Mohács 490: bringával a király nyomában
A Mohácsi Nemzeti Emlékhelyet fenntartó Duna-Dráva Nemzeti Park szervezésében egy kicsit más megemlékezésre készülnek a csata 490. évfordulója alkalmából. A tervek szerint az évfordulót megelőző héten kerékpártúrát indítanak Budapestről, amelyhez persze bárhol csatlakozni lehet, s amely a királyi sereg eredeti útvonalán halad majd. Kovács Olivér írása.
A történelem kereke nem forgatható vissza – a rendhagyó túra rendhagyó emlékezésre adhat lehetőséget – írja a műemlékem.hu magazin.
„Bár a nemzedékünk számára legfontosabb megemlékezés tíz év múlva 2026-ban esedékes majd a mohácsi csata kapcsán, az idei, 490. évfordulót már felvezetésnek, egyfajta főpróbának is szánjuk” – mondta el a műemlékem.hu magazinnak Buchert Eszter, a Mohácsi Nemzeti Emlékhelyet fenntartó Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatóhelyettese. „Persze a 490. évforduló korántsem annyira kerek, de kísérletet teszünk rá, hogy az érdeklődőket bevonjuk a megemlékezésbe, s átélhetővé tegyük a magyar középkort lezáró csatát, illetve annak előkészületeit. Lovasokat már aligha várhatnánk, így kerékpártúrát szervezünk, amelynek résztvevői Budáról az eredeti útvonalon, több napos biciklizés után érkeznek meg a mohácsi csatamezőre.”
Bár 1526 elején nem volt éppen rózsás a magyar királyság helyzete, aligha hitte volna bárki, hogy az akkor már több mint fél évezredes állam milyen könnyedén roppan meg alig néhány hónap múlva. Ugyan az országba menekült szerb vajda, Bakics Pál már 1525 végén azzal a hírrel érkezett, hogy következő évben a török Buda elfoglalására készül, sem a király környezete, sem a bárók, sem a köznemesek nem törődtek a figyelmeztetéssel. A figyelmüket a pénzügyi válság, az üres királyi kassza, a pártok közti torzsalkodás kötötte le, még a tavaszi rákosi országgyűlésnek is csak végén került szóba a határvédelem. Pedig az előzmények ugyancsak aggasztóak voltak, hiszen az új, fiatal szultán, Szulejmán még 1521-ben elfoglalta Nándorfehérvárt (Belgrádot) és Szabácsot, tehát a korai végvárrendszer összeomlásával egy délről érkező sereget leghamarabb a Dráva vonalában lehetett volna feltartóztatni. Tomori Pál ugyan igyekezett meggyőzni II. Lajos királyt, hogy készüljön a háborúra, ám maga sem tudta katonái zsoldját fizetni. Márciusban szintén az elapadt anyagi források miatt a végvidéki parancsnokok felmondtak. Legalább ennyire kedvezőtlen volt a nemzetközi helyzet is. I. Ferenc francia király a Habsburgokkal folytatott küzdelmében Szulejmán személyében keresett és talált szövetségest. A szultán abban a biztos tudatban indulhatott a magyar király megleckéztetésére, hogy a nyugati hatalmakat leköti az egymás közti torzsalkodás.
Nyugatról a pápa adományát leszámítva nem érkezett segítség, VIII. Henrik angol király is csak későn, 1527-ben küldött pénzt. A török szultáni sereg április második felében indult Magyarország felé. A védők július 27-én feladták a két héten át védett Péterváradot, Szulejmán augusztus 14-én ért Eszékre, a teljes török had pedig 22-ére átkelt a Dráván.
Budán június közepén adták ki a gyülekezésre a parancsot. A csapatok többségét Tolnára várták július elejére, ám maga a király is csak július 20-án indult el Budáról. A királyi sereg augusztus 6-án élt Tolnára, s 14-én indult ismét útnak. Mohács mellett 24-én táboroztak le.
„Természetesen hosszúra nyúlt a vonulás a sereg mérete és ellátása miatt. A korszakban meg lehetett az alig több mint 200 kilométert egy nap alatt is tenni, mint azt a csatavesztés hírének Budára érkezése is mutatja. Buda és Mohács között a 400. évfordulóhoz kapcsolódva 1926 és 1928 között nyolc településen avattak emléktáblát a király táborozásának emlékére, ám két további településen: Pakson és Bátaszéken ez csak terv maradt. Ezeken a helyeken idén kellene emléktáblát elhelyezni, a többi településen pedig koszorúzni, az országos megemlékezések részeként, azon a napon, amikor a királyi tábor ott tartózkodott. A már meglévő, de többnyire elfelejtett emléktáblákat az útvonalon az elmúlt hónapokban sikeresen megtalálta, azonosította Négyesi Lajos hadtörténész” – jelentette ki Buchert Eszter. „A tervünk az, hogy az évfordulót megelőző héten kerékpártúrát indítunk Budapestről, amelyhez persze bárhol csatlakozni lehet, s amely a királyi sereg eredeti útvonalán halad. Estére az erre a célra kialakított táborokba lehetne betérni és ott éjszakázni. A túra résztvevői augusztus 27-én, szombaton érkeznének meg a Mohácsi Nemzeti Emlékhelyhez, ahol egy csatarekonstrukcióit láthatnának, amelyet több száz hagyományőrző ad elő. A programot még szervezzük, jelenleg az érintett települések vezetőinek felkeresésénél tartunk, de eddig mindenhol kedvező volt a fogadtatás.”
Az augusztusi, rendhagyó megemlékezést még megelőzi május 14-én az Emlékhelyek napja, amelyet idén először rendeznek meg. A nemzeti- és a történelmi emlékhelyek – így a Mohácsi Nemzeti Emlékhely is – ezen a hosszú pünkösdi hétvégén rendhagyó programokkal készülnek a látogatók fogadására. „Nagyon sok szakmai segítséget kapunk az emléknapot szervező Nemzeti Örökség Intézetétől, számítunk arra is, hogy a mohácsi csata félévezredes évfordulójára is együtt készülhetünk fel, például a csatatér kutatásának újraindításával” – tette hozzá Buchert Eszter.
Az Emlékhelyek napját a lakosság legszélesebb rétegeit megszólító programnak szánja a Nemzeti Örökség Intézete, amelyen megmutathatják az emlékhelyek, hogy nem a szomorú merengés, hanem minőségi családi szórakozás színhelyei is.
Kovács Olivér
A teljes cikk és további képek a műemlékem.hu magazin cikkében tekinthetőek meg.
