Mozgásszervi Rehabilitációs Osztály, Szentes - Pintér Norbert diplomaterve

A szentesi termálvíz, mozgásszervi rehabilitáció és városi léptékben is értéknövelő építészeti megoldások keresése adja a három alappillérét Pintér Norbert (BME Középülettervezési Tanszék) diplomatervének. A szentesi kórház bővítésével komplex, fenntartható javaslatot fogalmazott meg a végzős hallgató.

Előzmények
Diplomamunkám elkészítése során mindenképpen egy valós problémát szerettem volna orvosolni, lehetőleg Szentesen. Hosszas keresgélés után végül a város eddig (szerencsére) általam nem ismert részére tévedtem, és ez a Csongrád Megyei Dr. Bugyi István Kórház. A kórház főmérnökével történt első beszélgetés alatt kezdett körvonalazódni egy lehetséges diplomatéma…

A kórház
Szentes és környéke Európa legsűrűbb és Magyarország legnagyobb geotermikus mezője. A város közigazgatási határán belül harminckét termálkút üzemel, melyek közül kettő tartozik a Dr. Bugyi István Kórházhoz. A kórház két kútja közül az egyik gyógyvíz-minősítést is kapott, egyedüliként a város kútjai közül. E kútból látják el gyógyvízzel az 1962-ben Dávid Károly tervei alapján épült Termál gyógyfürdőt. A víz alkáli hidrogén-karbonátos, fluoridos meleg víz, ízületi, mozgásszervi és krónikus nőgyógyászati betegségek kezelésére alkalmas. 2005-ben az épületet átalakításával és kibővítésével nappali kórházat létesítettek a mozgásszervi rehabilitációs kezelésekhez. A nappali kórház lényege az, hogy a kezelt beteg körülbelül 8-tól 15 óráig az épületben tartózkodik, és a kezelések között a számára biztosított szobákban pihenhet.
Ez a kialakítás nem bizonyult szerencsésnek, mert jelentős infrastrukturális problémát jelent az épülettől ~400 méterre fekvő kórház számára.
A megoldást az jelentené, ha a kórház kivonulna az épületből, és azt visszaadná a városnak. Így az átalakítás után tökéletesen megfelelne gyógyturizmus céljára, melynek feltétele, hogy a kórház területén kellene biztosítani a mozgásszervi rehabilitációt egy komplex, zárt rendszerben. Ehhez terveztem meg a szükséges épületet.

Mozgásszervi rehabilitáció
Orvosi rehabilitációt az orvostudomány saját eszközeivel nyújt a fogyatékos személyeknek, melynek célja a meglévő képességeik fejlesztésével önállóságuk visszanyerése, hogy képessé váljanak a társadalomba, családba, munkába való beilleszkedésre. Célja a meglévő funkciók és teljesítőképesség felmérése, és azok fejlesztése. Olyan szervezett segítség, melyre egészségükben, testi, szellemi épségükben tartósan, vagy véglegesen károsodott emberek rászorulnak a társadalomba, a közösségbe történő visszailleszkedéshez.

A kezelések komplexitása miatt a sérültek ellátását teamek végzik. A teamekben orvos, gyógytornász, és terapeuta dolgozik együtt. A felépüléshez tartozik a hónapokig tartó rehabilitációs folyamat, melynek elsődleges célja, hogy a beteg minél jobban be tudjon illeszkedni környezetébe. Ennek alapvető feltétele egy olyan helyszín, ahol a beteg hónapokon keresztül, a teljes kezelés alatt kellemesen érzi magát. Ez egyfajta átmenet a kórház és a wellness között.

Kapcsolat a régi épülettel
A hagyományos pavilonos rendszerű kórház észak-nyugati részén található a mozgásszervi rehabilitációs osztály meglévő épülete, melyen több másik osztállyal osztozik. Ám a kórház belső szervezeti átalakításával biztosítható, hogy az épületben csak ez az osztály kapjon helyet. A kórházparkról általában el lehet mondani, hogy megújításra szorul, és ez fokozottan igaz a park észak-nyugati területére, ahol mostanra igen romos állapotok uralkodnak. Itt több használaton kívüli, bontásra ítélt kis épület található. A kórház ebben az irányban nagyon elzárkózik, célszerű lenne megnyitni egy új bejárat kialakításával.

Tervezési témám - figyelembe véve a korábbi szempontokat - egy új kórházépület, mely kiegészül egy új portaépülettel, és kiterjed a kórházpark nyugati részének rehabilitációjára is. Lényeges része a tervnek, hogy az új épület elérhetőségét temperált összekötéssel biztosítsam a meglévő épületből. Az épület elhelyezésénél figyelembe vettem azt, hogy a park jelleg minél jobban megmaradjon, és ha lehet, erősödjön is; illetve, hogy a kórház egy új hangsúlyos elemmel gazdagodjon. Fontos az utcáról történő egyszerű elérhetőség, így biztosítható, hogy a fekvő- és járó beteg terápiás idején túl külső látogató is igénybe vehesse az épület szolgáltatásait. Ezzel biztosítható egy pénzügyileg is könnyebben fenntartható modell.

A meglévő épület északi szárnyának magasföldszintjén találhatóak jelenleg a kórtermek, a déli szárnyba költöztethető a nappali kórház a külső helyszínről, így a „hotel” funkció egy helyen összpontosulna. Az északi szárny alagsorában a már meglévő kezelők találhatóak. A déliben új kezelőt, illetve egy büfét helyeztem el, mely a kórház többi betegének is elérhető az előtte kialakított büféterasznak köszönhetően. Ezeknek az átszervezéseknek, átalakításoknak köszönhetően gazdaságosan kialakítható az új épület fogadására alkalmas funkcionális modell.

Az új épület
Az épület tervezésénél fontos szempont volt a kompakt, könnyen átlátható forma és kialakítás. Az épület maga is egy terápiás eszköz, éppen ezért nem cél, hogy mindenben segítsük a betegeket annak használatában, ellenben cél, hogy lássák egymást a kezelések közben, így biztosítva, hogy pszichésen támogassák egymást a felépülésben. Az épület sávos rendszerben épül fel. A déli sáv a kiszolgáló rész, ide érkezik a külső látogató, illetve a temperált hídon keresztül a bent fekvő beteg is. Itt találhatóak az öltözők, a vizsgáló és az orvosi szobák. Egy duplafolyosós rendszert alkalmazva különválik a piszkos cipős és a tiszta papucsos rész. Utóbbihoz kapcsolódik a következő sáv, mely a kisméretű kezelőket és a pihenőket tartalmazza. Ezt követi a nagy belmagasságú kezelőknek helyet adó sáv, majd a zárt pihenőkert.

A pihenőkert zártsága segíti azt, hogy az északi homlokzatot teljesen meg lehessen nyitni, és még így is biztosított, hogy az utcáról ne zavarja senki a kezeltek nyugalmát és felépülését. A természetes fény fontos, hogy minél kellemesebb körülmények között lehessenek a betegek, ezért igyekeztem minél többet bejuttatni az épületbe. Ezt észak-dél irányú megnyitásokkal, illetve a középső sávban átrium udvarokkal biztosítottam. Dél felől a nagy üvegfelületet túlmelegedését elkerülendő árnyékolás szükséges.

Anyagok
Az épület külső burkolata síkba fugázott téglaburkolat. Az anyagválasztásnál kiemelt jelentőségű volt, hogy a déli homlokzat árnyékolását is ezzel az anyaggal biztosíthassam, melyet a fal perforálásával oldottam meg. A kórház több épülete is téglaburkolattal rendelkezik, így nem lóg ki a sorból, nem lesz hivalkodó. A külső megjelenés markáns eleme még az attika lefedés, illetve az árnyékoló fal indító gerendája és a hozzá tartozó pillérek. Ezek mind fehér színű látszóbetonból készülnek, így adva egy keretet a téglaburkolatnak.
Belül a falak mindenhol fehér festést kapnak, a vizes helyiségekben fehér mozaik kerámia készül fehér fugázással. A padló a közösségi terekben csiszolt beton, a kezelőkben színes gumipadló, illetve sárga és szürke színű mozaik kerámia.

A szerkezet
A tervezésnél fontos volt a nagy összenyitható és átlátható terek létrehozása. Az épület tartóváza alapvetően hosszvázas, monolit vasbeton szerkezetű, melynek rendszere vegyes: pillérekre és falakra hosszirányú vasbeton gerendák közvetítik a födémlemezről átadott terheket. Az épület lemezalapozással készül a talajvíz és a kedvezőtlen talajadottságok miatt. Bár az épület félig alápincézett, nem adódnak nagy terheléskülönbségek, ezért lehetséges egy dilatációs egységként történő kialakítása.

Megújuló energiák
Már a tervezési folyamat elején biztossá vált, hogy az épület fűtését a termálvíz segítségével fogom megvalósítani. Ezután a fenntarthatóságot szem előtt tartva, igyekeztem az épületegyüttes energiaszükségleteit megújuló energiaforrásokból biztosítani. Így hőcserélőn keresztül a téli fűtés termálvízzel, míg a nyári hűtés egy, a Kurca partján fúrt hideg vizes kút segítségével valósul meg. Ezen felül az épület tetején nagyszámú fotovillamos panel helyezhető el, amellyel biztosítható elektromos igényének körülbelül 70 %-a.

A rehabilitációs kert
A funkcióhoz kapacsolódva, illetve a helyi adottságokat kihasználva a meglévő épület elé egy rehabilitációs kertet terveztem. Ez a kert a gyógyítás egyik eszköze, a problémák és akadályok egyfajta gyűjtőhelye. Lényege, hogy a betegek a különböző felületeken való járással, járást segítő eszközök használatának elsajátításával, illetve különböző akadályok legyőzésével magabiztossá váljanak, így felkészülve megváltozott életükre.

Pintér Norbert

Köszönöm a segítséget:
Wittek Krisztina, Szentes város főépítésze
Kávási Mihály, Csongrád Megyei Dr. Bugyi István Kórház volt főmérnöke
Kenesei Gábor, Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet főmérnöke
Cságoly Ferenc DLA, DSc egyetemi tanár
Balázs Mihály DLA egyetemi tanár
Kemes Balázs egyetemi tanársegéd
Schrammel Zoltán opponens
dr. Urbán Edina opponens

Továbbá köszönöm a rengeteg segítséget támogatóimnak.

Opponensi vélemény

Pintér Norbert szigorló építész
diplomatervéről

Téma: Mozgásszervi Rehabilitációs Központ a szentesi Dr Bugyi István Kórház,

Tisztelt Bizottság!
Hogy bírálatommal méltó legyek az előttem fekvő diplomamunkába fektetett
hatalmas energiához, a feladathoz orvosszakmai segítséget kértem egy
országos hírű szakembertől, akinek tevékenységi területe éppen a rehabilitáció.

Az orvoslás sokak szemében egyet jelent az életek akut megmentésével és
emiatt a közvélemény figyelmét elkerüli a rehabilitáció fontossága és
szükségessége. Nem nehéz e téren párhuzamot találni az építészeti mű és az
emberi test között...

Orvosszakmai észrevételek:
Pozitívumok
- Az új épületen belül az akadálymentes közlekedés teljeskörűen biztosított.
- A tervezett épület méretét, beosztását tekintve megfelel fiziko- és balneoterápiás kezelések helyszínéül.
- Kiemelendő a közös terápiás helyiség (tornaterem, uszoda) belmagassága,
természetes fénnyel történő megvilágítása, mely hozzáadott
értékként biztosítja a betegbarát környezetet, segítve a kezelések hatékonyságát.
- Az új épület, illetve az épületben folyó tevékenységek a kórház minőségi
ellátását, mind a struktúra, mind pedig a betegellátási folyamatok tekintetében
jelentősen javítják. Nemcsak esztétikai, de funkcionális szempontból
is hiánypótló.

Negatívumok
- A belső térben „fehérre festett falfelületet” színesíteném. A helyesen
megválasztott színkombinációk szintén gyógyító erővel bírnak, újabb
hozzáadott értékként szerepelhetnének.
- Nem látszik a tervrajzon segédeszköz és tornaeszköz raktár (lehet, hogy a
régi, meglévő épületben van?)

Telepítés, tömeg
A magyar kórházak jellegzetesége az összehangolatlan “nőtt” beépítés. Nem
kivétel ez alól a Szentesi Kórház sem, ahol Norbert számos variációt kipróbált a funkció és az épülettömeg elhelyezésére. A látszólag értelmetlen mondat
szándékos, mert a funkcionális kapcsolatok a meglévő kórházszövetben nem
ugyanoda kívánkoznak, ahová egy tömeg a beépítésben - így a végeredmény
szükségszerűen egy kompromisszum. A döntés helyességét itt az igazolja, hogy
összességében jól működő rendszer jött létre, miközben a kórház ezen sarka
rendezettséget mutat, bizalmat ébreszt, ami az egészségügyi rendeltetésű
épületeknél alapkövetelmény. Jó arányú a területlefedés, megfelelő a tájolás és a kapcsolatok is.

Az új irányzatnak megfelelően a fizioterápiás épület kettős funkciójú, a
szolgáltatásai elsősorban a rehabilitációs fekvő és járóbetegeket szolgálják, de a terápiás időn túl bárki, külső látogató igénybe veheti. Az arculata is ennek
megfelelően kevésbé kórházi, mint inkább wellness jellegű. Ezt segíti a finom
távolságtartás is a meglévő, megújuló hotelszárnytól, valamint az igényesen
alakított közvetlen környezet is. Az egyszerű hasábformákból építkező tömeg üzenete helyes, magas homlokával, nagy ablakaival bizalmat ébreszt, jól mutatja az új ház középület jellegét - az amúgy családiházas övezet határán.

Terek, funkciók
A diplomamunka legerősebb része a térképzés. Már a belépés előtt létrejöhet
egy olyan vizuális kapcsolat a látogató és a belső térrendszer között, ami a már
többször emlegetett és nagyon fontos bizalmat építi, erősíti. Az átlátások
ügyesen szabályozottak, nem sértők. A tiszta és “civil” zónák szétválasztása
sikeres. Csatlakozom az orvosszakmai észrevételhez a színeket illetően, egy
rehabilitációs intézetben a modern építészet “sterilitása” zavaró. Kisebb kritikával illetem a bejáratot is, az egész épület nagyvonalúságához képest talán alultervezett. Az I. emelet kihasználtsága túlságosan szellős, gazdaságtalan.

Az anyaghasználat következetes és megfelelő, bár személyesen kissé
idegenkedek a csupaszbeton padlótól - pontos technológiai ismeretek
hiányában.

Egy diplomamunka lényege, hogy bebizonyítsa szerzője rátermettségét az önálló feladatmegoldásra. Pintér Norbert ezzel a magas színvonalú művével minket meggyőzött, így tiszta szívvel ajánljuk elfogadásra a tisztelt Bizottságnak.

Schrammel Zoltán
építész
és
dr. Urbán Edina
oszt. vez. főorvos,
neurológus és rehabilitációs szakorvos