Művészeti könyvtár, Budapest, Margit körút

Zakariás Eszter 2007. évi diplomadíjas munkája

Zakariás Eszter diplomamunkája 2007-ben MÉSZ-MÉK Diplomadíjban részesült

részlet a munkából:

Budapest, II., Margit körút, Művészeti Könyvtár

a terület
A Margit körút Buda egyik főútvonala, a belváros legnagyobb hídjának fel- illetve levezetője, erre halad a főváros legforgalmasabb villamos vonala. Óriási átmenő-forgalma az egész város vérkeringésére hatással van. A Rózsadomb és a Víziváros találkozásánál éles határvonalat rajzol az intenzív városi beépítés és a hegyvidék lazább telekosztása között, határozott térfala mögött a Mechwárt ligettel Buda zöldövezete kezdődik. A parkot és a Margit körutat elválasztó épületsor látszólagos zártsága ellenére hol átlátásokat enged, hol egy barátságosan szűk lépcsőn enged a zöldbe.

Ezen a kontúron fekszik a Rómer Flóris utca és a Margit körút sarkán a telek, melyet déli oldalról a mellette lévő épület tűzfala határol, további három oldala nyitott. Bár a szomszédos épület tűzfala arra utal, hogy egy egykori rendezési terv szerint ide épületet képzeltek, azonban az egykori zeneiskola tűzfalához soha nem csatlakozott épület. A területen kialakult kellemetlen tájolású parkot a magas tűzfal látványa uralja, ezzel is hangsúlyozva a térfal befejezetlenségét, egy lezáró elem hiányát. Ezt az űrt kívánja betölteni az új épület.

a helyszín
régen

a funkció
A tervezett épület könyvtár, melynek kapcsolódó tereiben könyvbemutatók, kiállítások illetve előadások kaphatnak helyet. Kulturális – művészeti találkozóhely.

Azt hiszem minden könyvtár legkedveltebb része a szabadpolcos részleg. Talán azért, mert a könyvtárba járó, könyveket szerető ember szeret a kötetek között bóklászni, válogatni, levenni a polcról egy albumot csak azért, mert megtetszett a borítója, vagy a formája, esetleg kedvenc könyvének egy új kiadására bukkant, vagy éppen egy régi különlegességre. Egy hagyományos könyvtárban nincs lehetőség arra, hogy a polcok között keresgéljünk, egy kicsit az otthoni könyvszekrény elé képzeljük magunkat. Ez a fajta könyvkeresés a művészetek terén talán még fontosabb lenne, hiszen az ilyen típusú kiadványokat alapvetően képanyaguk miatt keressük. Ezek az albumok, könyvek, lexikonok részben súlyuk, részben magas értékük miatt nem kölcsönözhetőek, így lapozgatásukhoz, használatukhoz megfelelő környezetet, munkafelületet, illetve technológiai hátteret (fénymásoló, scaner, stb) kell biztosítani.

Mindezeket megfontolva – és talán saját vágyaimnak is engedve – olyan könyvtárat terveztem, melynek csupán szabadpolcos részlege és folyóirat-olvasója van. Az olvasóterek közvetlenül a toronyépület hosszfalán végigfutó könyvespolc mellett kaptak helyet, szintenként más művészeti ág (képzőművészet, iparművészet, építészet) iránt érdeklődőeket kiszolgálva. A digitális archívum egy modern könyvtár elengedhetetlen része, ez szintén helyet kapott az épületben.

A könyvtárhoz kapcsolódó terek mintegy kulturális találkozóhellyé teszik a létesítményt. A kávézó, a rendezvénytér és az előadó könyvbemutatók, kiállítások rendezését teszik lehetővé.


az épület
A Margit körút zárt, helyenként rejtetten mégis megnyíló térfalának hangulatát követve az épület tömege a szomszédos iskola tűzfalától 3 méterre elhúzva, annak kontúrját azonban követve illeszkedik az utcaképbe. Az így kialakuló sikátor az épületek között elhaladva ösvényként éri el a Mechwart ligetet. A keskeny, toronyszerű tömeg lezárja az eddig befejezetlen tömböt, az épület alacsony tömegének hátrahúzásával megmarad, de újraértelmeződik a korábbi park.

Az épület részben funkciójából adódóan, részben a hely adottságainak köszönhetően zárt. Tudatosan elfordul a nagy forgalmú, zajos Margit körút felől, saját belső átriumai és mélyudvara felé fordul, melyek a park és az épített környezet közötti áthatásokként is értelmezhetőek. Az alacsony tömeg lapos-tetejét keskeny bevilágító sávok szabdalják, melyek a belső térben fénycsíkokként jelennek meg. Az épületből kitekintést csak a könyvtártorony ablakaiból nyerhetünk, az északi homlokzat perforált felülete szórt fénnyel világítja meg az olvasótereket.

Az toronyépület természetes kerámiaburkolatával illeszkedik az iskola téglaarchitektúrájához és a Margit körút vakolt épületeihez. Az alacsony tömeg semleges, színezett beton kéregpanel burkolatot kap. Mindkét épületrész homlokzatburkolata átfordul a tetősíkra. Ez az alacsony tömegnél a kéregpanellel azonos színű és minőségű beton járólap felületet jelent, melyet üvegsávok, illetve a lapostető síkjába süllyesztett virágvályúk szabdalnak. A torony kiselemes kerámia burkolata a magastetőre fordul át, illetve a torony hátra nyúló, lapostetős felületén is folytatódik.


a torony
Bár az épületnek négy homlokzata van, mégis mondhatni csupán egy igazi nézete. Ez az északi, illetve a keleti homlokzatokból áll össze, a Margit körúton a híd felől érkezve ez a nézet dominál. A tűzfal kontúrjának megtartása már a kezdeti koncepció része volt, ám ennek építészeti megfogalmazására számtalan variáción át vezetett az út. A torony zárt tömegén a perforáció homogén felületet ad, erre, mintegy második rétegként kerültek az ablakok, melyek a tűzfalra néző homlokzaton szintén megjelennek.

a tömeg