Moszkva színes ceruzái

A „Legjobb európai high-rise lakóépület" kategóriában díjnyertes Prime Park moszkvai lakópark projektjét jegyző Dyer Group budapesti irodájának két vezető építészével, Deilinger Tamással és Domokos Balázzsal a hatékony tervezést nagyban segítő ARCHICAD felhasználásáról beszélgetettünk. Bán Dávid interjúja. 

Miként jutottak a moszkvai megbízáshoz, mik voltak a megbízói igények?

Deilinger Tamás: A Prime Park megbízójával először 2006-ban kezdtünk együtt dolgozni, egy nemzetközi pályázat elnyerése után megbízást kaptunk az OZ Mall bevásárlóközpont tervezésére. Ezt követően több közös projektet készítettünk el sikeresen, amiből először egy nagyon szoros munkakapcsolat és egy szakmai bizalom alakult ki köztünk, aminek eredménye lett a Prime Park megbízás is.

Domokos Balázs: A megbízónk, mint minden más projektben, itt is az elérhető legjobb minőséget célozta meg. Philip Ball-lal közösen egy olyan koncepció lefektetésén dolgoztunk, aminek technikai megoldásai alkalmazkodnak a moszkvai piachoz, mégis nemzetközi minőséget tesznek elérhetővé a jövőbeni lakóknak. A prémium kategóriában is kimagasló eredményt szándékoztunk elérni, amit különleges odafigyeléssel, az alaprajzok tökéletesre fejlesztésével tudtunk elérni.

 

Erre önök milyen megoldást kínáltak, mennyivel több ez, mint egy szokásos toronyház?

Deilinger Tamás: Egy megoldás akkor tud működni, amikor a körülményekhez alkalmazkodva, megfelelve a technikai követelményeknek a lehető legegyszerűbb választ tudja adni. A tervezésnél sok melléktermék készül, aminek felismerése a tervező egyik legfontosabb képessége. Mint egy gyémántot, úgy kell csiszolni a projektet, hogy a végén minden részlet tökéletesen kerüljön a helyére. Csak hogy szemléltessük a kihívást, egy Prime Park összetettségű projektnél ezen tényezők száma messze meghaladja a gyémántok kategorizálásnál használt négy fő szempontot.

 

Domokos Balázs: Lakóházak esetén mindegy, hogy toronyházról vagy egy kis társasházról beszélünk. Mi élettereket tervezünk, döntéseinket a jövőbeli lakók napi életének figyelembevételével, aköré próbáljuk fölépíteni. Példának egy részlet: érkezéskor, távozáskor, vagy a nagy park használatakor szempont volt, hogy milyen útvonalon, milyen megtapasztalással, érzéssel éli meg a lakó a környezetét. Fontos volt, hogy a tornyok léptékérzete hogyan változik és csökken, egyre közelebb érve a bejáratok közeli részletgazdagodással, a homlokzat kezelésével, majd az épületen belül is változva, lobbytól a lakásokig egyre csökkenve a saját bejárati ajtóhoz érve. A magok bontása, a folyosók tovább tagolása — attól mert nagy az épület, nem szükséges egy hosszú, nyomasztó folyosó —, a színek, anyagok, kontrasztok finomodása és minden további részlet ilyen és ehhez hasonló szempontnak van alárendelve. Lakótornyaink külsőre talán egyszerűnek tűnnek, de kidolgozottságukat és részletgazdagságukat, illetve a mögötte lévő átgondoltságot leginkább a lakók tudják majd értékelni és felismerni, hogy igen, erre is gondoltak a tervezők. Ez teszi egyébként igazan különlegessé a Prime Parkot.

 

Milyen kihívásokat jelentett a szűkös területre történő nagyobb tömegű épülettervezés? Milyen építészeti választ tudtak erre adni?

Deilinger Tamás: A beépített összterület nagy kihívással szembesített minket, hiszen a rendelkezésre álló terület ugyan önmagában hatalmas, de párosítva a beépítési igenyekkel már korlátozottak voltak a lehetőségeink. A telepítésnél különös tekintettel kellett lennünk, hogy a több mint háromezer lakás maximálisan élvezni tudja a kilátást és a szigorú benapozási követelményeknek is megfeleljen. Ezen kívül biztosítani szándékoztunk egy belvárosi léptekkel is nagyvonalú privát parkot, amit csak a lakók tudnak élvezni. Végül ez a központi park lett a tornyok telepítésének fő szervező ereje. Viszont szintén kiemelt szempont volt, hogy elkerüljük a hasonló méretű fejlesztések gyakori hibáját, ami rideg térfalakat képez egy központi tér körül. Kiemelten fontos szempont volt, hogy a torony tömegei megtartsák kecsességüket és a lehető legjobban nyissanak a város fele.

Domokos Balázs: Minden esetben holisztikus megközelítésben és megoldásban gondolkodunk, ehhez viszont minden szempontot, igényt, részletet, összetevőt együtt kell látnunk. Ez nagy léptéknél még összetettebb. A jó válasz nem csak építészeti, szeretünk a megrendelővel együtt gondolkodni, adott esetben a kiírás formálására is javaslatot tenni. A lakótornyok megkezdése előtt egy évig vizsgáltuk, milyen formában és funkcionális mixben lehet a legélhetőbb és legjobb megoldást előkészítenünk. Hiszünk abban, hogy ilyenkor csapatunk erősségei nemhogy összeadódnak, hanem összeszorzódnak.

 

Mióta használnak ARCHICAD-et a tervezéshez és miért választották ezt a tervezőprogramot?

Deilinger Tamás: Tudatos döntést hoztunk évekkel ezelőtt, mikor váltottunk az Autodesk zászlaja alól az ARCHICAD-re. Nem volt egyszerű döntés, mert a korábbi angol iroda az Autodesk egyik kiemelt partnere volt. Az építészeink ARCHICAD-ben való jártassága viszont meghatározta, hogy annak idején nem a Revit mellett maradtunk. Azóta sok ARCHICAD verziót teszteltünk és használunk folyamatosan, és alapvetően elégedettek vagyunk ezzel az eszközzel. Úgy érezzük, a Graphisoft nagyon pozitív lépéseket tesz ahhoz, hogy egyre jobban felszabadítsa a tervezési korlátokat, ami az egyre szélesedő kollaboráción is jól látható.

Domokos Balázs: Mi már az a generáció vagyunk, amelyik ARCHICAD-en nőtt fel. Már az ARCHICAD 5-ösön is rajzoltam anno — jelenleg a 23-as készül. Bár vezetői pozíciómból adódva ma már nem használom folyamatosan, nagyon fontosnak tartom, hogy egy-egy komplexebb projekt ARCHICAD-en belüli háttérfelépítésének koncepciójában magam is részt vegyek a BIM specialistáink támogatása mellett.

 

Miben támogatja leginkább az önök tervezői munkáját az ARCHICAD?

Deilinger Tamás: Az alaprajzi fejlesztés egyik legfontosabb követelménye egy toronyház eseteben a vertikális koordináció. Ehhez olyan eszközre van szükség, ami azonnal vissza tud csatolni, különben lehetetlen feladattá válik a több száz lakástípus alaprajzi fejlesztése.

Milyen előnyökkel, hatékonyságnövekedéssel jár a program használata?

Domokos Balázs: Nagy előnynek tartom, hogy rengeteg információt tudunk a BIM modellünkhöz rendelni, melyhez a tervfázisokhoz kötött nemzetközi követelmények mellett saját követelményeket is lefektettünk. Az információ — ez lehet adat vagy rajzi információ — kinyerése pedig számos formában lehetséges, összekapcsolhatunk alaprajzokat marketing anyagokkal, 3D tartalommal, lakáslistákkal, anyagkimutatásokkal vagy akár benapozási számításokkal stb. Ez egyértelműen a hatékonyság irányába mutat, hiszen kapcsolt módon a legtöbb információ összeköthető. Ha egy részletet változtatunk például a nappaliban, az minden érintett publikált elemben frissíthető.

 

A program mely funkciói segítettek leginkább?

Domokos Balázs: Az ARCHICAD funkciói együttesen tudják az igényeket lefedni. Ma már nagyon sokrétű és sok kiegészítés is integrálható. Azt hiszem, ezek a funkciók olyanok, mint a színes ceruzák, de egy szép és komplex képhez mindet használnod kell. A Prime Park első ütemeként három lakótorony épül, lassan a szerkezet magassága eléri a kétharmadát, a száz métert, melyekhez a terveink szolgáltatták az alapokat, annak kivonatai képezik az értékesítési csomagokat.

A tervezés során mennyire segítette a program a szakági kapcsolódásokat? Mindez élt az orosz építési környezetben is? 

Deilinger Tamás: A szakági kommunikáció az orosz piacon továbbra is túlnyomó részben DWG alapú. Ebben az esetben nincs kihasználva 3D alapú projektfejlesztés, viszont a mi munkánknál ez elengedhetetlen. A szakági információk ellenőrzése, beépítése es koordinálása egy ekkora projektnél nem is tudna másként működni.

 

Mennyivel gyorsítja a tervezés folyamatát, vagy csökkenti annak költségeit a program használata?

Domokos Tamás: El kell fogadnunk, hogy az ARCHICAD-es projektindítás mindig összetettebb és néha időigényesebb lesz, mint a kevésbé komplex tervezői programokkal való kezdet. Ezt egy rövidtávú projektfejlesztés nem tudja kihasználni, viszont amint beköszönnek az első módosítások, újratervezések, vagy csak természetes fejlesztések, úgy szinte azonnal óriási előnyre tesz szert az a csapat, amelyik intelligens módon használja az ARCHICAD képességeit. Nálunk ez alapkövetelmény, mi ebben hiszünk.

Bán Dávid