Napóra lett a siófoki könyvtárból
Az a napóra kialakítás, hogy az épület egyik részének árnyéka a másik falon lévő skálán mozog, nagyon ritka, nemcsak Magyarországon. Ezért támogatta a helyi Önkormányzat dr. Molnár János kezdeményezését a napóra létrehozására a Balatoni Regionális Kutatóintézet és Könyvtár falán, folytatva az ókori tudományok és technikák máig élő hagyományát.
2011 végén nyitotta meg a siófoki Víztorony tövében új épületét a Balatoni Regionális Kutatóintézet és Könyvtár. A 21. századnak szánt szép épületet a pécsi Építész Stúdió az új kihívások, a modern módszerek és a távlatos technológiai lehetőségek otthonának szánta. Az emeleti olvasóterem alatti, visszahúzott falsíkból merőlegesen kiugró méteres szöglet építész-esztétikai szerepén túl mi más lehetne, mint az épületbe épített és falakkal takart hatalmas árnyékvető jól látható csúcspontja, azaz egy napóra legfontosabb része. Az árnyékkép alapján egy olyan, speciális elrendezésű, kétszálas napóráról is beszélhetünk, melynek egyik szála a helyi délkörben lévő függőleges, míg a másik egy erre merőleges síkban lévő vízszintes egyenes. Így a könyvtár homlokzatának építészeti kialakítása mindenképp magába foglal egy beépített, nagyméretű napórát. Ezt a ritkán adódó építészeti lehetőséget és napórás ötletet dr. Molnár János mérnök, siófoki lakos utólag vette észre. Ezt követően a fali méréseket és a napóra tervezési – kiviteleztetési munkáját is ő ajándékozta városának.
Az épület adottságaihoz igazított óravonalak természetszerűen a helyi időt mutatják, de a Fő téri és a zónaközépi földrajzi hosszúságok különbségének (kb. 12 idő-perc) figyelembe vételével. Azaz a skála osztásvonalai és feliratai a középeurópai zónaidőnek (KÖZEI) megfelelőek. A járdától induló, kb. 3 x 4 méteres falfelületnek megfelelő skála az épület tájolásából adódóan kb. 11 órától napnyugtákig kap megvilágítást. Az egész órák felirata a hagyományoknak megfelelően római számjegyű. A fél órákat vékonyabb, számjelzés nélküli szaggatott vonalak jelzik. További naptár lehetőséget az állatövi jegyekhez igazodó tavaszvonal és a téli-nyári, két szélső hiperbola ív ad. A számítási tervek szerint került papírra az 1:1 léptékű rajzsablon. Ennek alapján készült az épület mészkőfalába kapart majd kifestett skálahálózat. Az ötletes terv szép megvalósítása a siófoki Kálmán Imre Kulturális Központ dekoratőrének, Hóber Ferencnek és a balatonszemesi ifj. Tari József kőszobrász mesternek keze munkáját dicséri. Az épületet tervező Kokas Ignác építész szerint is a könyvtárépület diszkrét, de figyelemre méltó kiegészítője lett a napóra.
dr. Molnár János
