Mónus János programja a BÉK elnöki posztjára

Mónus János részletes programja a Budapesti Építész Kamara elnöki tisztségének betöltésére.

BÉK elnöki program

Mit is kell csinálnia a Budapesti Építész Kamarának?
(a kamarai törvény tükrében)

1. Közfeladatok ellátása

a - területi tervezői és szakértői névjegyzék vezetése

b - naprakész jogosultságok ellenőrzése

c - továbbképzési előírások teljesülésének ellenőrzése

d - tagjai (ill. a vállalkozó szervezetek) tevékenységének minősége megfelelő-e (megbízottjai révén gyakorolja)

e - kivizsgálja a tagjait érintő szakmai és etikai panaszokat

f - a fentiek érdekében titkár, titkárság működtetése

2. Érdekképviselet

a - tagjainak érdekeit képviseli a felsőoktatásban tanulók és a pályakezdők szakmai gyakorlaton való részvételében

b - figyelemmel kíséri és nyilvántartja a tevékenységi körét érintő versenytárgyalások, tervpályázatok kiírását

c - együttműködik az építészeti tevékenységet érintő kérdésekben a területi érdekképviseleti, társadalmi szervezetekkel

3. Szolgáltatás

a - tagjai építészeti tevékenységével kapcsolatban egyéb szolgáltatásokat nyújt

E „törvényes” működéshez fűződő konkrét javaslataim:

1. Közfeladatok ellátásához:

- alapszabályunk módosításával be kell vezetni a „tervezési munkavégzés bejelentése” intézményét. Nevezetesen, Kamaránk tervezőinek kötelező lenne az egyes tervezési munkáik megindulását bejelenteni, a vázlattervtől a kiviteli tervezésig, mindent.

A bejelentések regisztrálására, szúrópróbaszerű ellenőrzésére alkalmassá tehető a Kamarai biztosi rendszer.

Elejét lehetne venni így a szerzőjogi viták jelentős részének, a párhuzamos tervezéseknek, időben hatással lehetnénk a tervpályáztatás nélküli közbeszerzésekre.  

A rendszernek „nyitottnak” kellene lennie, annak érdekében, hogy végre fogalmunk legyen arról, hogy mit is csinál szakmánk, - kerületenként!

Mivel hamarosan, országosan bevezetésre kerül az elektronikus ügyintézés az építéssel kapcsolatos eljárásokban, ezért nem számít illúziónak a „bejelentési” rendszer kibővítése, a rendszerhez kapcsolódó „vezértervek adattára” (kerületenkénti, elektronikus tervtárak) alapításával. Azaz a befejezett tervezések jellemző rajzainak (tervlapjainak) kamarai rögzítésére, archiválására.

A rendszer felállításához, működéséhez külső támogatások elnyerése szükséges és alapszabályunk módosítása is.

2. Érdekképviselethez:

• a mindenkori érdekképviselet alapja a tárgyismeret. Eddigi érdekképviseleteink pontos ismeretek híján érzelmeinkből táplálkoztak.
  Jelentős változást tervezési munkáink, terveink ismerete hozhat. Kamara csak ennek birtokában léphet fel tagjai érdekében – konkrét esetekben, tehát a „munkavégzés bejelentése” intézmény bevezetése ezen a téren is alappont.

• általános, szakmai érdekképviselet működése csak megfelelő kanalizálás útján – a kamarai tagtól a szakállamtitkárig – működhet.
  Ezen az úton fontos közvetítő a kamarai küldött, minden 30 kamarai tag után 1 fő.
  A kamarai küldött szerepnek fel kell értékelődnie, hisz a MÉK Küldöttgyűlésében is meghatározó a küldött.
  A küldötti munka szabályait (kötelező és lehetséges határait) alapszabályunkban rögzíteni kell. Javadalmazásuk mérlegelendő!
  A küldöttnek általános és konkrét problémafeltárónak, elkötelezett javaslattevőnek kell lennie. Döntéseinek, szavazásinak (akár a BÉK-ben, akár a MÉK-ben) részletes tárgyismereten kell alapulnia.
  A tényleges küldötti munka megindítását új kamarai lehetőségnek (kamarai tartaléknak) érzékelem, mely feltárása fontos feladatom lenne.
  „Program meghatározó küldöttértekezletek” bevezetése a munka megindulásának kerete lehet.
  Általánosságban: a kamarai létet csak a tagság felől értelmezhetjük, a jogszabályoknak is ezt az irányultságot kellene szolgálniuk.

3. Szolgáltatásokhoz:

• a közfeladati érdekképviseleti ellátások mellett a szolgáltatások körét jelentősen bővíteni kell, el kell mozdulni a „szolgáltató kamara” irányába, de lehetőleg a jelenlegi tagdíjbevételi rendszer terhére.
  Sajnos az évekkel ezelőtt általam is szorgalmazott munkavégzéssel összefüggő differenciált tagdíj bevezetésére jelenlegi szakmai világunkban nem kerülhet sor, pedig a differenciálás a bővülő szolgáltatások körét is megnyitotta volna.
  A Kamara jelenlegihez hasonló költségvetésből fel kell állítani egy tervezési munkavégzést közvetlenül segítő, mindenféle tervezési folyamathoz (vázlattervtől a kiviteli tervezésig) rendelt „jogszabály-hivatkozó rendszert”.
  Elképzelésem szerint szövevényes, mindig változó, lényegesen nem egyszerűsödő építési jogszabályaink könnyű elérhetőségét naprakészen, „MANKÓ”-ként, minden számítógéppel rendelkező tervező számára könnyen hozzáférhetővé kell tenni.
  Tehát az egyes típusú tervezési munkák (fajta, volumen, funkciócsoport) szétválasztásával, külön-külön folyamat-meghatározásokat kell készíteni, melyekhez hozzárendelhetők az arra vonatkozó különböző jogszabályfélék.
  Ennek egy élő rendszernek kell lennie, melynek közvetlen célja, hogy a tervező még az „üres papír” állapotban áttekinthesse, hogy hol és mi szabályozza terveznivalóját, illetve mikor már „nyakig merült” munkájában, akkor se feledje, hogy mi vár még rá. A „MANKÓ” azonban nem lehet sosem hivatalos kamarai állásfoglalás, csak segítség!

• a FUGA bővülő működéséhez:
  ● FUGA építészRÁDIÓ – digitális gyűjtőportálon keresztüli eléréssel 12 óra élő adás, 12 óra ismétlés a FUGA gazdag kulturális kínálatának közvetítése a nagyobb közösség számára, az építészetről, a társművészetekről, önálló műsorok formájában, meghívott vendégekkel, riport műsorok könyvekről, netes oldalakról, szakmai konferenciákról, hazai és külföldi rendezvényekről, pályázatokról, új projektekről.
  Külön naptárral az itthoni és a külföldi építészeti eseményekről, épületavatásokról, díjakról, építész szervezetek rendezvényeiről.
  „Netes” rádióként fórum létesítése, szöveghez kapcsolható képek, esetleg folyamatos video közvetítés, blogok.
  „Fizikai” elérhetőség: netrádió vételére alkalmas autórádiók, okostelefonok, és természetesen számítógépek. Tapasztalt rádiósok gondozásában.

● FUGA emeleti „munkaterek”

Az önkormányzati tulajdonú I. emelet (br. 1000-1500m2) jelenleg használaton kívüli térsorainak kamarai patronálású bérbeadása, építészirodai munkaterületként működtetése.

Különböző felszereltségű és alapterületű kategóriáknak megfelelően (kb 2500-5000 ft/m2-es önköltségi bérleti díjért), azoknak az építészcsoportosulásoknak, amelyek már feladták irodáikat, de nem adják fel szívesen szakmájukat, városi pozíciójukat, vagy szabadulni szeretnének magas áron bérelt jelenlegi munkaterületüktől, vagy csak a csoportosulásban (társulásos munkaviszonyban) látják szakmai jövőjüket, közös tárgyalóhelyekkel, közös infrastruktúrával.

A terület a könyvesbolt teréből a meglévő lépcsőn át közelíthető meg.

● Budapesti Építészeti Nívódíj, újra!

A BÉK, az Építészeti Központ közreműködésével, átvenné a 2010-től elmaradt nívódíj további bonyolítását (mivel annak nincs alapító okirata, ezért jogi akadálya sincs).

● 2013. januártól építési engedély e-ügyintézéshez „BEADÁSI PONT” (szkennelés-feladás) létesítése.

KI-KICSODA, nevek, arcképek a BÉK honlapon
(semmi köze ne legyen a tervezési jogosultság nyilvántartáshoz) csupán azért legyen, hogy egymást ismerjük

A meglévő ALKOTÁSOK (szintén BÉK honlapon) gyűjtésének új lendülete.

Szerintem a meglévő gyűjtemény nagy érték, folytatni kell!

KÉRDEZZ-FELELEK (a BÉK honlapon), nyitott fórum, de tervezésmunka orientált, aláírásos. A segítségnyújtás szándékával, mintegy a Szakmafelügyeleti Bizottság jelenlegi munkájának kiszélesítésére.

Újfajta, országos érintettségű DIGITÁLIS RÁDIÓS TOVÁBBKÉPZÉS indítása a FUGA rádió mellékleteként (az internetes rádió gazdaságos üzemeltetéséhez, a továbbképzés kontrollált színvonalemelésére). Cél: olcsó, a MÉK Továbbképzési Bizottsága által garantált, nem helyfüggő továbbképzés biztosítása az összes területi kamara tagsága számára, széles választékkal, szabadon választhatóan (hangközvetítés kevés vizuális tartalommal), a „továbbképzésnek” kamarai hatáskörbe vonzása.

Tisztújítási ajánlatom:
(az elnöki poszt betöltéséhez)

• személyes indítékom az utóbbi hetekben alakult. Eredeti elképzelésem a teljes félreállás volt, szabad űrt hagyni új vállalók számára. Sajnos jelentős vállalási hullám nem indult meg. Kicsit gazdátlan hajót vizionáltam én is, mint Bálint Imre. Mivel jelentős a „befektetésem” a kamarai életbe (12 év) és váratlanul (a kamarák békéje és a területi kamarai munka erősítése érdekében) a MÉK alelnöke lettem, nyomás nehezedett rám. A nyomás nem a személyes érvényesülésé (mert alapjaiban a csoportmunkában hiszek a szakmai közéletben), hanem a felelősségé esetemben. Felelősnek érzem magam az általam szorgalmazott és működő „kamararészeinkért”, képtelenségnek érzem, esetleges hiányukat.

• a generációváltás szervezett, a teljes tagságot szolgáló akcióját szeretném celebrálni. Ennek érdekében elképzelésem szerint a mostani teljes tisztújítást egy újabb, részleges tisztújítás követhetné 2 év múlva (erre lehetőséget nyújt a kamarai törvény), mely csak az elnökség körét (5 főt) érintene. Ennek a rendszernek távlati fenntartását is indokoltnak érzem a rugalmas, ügyvezető jellegű elvárások miatt.
  Legyen ez mindig gyakrabban változó rendszer, melynek előnye lehet a kamarai munkavégző képességen alapuló természetes kiválasztódás (remélhetően a MÉK „ügyvivő” jellege is erősödni fog a jövőben).

• tehát vállalom a BÉK elnöki tisztségét, de csak hangsúlyozottan fiatal, jó szakmaságúnak ítélt alelnökkel, elnökségi tagokkal
  Ajánlatom erkölcsi alapja: a következő tisztújításon „kamarailag szakképzett”, érzékeny fiatalok részvételének biztosítása a Kamara vezetésére.
  Végül hangsúlyozom, vállalásom nem „vállalkozás-szerű”, hanem felajánlás, a módszeres munka ígérete.

Elképzeléseim struktúrája tehát röviden összefoglalva:

1. „a tervezési munka bejelentése”, intézményének felállítása – kerületi szerveződéssel -, működtetése
2. „elektronikus tervtár” alapítása (a bejelentési kötelezettséghez kapcsoltan), működtetése

3. a kamarai küldötti munka megindítása, rendszeres problémafeltáró küldöttértekezletekkel

4. a tervezési folyamathoz kapcsolt naprakész jogszabályi „MANKÓ” segítségrendszer     kiépítése, működtetése

5. a kamarai vezetés (elnökség) ügyvezető jellegű munkája a BÉK-ben, illetve a területi     kamarák önszervező csoportos együttműködésével a MÉK-ben (elnökségi tisztújítás 2     évente a BÉK-ben)

6. a kamarai biztosi rendszer, a szakmafelügyeleti munka átszervezése, az 1., 2. pont alatti tevékenységekhez rendelése, az Országos Építésügyi Nyilvántartáshoz kerületenkénti kapcsolódás

7. a FUGA bővülő működtetése és szervezeti szinkronitás teremtése az Építész Továbbképző     Nonprofit Kft.-vel (támogatási rendszerük fenntartása a továbbképzés támogatásával)

A felsőoktatásban tanulók és pályakezdők előírt szakmai gyakorlatának biztosítása a     „FUGA-képzésben” (akkreditációszerzéssel). FUGA építész rádió, Budapesti Építészeti Nívódíj, FUGA emeleti iroda „üzem”

8. a Pest Megyei Építész Kamarával szervezett (együttműködési megállapodás szerinti)    kapcsolatalakítás közös érdekképviseleti fellépésekhez, a szakmafelügyeleti    munkához, az 1., 2. pont alatti tevékenységekhez (hasonlóan a jelenlegi SZFB együttműködéshez)

9. a jelenlegi és az új feladatokhoz elnökségi, küldöttértekezleti munkaterv készítése (azok végrehajtásához)

10. a BÉK honlappal kapcsolatos tervek

11. az egész építészszakmát legjobban érintő koncepcionális kérdésekben erőteljes BÉK  képviselet megvalósítása

• kötelező érvényű díjszabásunk legyen
• a kedvezőtlen jogi környezet ellenére (közbeszerzési törvény, tervpályázati rendelet) még az építési recesszióban is legyenek lényegre törő formájú, bonyolítású tervpályázatok
• az építészeti tervezések túldokumentáltsága csökkenjen
• igazán szakmai alapú minőségértékelési rendszerek épüljenek ki (tervek, személyek, tervezőszervezetek, díjak megítéléséhez)
• összefogott államú szakmairányítás alakuljon

(A fentiek  MÉK alelnökségem legfontosabb vállalásai is egyben.)

A programhoz fűződő széljegyzeteim:

• „profi” vagy „amatőr” kamara (BÉK!)
• a profi szervezetek garantáltan egy valamiben mindig profik, saját szervezetük fenntartásában, saját javadalmazásukban, de nem az általuk képviseltek érdekeinek érvényesítésében. (ez történelmi tapasztalat is lehet, akár)
• Az amatőrség, a jóhiszemű botcsináltaság is szintén valamiben garanciát szolgáltat, viszont a Köznek, a kapcsolattartás fontosságában (divatosan: civilségben), akár saját egzisztenciája rovására is. Én ez utóbbiban jobban hiszek!
• a BÉK vezetésében a földi lét szabályai szerint generációváltásnak kell bekövetkeznie, de nem a tapasztalathiány légüres terében (enyhe egzisztenciateremtő szándékokkal), mert azt a tagság mai állapotában képtelen elviselni.
• Ugyanakkor jelenlegi szokásainknál rugalmasabb, gyakrabban változó tisztségvállalásra van szükség pontosan azért, hogy az előzőekben fejtegetett amatőrség nehogy „profivá” váljon.
• szakmai munkaellátottságunk válságát nyilvánvaló, hogy a kamarai rendszer (leginkább területi kamaránk) nem képes orvosolni. Ezekre a törekvésekre utaló „szép szavak” véleményem szerint félrevezetők, háttérszándékúak. Az ajánlható munkavégzések megalázók.
• a területi kamarák és az országos kamara kapcsolatrendszerén változtatni kell (több kamara szabad társulásos munkagyakorlataival), de a tagság – küldöttek – területi kamarai vezetést, működést is rugalmassá, „ügyvivő” jellegűvé kell alakítani (a tagok tervezői munkavégzése elszigeteltségének oldása érdekében).
• a természetes tervezői munkát gátló túlszabályozások, rendelkezések hálóját az elmúlt 1,5 éves tapasztalatom alapján csak a területi kamarák és tagságaik együttes, összeszervezett nyomása képes átszakítani. Minden más törekvés, mechanizmus ehhez képest elszigetelt hatású, könnyen különböző zsákutcákba tévedő, terelhető.
• BÉK „továbbélés”
• Kamaránk bizonyos szokásai, rendszerei kiépültek, működésük nem ellentmondásos. Jó titkárságunk van, kiépült (de új feladatkörre átszervezendő) szakmafelügyeletünk, kamarai biztosaink vannak, változatos programú, irányultságú (a „budapestiségben” egyre bővülő terű) Építészeti Központunk és a Pest Megyei Építész Kamarával közösen működtetett továbbképzésünk működik.
• Ezeknek a „vívmányoknak” a fenntartása első rendű cél. Valamit elbontani, leszámolni, elfelejteni nagyon gyorsan lehet, de helyette valamit újragondolni, felépíteni nehéz, hosszú idő.
• a tagdíj
• Úgy tűnik, szinte dogmává vált, hogy a jó („professzionális”) működés egyetlen záloga a radikálisan emelt tagdíj. Szakmánk jelenlegi helyzetében ez keresztülvihetetlen (nem szavazza meg semmilyen küldöttgyűlés), de erkölcsileg is elfogadhatatlan.
• Ha mégis megtörténne, hatása elmaradna, mert a most 2800 fős fizető tagság jelenlegi tagdíjával ugyanakkora kamarai bevételt jelentene, mint a tagdíjemelés hatására szűkülő tagság emelt tagdíjfizetése. Ráadásul a „fizetőképességi szűrő” nem ugyanazt az eredményt jelenti, mint az esetleges szakmai kritériumok tagsági szűrője hozna (egy kvalitásosabb tagságú BÉK-et).

Budapest, 2012. augusztus

Mónus János sk.