Negyedik helyezett lett a MOME hallgatónak pályázata egy indonéz versenyen

Negyedik helyezést kapott Majnár Rebeka, Mocselini Balázs és Winkler Rebeka elsőéves MOME hallhatók Water Therapy Pavilon nevű projektje az indonéz Petra Christian University szociális építészeti fesztiválon.

Az építészeti fesztivál központi témája idén a természeti katasztrófa sújtotta gyermekek voltak. Az építészhallgatóknak kiírt versenyre a magyar pályázók az otthonukat a horvátországi erdőtüzekben elvesztő gyerekek lelki felépülését segítő pavilonnal neveztek, amelynek leírását alább közüljük.





"Horvátországban a mediterrán éghajlatnak köszönhetően nyaranta magas hőmérséklet és szárazság uralkodik. Emiatt évente több száz erdőtűzzel kell megbírkóznia a helyi lakosságnak. Természeti katasztrófák után, kevés figyelem jut az érintettek mentális és szociális felépülésére, ez a kiskorúakra hatványozottan érvényes. A pavilont olyan gyerekeknek terveztük, akiknek az erdőtüzek miatt kellett elhagyniuk lakóhelyüket. Számukra a traumák feldolgozását nagyban segíti, ha minden olyan ingertől elzárják őket, ami a katasztrófára emlékeztet, ezért egy olyan teret hoztunk létre, ami a tűz látványát képes vizuálisan ellensúlyozni.



Az átmeneti épület célja a víz alatti atmoszféra megteremtése, ami nyugtatóan hat a traumát átélt gyerekekre. A térelválasztóként funkcionáló árnyékoló ponyvák kékeszöld színűek, a rajtuk átszűrődő különleges fényjáték a hullámok mozgására emlékeztet. Mivel a víz valós jelenléte egy térben szintén kedvező pszichológiai hatással van az emberekre, az épület vázán párakapukat helyeztünk el.

A felépüléshez elengedhetetlen a csoportos foglalkozás,a fizikai aktivitás, az elvonulás lehetőségének biztosítása, valamint a privát szféra megteremtése, ahol akár a szüleikkel együtt játszhatnak. Ezért a pavilont három téregységre tagoltuk. Mindhárom egységnek külön funkciót adtunk. A legnagyobb rész megfelelő helyszín a közös játékra, a különféle sporttevékenységekre. A nyugalmasabb foglalkozások befogadására egy kisebb teret hoztunk létre, itt tudnak az önkéntesek és a szülők egyéni módon segíteni a gyerekeknek. A pavilon harmadik egysége egy torony, amiben hálókat feszítettünk ki 4 méteres magasságig. Itt levezethetik a bennük tomboló feszültségeket, lehetőség nyílik a szabad játékra. Ugyanakkor ez a magas mégis biztonságos zóna védettséget sugároz, így elvonulásra is alkalmas. Ezeket az egységeket úgy rendeztük, hogy kialakuljon egy félig nyitott udvar. Elforgatható panelekkel ahomlokzat teljesen kinyitható, így a külső tér és az épület szerves egységként működhet.

Mivel egy katasztrófa után gyors megoldásokra van szükség, ezért könnyen beszerezhető és olcsó anyagokat használtunk. A pavilon szerkezetét konténervázak alkotják, az árnyékolók pedig újrahasznosított reklámponyvákból készülnek. Így az építmény rövid idő alatt többféle variációban, bárhol könnyedén felállítható, és egy alkalmas teret biztosít a gyerekek mentális és szociális felépüléséhez."