Múltból építkezve – Példaértékű terv a kolozsvári Farkas utca átalakítására

Hanghatás, érzet, gesztus – amikor az érzékelés emeli ki a városi tér jelentésének rétegzettségét. Laczka Áron kutatásában az erdélyi közterek kortárs átalakításainak történelmi rétegeihez kapcsolódó építészeti gesztusok érzéki vetületeivel foglalkozik, jelen cikkben a kolozsvári Farkas utca példaértékű átépítését vizsgálja.

Az erdélyi városok építészeti fejlődése az első világháborútól kezdve egészen a század végéig számos, az emlékezetpolitikai fordulatokat hűen tükröző változáson ment keresztül. A trianoni békeszerződés, a bécsi döntések, a második világháború, az azt követő új politikai rendszer, majd a rendszerváltás utáni időszak beavatkozásai nagymértékben megváltoztatták e városok folytonosságon alapuló, organikus fejlődését. Eme változások és azok rétegzettsége kiváltképp kitapinthatók, ha a köztereket vizsgáljuk. Az eltűnt vagy áthelyezett köztéri alkotások, a terek funkcionális átalakulásai, napjaink városfejlesztésének és térhasználatának új megközelítései az épületállomány változásánál szignifikánsabban és gyorsabban határozzák meg egy publikus városi tér és környezetének identitást kifejező kapcsolatát. Ezek a változások számos erdélyi város köztereinek példáján keresztül megfigyelhetők, melyek komplexitásukból, kulturális értékeikből és a hozzájuk köthető kollektív emlékezetből fakadóan jelentősnek, és bizonyos értelemben a régióra jellemzőnek, tipikusnak mondhatók. 

Kutatásom részeként az erdélyi városok közül Kolozsvárra, annak nemrég és a közeljövőben tervezetten megújuló történeti hagyományú köztereinek sorából az átalakulás előtt álló Farkas utca tervére koncentráltam. Olyan különleges megújulást ígér a MOSSFERN és MVAA építész irodák munkatársainak terve, amely érzékenyen integrálja az utca hagyományát, s az érzékelés különlegesen széles spektrumát használva igyekszik újrafogalmazni Kolozsvárnak ezt a meghatározó történeti közterét.

A kolozsvári Farkas utca övezetének megújítására kiírt pályázatra 2018-ban került sor, melyen a MOSSFERN és MVAA irodák pályaművét hirdették ki győztesnek. A pályázat elsődleges célja az itt található építészeti és kulturális értékek figyelembevételével egy olyan beavatkozás létrehozása, mely megfelelően reagál a hely komplexitására, az itt található barokk, neoklasszicista, modernista és brutalista építészeti örökségre, tehát nem arról van szó, hogy az utcát egyszerűen átadják a járókelőknek. A tervezők által készített pályaműben a múlt megismerése nem csak a térhasználat megértésében játszott szerepet. Az idők során létrejött értékek elemzésével és tervbe való integrálásával egy olyan építészeti minőség létrehozására törekedtek, mely méltán válhat példájává további erdélyi közterek átalakításának is. Egy furcsa görbe, egy burkolatváltás, egy csobogó kút, mind olyan új elemei egy térnek, melyek tervezetten készülnek és jelentéssel bírnak. Az ilyen elsőre talán alig észrevehető változások tehetik majd egyedivé és jelentésében sűrűvé a Farkas utca arculatát. A beépítés tágassága, a fokozatosan szűkülő utcaszélesség, az út végén lévő gótikus stílusban épült református templom, a Szabók bástyája, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem timpanonját díszítő Mayer Ede szobrainak botanikus kertbe való áthelyezése, a Báthory István líceum építésénél felhasznált kolozsmonostori templom kövei, a volt Farkas utcai színház – melyben Jászai Mari Gertrudis szerepét játszotta egykor, mind olyan rétegei és történetei a múltnak, melyek nem maradhatnak figyelmen kívül egy köztér átépítése során. 

Hogy többet megtudjak a készülő átalakításról, felkerestem Macalik Arnold építészt, aki elmondta, hogy az építészeti beavatkozás részleteit a legnagyobb léptektől a legkisebb léptekig konzekvensen végiggondolták, és a tervezés folyamata során nemcsak az elemek vizuális, hanem azoknak a teljes körű érzékelést érintő vetületét (auditív, haptikus, illat, gondolati), és azok jelentésre gyakorolt hatását is figyelembe vették. De haladjunk a legnagyobb lépték felől a legkisebb részletekig!

Amit először észreveszünk majd, az a burkolat méretének változása: az Egyetem utcában nagyobb, míg a Farkas utcában kisebb méretű burkolatot terveztek. Utóbbi területen nagyobb méretű elemeket csak az épületek bejáratánál, illetve a romkert bejáratainál láthatunk majd újra. Ez a gesztus, mely az épületek reprezentatív jellegét hivatott hangsúlyozni, számos helyen megfigyelhető, legmeghatározóbb a Szent Mihály templom bejárata előtt. Ez a szemlélet, amely szerint térfalak azonos karakterű helyzetei előtt hasonlóan, a hely sajátosságaihoz igazodva viselkednek a köztér kialakítása során, nélkülözhetetlen az egységes, jelentéseit értelmezhetőnek engedő városkép kialakításához.

Szintén nagyléptékű és erőteljes tájépítészeti gesztus a Farkas utcai templom előtti zöldövezet kialakítása. Ez a gesztus a gótikus építészet vertikális arányait hangsúlyozza, így a templomot magasabbnak érzékelhetjük. Mivel tömege és mérete távolról nem felfedezhető, csak a fák alól kiérve érzékeljük egyszerre nagyságát.

Egy további sajátosság, mely az utca karakterét, bár alig észrevehetően, de erősen meghatározza, az az utca szintje és dőlése. A Farkas utca magassága az utóbbi évszázadokban nem változott sokat. Ezen tulajdonságát a tervezők külön építészeti értékként kezelték, mivel hosszirányban megőrizte azt a finom emelkedést, ami a régi utcák kialakítását jellemezte. Egyik karakteres elemét, az utcák középső vízgyűjtő árka felé történő ejtést az idők során átalakították. Az autók kiszorításával és sétáló utcává alakításával viszont megszűnt a szélekre történő vízterelés szükségessége, és visszaállítható a jellegzetes XIX. század előtti utca képét meghatározó finom és gyengéd lejtéskép.

Az Egyetem utcában kialakult méltatlan állapot megszüntetésére a jelenlegi parkolót teresítik és visszaállítják a Mária fogadalmi oszlopot, mely jelenleg a Szentpéteri templom mögött található. A fogadalmi szobor visszaállítása az alkotást, melyet még 1744-ben Kornis Antal főkormányszéki tanácsos és felesége emeltetett a pestisjárvány elmúltakor, a tér legfontosabb elemévé teszi. Központi szerepének hangsúlyozása érdekében vizuálisan is összekapcsolják a téren található régi portákat a fogadalmi szoborral és így a portákat egymással is.

A térszakasz kültéri városi szalonként való értelmezésével és a Mária fogadalmi oszlop centrális magként való fókuszálásával a tér tehát mind formailag, mind tartalmilag, jelentős változáson megy keresztül. Érdemes itt megjegyeznünk, hogy bár csak az idő kiszámíthatatlan változása, de a szobor visszaállítása egy újabb járványos, nehéz időszak után történhet.

Ami a vegetációt illeti, a Farkas utca tovább gazdagodik. Nemcsak a templom előtti teresedés népesül be, hanem további hársfákkal is színesedik a tér, melynek virágzása egy újabb kellemes réteggel járul hozzá a megújuló atmoszférához. Ezen felül a Mária fogadalmi szobor körül gingko fákat helyeznek majd el, ami amellett, hogy az egyik legősibb növényfaj a földön, a harmónia és életerő jelképeként is ismert. Az új fák ültetése mellett a régi fák nagy részét is megtartják. Jelentősebb cserére csak az Egyetem téren kerül sor, hogy a Mária fogadalmi szobrot kihangsúlyozva jobban érvényesüljenek a teret meghatározó barokk homlokzatok. 

A nagyobb részletek után a beszélgetés során kitértünk azon apró beavatkozásokra is, melyek jelentős hatást gyakorolnak egy tér hangulatának és atmoszférájának érzékelésére. Az egyik ilyen elem az utca hangzásvilágának sajátossága, melyet a tervezők több ponton is szeretnének visszahozni. A madárfészkek jelenléte és ezzel a madárének felerősítése tudatos tervezői döntésként jött létre. Ezt a világítás alacsonyabbra helyezésével szeretnék elérni, mivel a jelenlegi villanyoszlop magassága éjszaka magasabbról világítja meg a fák lombját, ami miatt a madarak kevésbé fészkelnek a lombokon. Egy másik tervezett auditív térélmény a templom előtt kialakuló csöpögő víz hangja. A víz nyilvánvaló szimbolikus szereppel rendelkezik a keresztény kultúránkban. Vallási értelemben a megkeresztelkedés, beavatás, tisztulás folyamatában van szerepe, így ezzel a gesztussal tovább erősödne a templom és terének szakrális jellege.

További fontos hangzóelem a templom előtti jelentős felületű döngölt földre visszaváltott várostérben lévő terület okozta lágy lépéshang, mely a térnek kert jelleget kölcsönöz, ezzel segítve a templom körüli csendes és nyugodt történeti légkör megteremtését, illetve a templom körüli romkert kapcsolatát. Az auditív elemek felhasználására, egy múltbéli atmoszféra elemeinek átélhetővé tételére további kiváló kortárs példaként a brassói Fekete templom körüli Johannes Honterus tér átalakítására kiírt pályázat nyertes pályaművét is érdemes megemlítenünk, melynek egyik fontos eleme a régen nyitott, ám jelenleg eltakart csatornák által keltett csobogó hang okozta atmoszféra újbóli átélhetősége. 

Emlékezet szempontjából a Farkas utca az átépítéssel tovább bővül. Egy új emlékhely létesül az egyetem nagy személyiségeinek, oktatóinak, melyet az épület főbejárata előtt, a burkolatba írva helyeznek el. Mivel az egyetem működése során számtalanszor történt törés a történetében, mint például az egyetem vezetőségének 1919-es távozása, a felsorolásban nagyobb helyek jelölik majd egy-egy időszak határát. Az építészeti elgondolás szerint ez a felirat visszafogottan jelenik majd meg, hogy ne karakteres hangsúlyként, hanem az utca részeként éljen tovább a térrel. 

A tervezett köztérmegújítás eszközei a tér múltban gyökerező rétegeit nem didaktikus módon, hanem részletképzésekben, apró gesztusokban, olyan szimbolikus eszközök használatával igyekeznek láthatóvá, észlelhetővé, átélhetővé tenni, melyek teljesen részévé válnak környezetüknek. Öncélú építészeti megoldások helyett a kortárs építészet szerepét a korok közötti párbeszéd megteremtésére fókuszálták, így minimális beavatkozásokkal, egyszerű funkcióváltásokkal oldották fel a kialakult építészeti problémákat, hasonlóan a kolozsvári Fellegvár jövőbeli átépítéséhez, ahol a Fellegvár, a Belvedere szálló és a természeti környezet között jelenleg meglévő kiegyensúlyozatlan viszonyok feloldására a Metapolis Architects, Atelier Mass és Horhat Ana által készített pályamű egy elegáns megoldást javasol, elsősorban tájépítészeti eszközöket alkalmazva.

Kutatásom fókusza tehát a kortárs kolozsvári közterek átalakításának megismerése során olyan elemek vizsgálatára koncentrált, melyek nem a tér közlekedési, urbanisztikai vonatkozásaihoz tartoznak, hanem egy olyan szenzuális, az érzékelést megcélzó vetületéhez, mely hanghatásként, érzetként, egyszerű gesztusokként képes kiemelni a városi tér jelentésének rétegzettségét. A Farkas utca átalakítása méltó módon teszi majd újra hétköznapjaink részévé Kolozsvár sokrétű és gazdag kulturális örökségét.

A „Közterek, emlékezet, identitás. Az erdélyi nagyvárosok köztereinek identitás-meghatározó szerepe a XX. század és napjaink változásainak tükrében" című, erdélyi közterek kortárs átalakításaival foglalkozó kutatás – melynek részét foglalja össze a fenti írás – elkészítéséhez ezúton is szeretném megköszönni Macalik Arnold, Tiberiu Ciolacu és Mircea Munteanu építészek segítségét a tervek jobb megismerésében.

Laczka Áron

A dolgozat az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-19-2 kódszámú Új Nemzeti Kiválósági Programjának szakmai támogatásával készült. 

 

Források:

Fazakas, L. (2019. Február 7). Erdélyi Krónika. Utolsó megtekintés: 2019. Október 26, forrás: Haller Károly, Kolozsvár városépítő polgármestere. https://erdelyikronika.net/2019/02/haller-karoly-kolozsvar-egykori-polgarmestere/ 

Gaal, G. (2001). Kolozsvár. Kolozsvár: Polis könyvkiadó

OADR - 53 - DP1212 - MOSSFERN SRL. (dátum nélk.). Ordinul Architecților Din România. Utolsó megtekintés: 2019. Október 26, forrás: 53 - DP1212 - MOSSFERN SRL: https://www.oar.archi/en/concursuri/proiect/urban-development-of-kogalniceanu-street/510 

OADR - Amenajare Cetățuia. (dátum nélk.). Ordinul Architecților Din România. Utolsó megtekintés: 2019. Október 26, forrás: Amenajare Cetățuia: https://www.oar.archi/ro/concursuri/amenajare-cetatuia 

OADR - Urban Development of Kogălniceanu Street. (dátum nélk.). Ordinul Architecților Din România. Utolsó megtekintés: 2019. Október 26, forrás: Urban Development of Kogălniceanu Street: https://www.oar.archi/en/concursuri/urban-development-of-kogalniceanu-street 

OADR - Piața Sfatului Brașov. (2011). Ordinul Architecților Din România. Utolsó megtekintés: 2020. Április 24, forrás: Piața Sfatului Brașov: https://www.oar.archi/ro/concursuri/piata-sfatului-brasov 

Paskucz, Ș. (dátum nélk.). Reabilitare, cu multă grijă. 9 Opțiune: Piața Cetății, Baia Mare. Forrás: Zeppelin: https://e-zeppelin.ro/reabilitare-cu-multa-grija-9-optiune-piata-cetatii-baia-mare/ 

Reabilitarea curtii „Johannes Honterus“ – solutia castigatoare. (dátum nélk.). Forrás: zeppelin: https://e-zeppelin.ro/reabilitarea-curtii-johannes-honterus-solutia-castigatoare/ 

THE INSTITUTE. (2017. Április 21). Utolsó megtekintés: 2019. Október 26, forrás: 9 OPȚIUNE: https://institute.ro/rdw-portfolios/architecture/9-optiune-2224.html 

Az átalakításról készült látványképek forrása:

OADR - Urban Development of Kogălniceanu Street. (dátum nélk.). Ordinul Architecților Din România. Utolsó megtekintés: 2019. Október 26, forrás: Urban Development of Kogălniceanu Street: https://www.oar.archi/en/concursuri/rezultate/urban-development-of-kogalniceanu-street

English summary

Building from the Past. Exemplary project regarding the transformation of Kogălniceanu Street in Cluj-Napoca

The architectural development of Transylvanian cities has undergone many changes since the First World War until the end of the century. These changes and their stratification can be felt especially when we analyze public spaces: disappeared or relocated works from public spaces, functional transformations of squares, new approaches to urban development determine more significantly and faster the link that expresses the identity between the urban public space and its environment, than changing the number of buildings. 

As part of my research, which deals with the contemporary transformation of Transylvanian public spaces, I focused on areas with historical tradition that have recently gone under restoration or have been planned to be transformed in Cluj-Napoca. In this publication, I focused on the project in Kogălniceanu Street, conducted by MOSSFERN and MVAA Office of Architects. 

The project regarding the transformation of Kogălniceanu Street in Cluj-Napoca was announced in 2018, being designated as the winner project, which was submitted by the MOSSFERN and MVAA Architecture Office. The primary purpose of the project is not only to hand over the street for pedestrian traffic, but to create an intervention, taking into consideration the architectural and cultural values in the street, which respond appropriately to the complexity of the place. Through the analysis and integration in the project of the values created over time, they have strived to create an architectural quality that would become an example for the transformation of other public spaces in Transylvania. Such barely perceptible changes at first sight will make the appearance and the intellectual content of Kogălniceanu Street unique and more significant. 

In order to find out more about the transformations that will take place, I contacted the architect Macalik Arnold, who told me that the details of the architectural intervention were consistently thought out, from the most important parts to the smallest details, and that during the design not only the visual elements were taken into consideration, but also their overall perceptual projection (auditory, haptic, olfactory) and the effect exerted by them. But let us move from the most important parts to the smallest details. 

What we will notice for the first time is the change in the size of the cobblestones: in University Street, a larger cobblestone has been designed, and in Kogălniceanu Street, a smaller one. On Kogălniceanu Street, we will be able to see again larger elements only at the entrances of the houses, respectively at the entrance to the garden of the ruins. This feature, aimed to emphasize the representative character of the buildings, can be observed in many places, especially in front of the entrance to St. Michael´s Church.

The formation of a green area in front of the church is also an important and vigorous feature of landscaping. This comes to emphasize the vertical dimensions of Gothic architecture; thus, the church will look higher. Because its weight and size cannot be perceived from a distance, we will notice its grandeur only after we get out from under the trees.

Another peculiarity, which strongly defines the character of the street, is its level (height) and its sloping. The level of Kogălniceanu Street has not changed much in recent centuries. This feature was treated by the designers as a special architectural value, because the street kept in its longitudinal direction that fine elevation which characterized the construction of the old streets. 

In order to remove the unworthy situation that appeared on University Street, the current parking lot is arranged, and the statue of the Virgin Mary is moved back. By interpreting this part of the market as an open-air urban salon and focusing on the column of the statue of the Virgin Mary as the central nucleus, the market will undergo significant changes, both in terms of form and content. 

In terms of vegetation, Kogălniceanu Street will be enriched. Not only the space in front of the church will be populated with vegetation, but the street will be colored with lime trees, whose flowers bring a new sensual layer to the renewed atmosphere. Also, around the statue of the Virgin Mary there will be placed Gingko trees, which are not only the oldest plant species on Earth, but they are also known as a symbol of harmony and vitality. 

After discussing the major details, I moved on to the discussion of those minor interventions, which have a significant effect on the perception of the atmosphere of the space. One such element is a feature of the sound of the street that they want to bring back at several points. The presence of bird nests and thus the amplification of bird songs would take place following a conscious architectural decision. It is desired to achieve this by placing the lighting in a lower position because, due to the current height of the electricity poles, the crown of the trees is illuminated from a higher height, which is why birds do not build their nests in those crowns. Another planned auditory experience would be the sound of water dripping in front of the church, because water has an obvious symbolic role in the Christian culture.  Another important auditory element is represented by the smooth sound of footsteps, determined by the beaten earth surface in front of the church, which gives the square a garden look, thus supporting the creation of a quiet and peaceful historical atmosphere around the church.  

From the point of view of memorials, Kogălniceanu Street is enriched after the transformation. A new memorial is set up for great personalities and university professors, located in front of the main entrance of Babeș-Bolyai University of Sciences, placed on the pavement. 

The tools of the planned transformation of the public space do not aim to make observable the historical layers of the space in a didactic way, but by using symbolic means, small features; it was more important to make them become an integrated part of our everyday life. Instead of egocentric architectural solutions, the role of contemporary architecture here was to focus on creating a dialogue between eras, so the architectural problems could be solved by minimal interventions, by simple changing of functionalities. The transformation of Kogălniceanu Street, by MOSSFERN and MVAA Office of Architects will make the diverse and rich cultural heritage of Cluj-Napoca a worthwhile part of our everyday life.

This publication contains a part of the scientific research - “Public Spaces, Memory, Identity. The identity-determining role of the public spaces of the big cities of Transylvania in the light of the changes of the twentieth century and today”. Therefore, I would like to give my thanks for the help given in the profound understanding of the projects to the architects Macalik Arnold, Tiberiu Ciolacu and Mircea Munteanu.

„SUPPORTED BY THE ÚNKP-19-2 NEW NATIONAL EXCELLENCE PROGRAM OF THE MINISTRY FOR INNOVATION AND TECHNOLOGY.”

 

Szerk.: Fürdős Zsanett