Kiíró: Magyar Nemzeti Múzeum
Preambulum
A Magyar Nemzeti Múzeum épülete és kertje az utóbbi két évszázad történelmi eseményei során szerves egységgé vált. Ez az egység sokkal szorosabb, mint egy átlagos épület és a hozzá telekkönyvileg tartozó kert természetes kapcsolata. A Múzeumkert országosan az 1848. március 15-i forradalmi nap egyik legfontosabb helyszíneként vált nemzeti-történelmi emlékhellyé, a fővárosiaknak és különösen a VIII. kerületieknek pedig megszületésétől fogva pihenő- és találkozóhelyet kínál. Az épület és a kert a hagyományos március 15-i ünnepségek helyszíne, továbbá 1996 óta itt rendezik meg a Múzeumok Majálisa című rendezvényt, ahol a hazai és határon túli múzeumok találkoznak egymással és a nagyközönséggel. Molnár Ferenc világsikerű remekműve, A Pál utcai fiúk halhatatlanná tette a Múzeumkertet, a város egyik legértékesebb és legszebb sétáló parkját, egyetemisták és nyugdíjasok pihenőhelyét a Belváros és a Józsefváros határán.
Az utóbbi évtizedekben a Magyar Nemzeti Múzeum kertje különféle beavatkozások nyomán elveszítette egységes arculatát. Az ezredfordulón azonban lezajlott a palota átfogó felújítása, így mind sürgetőbbé vált a kert rekonstrukciójának elindítása. Ezt a feladatot természetesen alázattal és fokozott körültekintéssel kell megtervezni és megvalósítani. Az alapkoncepció az, hogy a XIX. századi épített környezetbe simuló, ahhoz illeszkedő kertrekonstrukcióra van szükség, ami az ún. történeti kert, a Petz Ármin-féle angol-kert visszaidézését jelenti. Ez az igény széleskörű egyetértést élvez a szakemberek, a civil közvélemény és a kormányzat képviselői körében.
A rekonstrukció tartalmilag legfontosabb feladata a növényzet megújítása. A kertnek a jelenleginél világosabbá, naposabbá kellene válnia, hogy a gyep több helyen megjelenhessen és megmaradhasson. A Múzeumkert pihenő, rekreációs jellegét meg kell őrizni, illetve sokszínűbbé kell tenni. A Kertészház a főépülettel harmonizáló klasszicista megjelenésével éppúgy megőrzendő érték, mint a szobrok, melyek sokban meghatározzák a különleges hely hangulatát.
Magyarország Kormánya lehetőségként vetette fel, hogy az Országos Széchényi Könyvtár a budai Várpalotából költözzön a Pollack Mihály térre, a Magyar Rádió egykori épületegyüttesébe. Az előzetes elképzelések alapján az épületegyüttes egy része (Károlyi-palota) a Magyar Nemzeti Múzeum vagyonkezelésébe és használatába kerül majd, így olyan funkcionális kapcsolatok alakulhatnak ki a kiemelkedő jelentőségű kulturális intézmények között, amelyek mintegy átívelik a Pollack Mihály teret. A Kiíró az erre a szellemi és fizikai kapcsolatra vonatkozó javaslatokat, ötleteket is várja a pályázóktól.
A Kiíró a fenti gondolatok jegyében, a történeti örökségből következő szükségszerű korlátok között, de a mai igényeknek megfelelő közösségi térhasználat biztosítása érdekében olyan tájépítészeti, környezetalakító ötletek jelentkezésére számít, amelyek a rekonstrukció során segítenek gazdagabbá és izgalmasabbá tenni fővárosunk e nevezetes pontját.
Összefoglalás
A Magyar Nemzeti Múzeum (1088 Budapest, Múzeum krt. 14-16.) ötletpályázatot ír ki abból a célból, hogy ötleteket gyűjtsön a következő feladat megoldásához: a Múzeumkertnek az intézmény rendeltetésével, az épület műemléki jellegével harmonizáló, de a Palota-negyed zöldfelület-igényét is magas színvonalon kiszolgáló, korlátozottan (napközben) látogatható intézményi közkert létrehozásának elősegítése a mai degradált állapothoz képest kulturáltabb, élőbb kert által, a biztonságos használat lehetőségeinek bővítésével, az oda nem illő funkciók és létesítmények megszüntetésével.
A munka során elsődlegesen figyelembe kell venni a műemléki elvárások és szempontok betartását, megvalósítását, amely mindenekelőtt a történeti hűségre törekvő 19. századi kert úthálózatának és növénycsoportjainak kialakítására – a jelenlegi fa- és cserjeállomány ész- és szakszerű szelekciójával, a szükséges pótlásokkal –, valamint a szobrok, emlékművek, kerítés stb. megtartására, állagvédelmére vonatkozik. Gondoskodni kell a kerttel együtt élő kulturális közintézmény, a Magyar Nemzeti Múzeum fizikai kiszolgálásának biztosításáról is. A kiíró a 19. századi hangulat újrateremtése mellett ötleteket vár ahhoz is, hogy melyek a felmerülő mai társadalmi (egyéni és közösségi) használati igények, és azok hogyan illeszthetők bele harmonikusan a részben újraalkotandó történeti környezetbe.
Az Országos Széchényi Könyvtár lehetséges Pollack Mihály térre költözéséből adódóan a kiemelkedő jelentőségű kulturális intézmények között kiváló funkcionális és szellemi kapcsolatok kialakítása elsődleges cél, ezért az intézmények fizikai kapcsolatára és összefüggéseire vonatkozó javaslatokat, ötleteket is a pályaművekben megjeleníteni szükséges.
Az ötletpályázat díjazásra fordítható összeg 6.000.000,- Forint, a pályázat részletes szabályrendszerét az 3. fejezet tartalmazza.
Az ötletpályázat lebonyolításának időrendje