Múltban gyökerező, jövőbe tekintő épület
A megújuló energiaforrások, illetve a biomassza hasznosítása a jövő fenntartható energiaellátásának elengedhetetlen részét képezik. A jelentős történelmi hagyományokkal bíró Pannonhalmi Bencés Főapátság életében mindig meghatározó volt az ember és a természet kölcsönös tisztelete, elég csak a gyógynövénykertekre gondolnunk. A Czigány Tamás, Papp Róbert és Nagy András tervezte biomassza fűtőműben a múlt és a jövő találkozik.
“A bencés kultúrában az ökogazdálkodásnak messzire nyúló gyökerei vannak. A keresztény ember úgy gondolkodik, hogy a teremtett világ megőrzését kapta feladatul."
Hortobágyi Cirill OSB, a Pannonhalmi Főapátság perjele
A megújuló energiaforrások, illetve a biomassza hasznosítása a jövő fenntartható energiaellátásának elengedhetetlen részét képezik. A biomassza helyi, illetve regionális hasznosítása minden résztvevő számára előnnyel jár, környezetbarát, munkahelyet teremt, vagy őriz meg, növeli a régió értékét. Az ökotudatos gondolkodás arra ösztönzi az embert, hogy a hely adottságait, környezeti potenciálját felmérve javaslatokat tegyen a megújuló energiák ésszerű felhasználására. A Pannonhalmi Bencés Főapátság beruházásában megvalósult biomassza fűtőmű ennek a tudatos, jövőbe mutató gondolkozásnak újabb állomása.
A hely
A kertészet, mely ezer szállal kapcsolódik a pannonhalmi bencések mindennapjaihoz, fontos szerepet tölt be a monostor komplexitásában. A középkori bencés monostorban magától értetődő, hagyományos tevékenység volt a gyógyítás. Gyógynövényes kert ápolása, gondozása, hosszú történelmi időkön keresztül lényeges elem volt a „pannóniai Szent Márton" hegyen.
Reisch Elek kéziratos könyve (1735) több, mint hatszáz gyógytea-receptet tartalmaz. Három gyógynövényt; citromfüvet, kakukkfüvet és levendulát ma is termel a Főapátság. Az Arborétum délkeleti részén, a mai levendulás és kertészet területén találhatók a Főapátság majorsági épületei. A biomassza fűtőmű a meglevő, jó arányú szabadonálló épületek mellett, a volt asztalosüzem csarnoképületének helyén épült és keretezi a majorsági épületegyüttest délnyugati oldalról.
Az épület
A népi építészetből jól ismert pajta vagy csűr analógiájára tervezett biomassza fűtőmű a mai kor átirata. Nem szándékozik sem több, sem kevesebb lenni, mint ami. Egy technológiai, gazdasági épület. Tiszta, egyszerű funkcióra épülő szerkezeti-építészeti hierarchia. Egyszerűsége, anyaghasználata a csűrök építészeti megformálására utal.
Az új épület két részre tagolódik. A tároló térre, ahol az erdőgazdálkodásból származó faaprítékot szárítják és tárolják, valamint a földbe süllyesztett gépészeti térre, ahol hőenergiát állítanak elő. A kettő között a napi tároló helyezkedik el, melyből a faapríték a csigasoros adagolón keresztül kerül a biomassza fűtőműbe. Az eltérő funkciókhoz eltérő belmagasságok szükségesek, az épület külső megjelenésénél viszont nem akartunk különböző magasságú tömegeket kialakítani. Ezért a gépészeti technológia padlószintje a térszint alá került. Ez a megoldás a kazán faaprítékkal történő kiszolgálását is megkönnyíti.
A biomassza fűtőmű építészeti kialakításánál fontos szempont volt a Főapátság azon szándéka, hogy az érdeklődő turisták és vendégek előtt meg kívánja nyitni a létesítményt. A gépészeti tér az épület északnyugati végéről közelíthető meg térszinten. A látogatók belépve az épületbe a bemutató galériára érkeznek, amelyről rálátnak a gépészeti rendszerekre. A kazánház terében egy projekciós falfelület került elhelyezésre, amelyre a technológiát ismertető filmet vetíthetnek. A galériáról a süllyesztett gépészeti tér lépcsővel érhető el.
A lapostetôs csarnoképület nagy tetőfelületén a későbbiekben napenergiát hasznosító kollektorok is elhelyezhetők. Az épület alapvető építészeti megjelenését a magas nyersbeton lábazat és a felette levő fa lamellarendszer határozza meg. A lamellák ritkulása-sűrűsödése finoman utal a belső elrendezésre. Hangsúlyos eleme az épületnek a vertikális épülettömeg mellé helyezett fekete fém kéménytest.
Czigány Tamás, Papp Róbert, Nagy András
