Nagyságosságos – nézni is tereh
Szigorúan ellenőrzött reality. • Vargha Mihály az Alleeról, mely megnyílik – most!
Buda is megkapta. Nyitva áll a harmadik soppping-center abszolút belterületen, most délen. Hatalmas, egyik irányba majd‘ egész telket betöltő együttes. November 11-én 11 óra 11 perckor nyílik az egykori budai Skála Áruház helyén. Erre mondják, hogy bazi nagy. Jóval hosszabb mint a combino: megközelíthető négyessel is, hatossal is Pestről, a Körút felől. Jaj, nagyságosságos, kellett ez?
Irtózatos nagy iparosmunka, logisztikai bravúr – építészetről nincs mit szólni. Mindazonáltal sikeresnek ígérkezik – ami az eladhatóságot illeti. Mert hát ez a legislegelőrevalóbb célja. Csili-vili, üveg-tükör-acél, reklám rogyásig, színes dekor és ragyogó cuccok, ami belefér. Tizenhárom (13!) termes mozi, sok-sok üzlet és vendéglátóhelyek, gyalogolni nemtudóknak millijom beállás a pinyőben (pince). Non-stop fitness! Hájtek részletek – a befektető cég kitett a látogatókért. A dél-budai háj-vásárló réteg részesülhet mindebből, ha erre vágyik. S ehet-vehet-ihat benne bárki más is, szórakozhat és fogyaszthat sok mindent – mint a cukrot. Persze ha perkál.
A tervező szakértelmét most sem lehet elvitatni. Ilyesmire specializálódott a Finta Stúdió, a vezető magyar soppping-center-terv szolgáltató nagyüzem (WestEnd, Pécsi Árkád, Debrecen Fórum, mondjam még?). És legalább olyan jól fekszik irodaház-bizniszben. Most ugyan már tényleg beüt a krach az építészeti tervezésbe – eddig tartott a lendület. A Stúdió munkáiból csak idén átadtak már két jól megtermett irodaházat (egyet a Váci út – Dagály utca sarkán, XIII. kerület, a másikat a Nyugati pályaudvar csarnokától jobbra, az Eiffel térnek keresztelt területen, VI. kerület), plusz a Magyar Televízió számára épített óbudai nagyegyüttest, III. kerület. A három közül az utóbbi az egyetlen, ami mint architektúra értékelhető, no de ez meg gazdasági szempontból szégyenteljes álcucc!
S mindezek kismiskák a lágymányosi Allee-hoz képest. Ez itt az igazi álváros, áléletet szolgál(tat)ó kombinát.
Allee? Az elnevezése, főleg így, németesen írva, kár. Bár majd ezt is bizonyára megszokja a nagyérdemű. Az allé fasorral szegélyezett hosszú egyenes utat jelöl. Ilyen itt nincs. A házon belül végigfut egy egyenes és egy íves, üvegfedésű kanyon, hidakkal megspékelt gyalogpálya (a görkorisok sajna nem használhatják, pedig mennyire komálnák). El kell ismerni, nem művirágokkal dekorálták a közlekedőket, és egész csinos ülőbútorok vannak. Meg némi zöldfelületek a felszínen. S amire a megrendelő igen büszke, párhuzamosan a két belső úttal, a Bercsényi utca felőli oldalon autó-alagút létesült. Ebből közelíthető meg az 1200 férőhelyes (!) mélygarázs három szinten.
Építészek számára a Bercsényi utca leginkább arról nevezetes, hogy ott áll a BME Építészmérnöki Karának kollégiuma. A legendás b28–30, számos emlékezetes esemény helyszíne a ‘70-es, ‘80-as években, meg azóta is. A hallgatók most az ablakból végignézhettek egy „kortárs” bontást és építkezést. Remélhetőleg tanultak belőle – így? ekkorát? Inkább ne! Micsoda kontraszt: majd‘ minden házat kipucoltak a környéken kívülről, szinte csak a Medgyaszay féle református templom és lakóház együttes maradt ki. S tessenek megnézni, hogy a b28–30 még mindig milyen belül!
Összedobált, hatásvadász városratukmálás. Bár nem a legerőszakosabb látványtobzódás – mint amit a „nemzetközi sztárok” és majmolóik produkálnak. De azért utánzás, divatelemek beemelése ez is, bőviben. A két, kirakatból hozzábiggyesztett lakóház példul, melyek persze a cseléd-sarokba szorultak. Kis belmagasságukkal belül nagyon riasztóak.
Bezzeg van épületmagas csa-csa-csarnok a plaza végeiben. A kapuzatokon pontmegfogásos üvegfal. Beljebb színüket változtató, hengeres lámpatestek, meg egyéb világítócsudák. Az egyenes kanyon egyik oldalán vakablakok sora, egy-egy tiszta színből kidekorálva. Ezekkel szemben a függőleges hullámfelületek váltakozó bugyrai. A mozgólépcsők kavalkádja – gyaloglépcső már nincs is! Pedig az magában az egyik legizgalmasabb építészeti eszköz – kiveszett, illetve csak a füstmentesen, ablaktalanul szerkesztett menekülő-traktusokban található.
S mindehhez a totál állégtér: a tetőn elhelyezett, persze álfallal eltakart, szellőztetési gépállomás. Bármi legyek, ha ez energiatudatos, környezetkímélő alkotás.
Egyetlen vigasz: Skála 1976–2007, volt 31 évet. Allee 2009–, esetleges remény még a felezési idő. Ami persze összeomlással jár(hat) együtt.
Ha meg építészetről lenne szó, akkor valami toronyféleség mégiscsak elfért volna itt. Erick van Egeraat, ha végigtervezheti – merthogy az alapkoncepciót még ő dolgozta ki –, biztos bedobta volna, ahogy megtette a Városháza Fórumnál. A legnagyobb truváj azonban mégis a BEAC pálya visszaépítése lett volna...
Vargha Mihály (szöveg + kép)
látom
beruházó: ING
koncepciótervezés: Chapman Taylor
építészet, generáltervezés: Finta Stúdió
Simplon Udvar: T2a Építésziroda, Lukács & Vikár Építész Stúdió
belsőépítészet (Allee): Greig & Stephenson
projekt menedzsment: Tomlin
