivételével, amelyre nem érkezett díjazható anyag - elérte, így a Bíráló Bizottság a teljes rendelkezésre álló összeget szétosztotta a díjazottak között.

Az eredmény

Rangsorolás nélkül 900.000.- Ft-os díjban részesült a 18. bírálati sorszámú pályamű.
Szerzői: Bodrossy Attila (DIMENZIÓ Tervező Kft.), Pintér Péter, Török Zsolt, Szpevár Attila és Szabó Tamás.

Rangsorolás nélkül 900.000.- Ft-os díjban részesült a 4. bírálati sorszámú pályamű.
Szerzői: Zsoldos Lehel, Galina Zoltán, Lukács Péter, Papp Gábor, Becker Márton és Simon Viktória - L2 ÉPÍTÉSZ Kft.

600.000,- Ft-os kiemelt megvételben részesült az 1. bírálati sorszámú pályamű.
Szerzője: Szalai Judit Annamária (BNA Architektenburo Roeleveld-Sikkes bv., Hága).

Rangsorolás nélkül 400.000.- Ft-os megvételben részesült további 6 pályamű.

Részletek a pályázat összefoglaló értékelésébôl és ajánlásából

A tervpályázat igazolta, hogy a Rendezési Tervben megfogalmazott fejlesztési elképzelések jók, és progresszívek (1., 18., 4., 11., 16., 17., stb. pályázatok). Megállapítható, hogy azok a pályázatok, amelyek egyrészt ettől eltérő elképzelésre építettek (20., 3., 22.,) illetve amelyek egyetlen gondolatból kiindulóan, túlságosan agresszív megoldást vetettek papírra, nem hoztak jó megoldást (20., 11., 21., 5.).

Az országos minta-együttesként tervezett mai előremutató lakókörnyezet típusok, lakásformák szempontjából a pályázat nem tudott sokat hozzátenni a bíráló bizottsági kiíráshoz, átütően újszerű eredménnyel nem járt. Megerősítette azonban, hogy egyrészt a "magára zárt" lakókörnyezet nem előnyös, kedvezőbb a közösségformálást biztosító "woonerf" (több funkciójú gyalogos tengely) típusú modell. Ugyanakkor a Bíráló Bizottság azt is megállapította, hogy az extrém formák nem hoznak megfelelő eredményt, illetve az egyforma, monoton, szövetszerű fejlesztés sem előnyös. (22., 23.)

A Központra érkezett javaslatok igazolták, hogy nem szerencsés "megaépületettel" törekedni a tér kialakítására. A kedvezőtlen a monofunkció (garzonházzal). Az agora kialakításában léptéktévesztés a túl magas épület, a lakóterület (szomszédsági egység) nem igényel ekkora teret, sokkal helyesebb megoldás csupán a gyalogos tengely kiteresedésével és a megfelelő funkciók odasorolásával létrehozni egy élő központot.

A tervpályázat beigazolta, hogy a területen hat vagy hét tömbtelekben megvalósítható a minta lakóegyüttes. Az RRT-ben rögzített "woonerf" típusú lakóterület szervezést (struktúrát) több terv megerősíti. (1., 18., 4., stb.) Új gondolatot vet fel az 1. számú pályamű a belső kapcsolatok erősítésével, mely továbbfejleszti a közösségformálás lehetőségét.

A reméltnél kevesebb választ kapott a Bíráló Bizottság az ökologikus és fenntartható épületek formálására, amelyre a 15. számú pályázat koncentrált, illetve voltak még pályázatok (8. 10, 14.), amelyben ezzel kapcsolatban találhatóak gondolatok, részjavaslatok. Mégis összességében ebben nem volt meghatározó többletérték.

A lakások általában a megszokott polgári lakásformákat hozták, a 20. században kialakult lakásalaprajzokat látta viszont a Bíráló Bizottság. A túl sok fogatszámú alaprajzok többnyire kedvezőtlen lakásokat eredményeztek. A jó alaprajzokat két-három fogatú épületekben vázoltak föl a pályázók. Azok a tervek voltak valóban előnyösek, amelyek sikeresen adtak választ a piachoz való igazodásra is, kerülték a "kombinátszerű", nagyberuházás jellegű formálást, lehetővé tettek jól ütemezhető, lépésenként, egységekben történő megvalósítást.

Kisvárosias, kertvárosias lépték (szintszám, méret) és anyaghasználat jó lehetőségeket kínál a jövőbe mutató miskolci arculat megformálására. Zöld környezetbe illesztve, két-három szintes, energia-takarékos, emberi léptékű, semleges, természetes anyagokkal, faburkolattal létrehozott épületek kínálnak kellemes lakóértéket és egyben újjáformálható "miskolci hangulatot".

Gépkocsi elhelyezésére az "egy tömbben" való megoldás nem jó. Előnyös viszont a 4-5 épület között elhelyezett közepes méretű parkoló-együttes (cca. 50 állásos). Javaslat volt föld alatti és feletti parkolásra is, illetve tömbgarázsban, épület alatt való elhelyezésben, illetve lakóbokronkénti elhelyezésben. A Bíráló Bizottság kedvezőnek ítélte a terepviszonyok kihasználásával kisebb egységekben a föld alatti parkolás megvalósítását.

A III. kategóriában azok a pályázatok hoztak értékelhető javaslatokat, amelyek az épület terepre ültetésével keresték a megoldást és nem a terep "síkká tétele"-vel. Homlokzat alakítási szempontból a pályázat vegyes képet mutat. Mindenféle építészeti felfogás megtalálható volt a pályamûvekben.

Összességében a pályázat a kiírók szempontjainak és elvárásainak megfelelően igazolta a Bodó tetőre megfogalmazott városépítészeti koncepciót, illetve továbbfejleszthető gondolatokkal is szolgált. A II. és III. kategóriákban olyan javaslatokat kaptak a kiírók, amelyekből a tervezett minta lakóegyüttes összerakására lehetőség nyílik. Az I. kategóriában további mérlegelésre, tervezésre van szükség.

A bírálatban részt vettek:
Callmeyer Ferenc zsûrielnök,
Olajos Csaba, a tervpályázat szakmai titkára,
Bitó János, Gyüre Zsolt, Vargha Mihály, Gantner Lászlóné, Ujvári Andor, Edőcs József, Kelemen István, Gauder Péter, Dr.Schauer Gyula és Melles Emil - a zsûri tagjai;
Farkas Mária és dr. Reisz Gyula - a zsûri szakértői.