Nap(elem)fényes jövő előtt az ingatlanszektor

A „Merre tovább napelem-felhasználás" című cikksorozatunk azzal a céllal indult, hogy a napelem helyét és szerepét vizsgáljuk meg a főbb szektorok esetében, hogy vajon változott-e, és ha igen, pozitív vagy negatív előjelű-e a változás. A most következő cikkünkben az ingatlanszektort vesszük górcső alá.

A globális ingatlan szektort tekintve a napenergia egyértelműen fényes jövőre számíthat – legalábbis a különböző előrejelzések, becslések szerint. Ennek oka elsősorban az, hogy ma az ingatlanszektor a globális üvegházhatású-gázok kibocsátásának 40%-áért felelős. Ennek megoszlása a World Green Building Council nemzetközi civilszervezet szerint, amelynek magyarországi tagja a HuGBC (Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete), 28%-a tartozik a működéssel járó kibocsátáshoz (például az energiaigény a fűtéshez, hűtéshez, az áramellátás), 11%-a pedig az építőanyagokhoz és építkezésekhez kapcsolódik. 

Az ingatlan szektor erősen kapcsolódik a fosszilis energiához: egyrészt az üzemeltetés, másrészt az alapanyagok előállítása, mint például a cement és az acél, is fosszilis függő. Ezért habár tervezhetünk több évtizedre szép és akár energiahatékony épületeket is, ha közben az építés és anyagelőállítás energiaintenzív iparágként jelentős mértékben felelősek a szén-dioxid-kibocsátásért. Ezáltal az ingatlan szektor kettős szorításban van: olyan épületekre van szükség, amelyek megfelelnek a fenntarthatóság elveinek, de ezeket úgy kell felépíteni, hogy közben az építkezésnek és építőanyag-előállításnak ne legyen nagy a környezetterhelése. 

A COP-konferenciák, IPCC-riportok és más kormányközi egyezmények, illetve az EU-s irányelvek kikényszerítik a szektortól, hogy a fenntarthatósággal kapcsolatos elemek a „jó, ha van" kategóriából „kötelező elemek" legyenek. Ennek persze van profit oldala is: a különböző „zöld" jelzők magasabb eladási és bérleti árakat is jelentenek. Már 2018-ban készült olyan kutatás, amely összegzésként megállapította, hogy a zöld minősítések 6%-os bérleti díjhoz és 7,6%-os értékesítési prémiumhoz vezettek. 

Az ingatlanszektorban tehát a fenntarthatóság gazdasági érdekké is vált, ennek megfelelően ma már nem pusztán egy divatos trend (legyünk zöldek, mert most mindenki az akar lenni).

Az ingatlanszektor esetében a hétköznapokban a zöldülés talán az egyik leglátványosabb jele a raktár- és logisztikai épületek körében figyelhető meg: ezek az ingatlanok az ESG-vállalások vagy csak az energiaköltségek csökkentése céljából komplett napelemparkokká alakultak, hiszen több száz vagy akár több ezer négyzetméter összefüggő, ám eddig kihasználatlan terület/felület vált saját zöldenergia-termelő forrás helyszínévé. 

A lakossági szegmensben szintén teret nyertek a zöld-megoldások, hiszen a zöld jelzővel rendelkező otthon alacsonyabb fenntartási költségeket és kedvezményesebb hiteleket is jelentenek, nem beszélve arról, hogy az adott ingatlan ára is magasabb egy esetleges eladás során. A lakóotthonok esetében zöldülés egyik legkézenfekvőbb lehetősége a napelem telepítése a háztetőre. Ez valóságos dömpinget jelentett eddig Magyarországon, hiszen az elmúlt években a HMKE-szegmens a támogatásoknak köszönhetően a hazai napelem-ipar egyik húzó szegmense lett. 

Az ingatlan szektor zöldülése ügyében uniós szinten is fontossá vált az energiahatékonyság, amely leginkább az orosz gáztól való függőség csökkentése érdekében került legutóbb napirendre, hiszen a minél kevesebb energia fogyasztása csökkenti a fosszilis energiától való függést is. A klímacélok tekintetében pedig köztudott azon tényező, hogy az európai ingatlanállomány elöregedett (az EU-ban az összes épület 85%-a 2001 előtt épült), tehát van tere az energiacsökkentésnek és a modernizációnak. 

Ezt segíti az REPowerEU, azaz az Európai Unió „napenergiás mesterterve", mert ennek keretében teljesen máshogy kell gondolkodni minden ingatlanról, ugyanis kötelező lesz napelemet telepíteni az ingatlanokra:

• 2026-ig minden új, 250 négyzetméternél nagyobb hasznos alapterületű középület és kereskedelmi épület esetében;
• 2027-ig minden meglévő, 250 négyzetméternél nagyobb hasznos alapterületű középület és kereskedelmi épület számára;
• 2029-ig minden új lakóépületen.

Ezzel, illetve az ingatlanokkal kapcsolatos napenergia-tervek kapcsán a hazai napenergia piac meghatározó vállalata, az Optimum Solar szakértője úgy nyilatkozott a Portfolio.hu-nak, hogy „az ötlet nem új, hiszen a szektor és a piaci szereplők régóta hangsúlyozzák a meglévő tetőfelületek napenergia célú hasznosításának fontosságát. A tetőfelületek energetikai hasznosítása révén jelentős kapacitás növelés érhető el, ezért nem mindegy mikor és mit kezdünk az ingatlanok tetejével. Fontosnak tartjuk felhívni a figyelmet arra, hogy egy 2019-es EU-s kutatás szerint a tetőfelületek összterületét és technikai potenciálját rangsoroló listában Magyarország a 27 tagállam közül a 9. helyen áll! Hazánk tehát kiváló adottsággal rendelkezik e téren is, ám jelenleg a kihasználtság rendkívül alacsony (2019-ben 0%-os volt). Ezzel együtt az EU napenergia-stratégiája nem pusztán arról szól, hogy napelem paneleket telepítenek a tetőkre: a napelemre alapozva átalakítható a teljes gazdaság, olyan lökést ad a zöldítési erőfeszítéseknek, amelyek sok csatornán keresztül hatnak egy országra."

Cikksorozatunk következő részében azt fogjuk bemutatni, hogy a gyártói- és ipari szegmens miként hasznosíthatja a megújuló energiákat. 

Több, mint 10 éve az energiapiacon működő cégként, az Optimum Solar Zrt. olyan hosszú távú együttműködésre törekszik, melyekben a partnereinkkel együtt gondolkodva, közös szemlélettel fejlesztjük, hozzuk létre és üzemeltetjük a számukra optimális napelemes rendszereket.

A cikkhez felhasznált szakmai anyagok: 

• https://www.portfolio.hu/ingatlan/20211107/epp-itt-az-ideje-a-korszerusitesnek-siralmas-az-otthonaink-energiahatekonysaga-509084
• https://tudastar.money.hu/hir/20211011/ha-csak-uj-lakasra-lesz-zold-hitel-sokaig-pazaroljuk-az-energiat/
• https://worldgbc.org/article/bringing-embodied-carbon-upfront/
• https://www.portfolio.hu/uzlet/20220602/uj-szintre-emelheti-a-napenergia-forradalmat-az-eu-mesterterve-itthon-is-valosagga-valhat-a-kotelezo-napelem-telepites-az-ingatlanok-tetejen-548509
• https://www.weforum.org/agenda/2022/01/green-real-estate-sustainability-corporate-priority/
• https://www.jll.co.uk/en/newsroom/environmentally-sustainable-real-estate-attracts-higher-prices
• https://www.rics.org/news-insights/wbef/sustainable-investment-in-real-estate
• https://www.pwc.de/en/sustainability/sustainability-in-the-real-estate-industry.html
• https://sustainlab.co/blog/sustainability-in-the-real-estate-industry-how-can-you-create-more-positive-impact
• https://www.euronews.com/green/2022/12/09/europes-energy-crisis-in-data-which-countries-have-the-best-and-worst-insulated-homes