Épületek/Középület

Most jó turkuinak lenni

2007.06.19. 11:05

Az új könyvtár megnyitása óta eltelt három hónapban nem csökkent a lelkesedés iránta, sőt. Az eddig csendes útkereszteződés a város egyik legforgalmasabbja lett, egy új könyvesboltot és egy kávézót vonzva oda.
Bajsz Edit beszámolója

Hosszú várakozás után március elején megnyílt az új turkui városi könyvtár. Azóta figyelem, ahogyan az új épület és használói egymásra találtak, és ahogyan a könyvtár átrajzolja a város mentális térképét.





Az 1903-ban épült könyvtár bővítésére 1997-ben írt ki a város nyílt építészeti pályázatot, amit a JKMM Építésziroda (Helsinki) nyert meg. A bővítéshez kijelölt telek akkor kényszerből (a régi könyvtár tömbjében álló irodaház telkéről nem sokkal a könyvtárbővítés gondolatának felmerülése előtt írt alá a város 25 éves bérleti szerződést) az utca másik oldalán volt, utcaszint alatti összeköttetést feltételezve. Az építkezés, többek között civilek nyomására, nem indult el, és az évek során sikerült elérni a bérleti szerződés felbontását. Bár a város nagy árat fizetett érte, de bontásra ítélhették az irodaházat (a városi telefonszolgáltató ’50-es években épült központja), és a pályázat nyertese (!) erre az új helyszínre tervezhette meg a bővítést. Így az egész komplexum egy tömbbe került, egy hangulatos belső udvart zárva körül. A régi könyvtárépület most felújítás alatt áll, ami után a szépirodalomnak, a művészeteknek és a zenének fog otthont adni. A tömbben található még a volt kormányzói hivatal és rezidencia. Az utóbbi földszintjén most a könyvtár kávézója, emeletén tárgyalótermek találhatóak.



Az építészeti tervezés szoros együttműködésben folyt a könyvtár szakmai irányítóival, akik már a pályázat idején lefektették ambiciózus terveiket a könyvtár újfajta elrendezéséről, az önkiszolgálásról és az ezáltal másra is koncentrálni tudó személyzet csapatmunkájáról, valamint a technika adta lehetőségek maximális kihasználásáról.

 



 

Az újfajta elrendezés azt jelenti, hogy a könyvtár részlegei nem az adathordozó fajtája szerint, hanem témák szerint vannak kijelölve. Például, a számítástechnika tárgykörébe tartozó könyvek, folyóiratok, cd-k mind egy helyen találhatók. Az építészeti magazinok sem a folyóiratolvasóban vannak, hanem a művészeti részlegben, az építészeti könyvek és albumok társaságában. Minden részleg önálló egység, ahol található olvasósarok, beszélgetősarok, számítógépek és kölcsönzőautomata.



A részlegeket a bővítés hatalmas belső terében az épület geometriája által kijelölt képzeletbeli vonalak választják el, illetve saját arculatot kapott a gyerekek és a fiatalok részlege.



Az új főbejáratot és a régi könyvtárépületet a napilap- és folyóiratolvasó hosszúkás tere köti össze. Szerintem ez a könyvtár legizgalmasabb része: az olvasókat csak egy üvegfal választja el az utcától, mindkét oldalról érdekes látvány! Ismerve a régi folyóiratolvasót (egy mozi alagsorában volt), és azt hogy mennyien használták nap mint nap, úgy érzem, hogy az új hely tisztelgés előttük. És általánosságban: a turkui könyvtárba járó közönség nagyon megérdemelte az új könyvtárat, és fordítva, az új épület megérdemli a közönségét.


Az új könyvtár megnyitása óta eltelt három hónapban nem csökkent a lelkesedés iránta, sőt. Az eddig csendes útkereszteződés a város egyik legforgalmasabbja lett, egy új könyvesboltot és egy kávézót vonzva oda. Mindennek a tetejébe, a könyvtár vasárnap is nyitva van.



Köszönet Asmo Jaaksinak a rajzokért és a képekért.


szöveg és fotók: Bajsz Edit

 

ui. Pár napja itt járt a könyvtár belsőépítésze, Päivi Meuronen, aki folytonos lelkesedésben él azóta is, hogy léghajót, B612-es bolygót és színes traktorbelsőket tervezhetett a gyerekrészlegbe. Elmesélte, hogy álmodni sem mernek újra ilyen együttműködésről a felhasználók részéről. A könyvtár személyzete pedig arról mesélt, hogy egy új világ nyílt meg számukra az építészeten át.

Azt hiszem, hogy ez tükröződik vissza az épületben.