Németországban már zéró fűtésköltségű házak épülnek
A német háztartások együttesen évente 120 millió tonna széndioxidot bocsátanak ki energiatakarékos fűtéstechnika hiányában. Ludwigshafenben olyan házsor épült, amely elsősorban a nap energiáját hasznosítja.
A német háztartások együttesen évente 120 millió tonna széndioxidot bocsátanak ki energiatakarékos fűtéstechnika hiányában. Ez Németország teljes CO2 kibocsátásának 14 százaléka. Az országban 36 millió lakás van, s ebből 24 milliót majdnem 30 évvel ezelőtt építettek, amikor az energiatakarékos építkezés még nem volt köztudatban. A fogyasztás mértéke töredéke lehetne a jelenlegi mennyiségnek. Ludwigshafenben, a BASF olyan házsort épített, amely kizárólag innovatív és környezetbarát technológiákat alkalmaz és elsősorban a nap energiáját hasznosítja. A cég energiatakarékos építkezéssel foglalkozó tanácsadó alvállalkozása, a Luwoge Consult kidolgozták a nulla fűtési költségű házak elvét, és azt a gyakorlatban is megvalósították.
Magyarországon 4 millió lakás van, ezek átalakítása a németországinál alacsonyabb arányú, s leginkább szépészeti, komfortnövelő átalakítást jelent.
Az Európai Unióban felhasznált energia mintegy 40%-át a lakások, irodaépületek és egyéb létesítmények komfortjának biztosítására fordítják, nem pedig termelésre. Köztudott, hogy pl. a légkondicionálók tömeges elterjedése közvetetten hozzájárul a klímaváltozást okozó szén-dioxid kibocsátás növekedéséhez. A csökkentés nemcsak a nagy kibocsátók kötelessége, immár a lakóépületeket is úgy kell átalakítani, hogy azok minél kevesebb energiát használjanak fel, vagy megújuló energiaforrást hasznosítsanak a működéshez.
A fűtési költségek kiküszöbölése érdekében a záró fűtésköltségű házban kialakítottak egy többlépcsős összekötő rendszert. Első lépésben a házat Neopor hőszigetelő lappal fedték be, amely az anyagában található grafitdarabok segítéségével a sugárzott hőt visszaveri. További energiát takarít meg a hővisszanyeréssel ellátott, szabályozott szellőző rendszer, mely a lakásból távozó levegő hőjét felhasználva fűti fel a beáramló friss levegőt. Ezzel a technikával a kiáramló levegő hőtartalmának több mint 80%-a visszanyerhető úgy, hogy a házban folyamatosan friss levegő van. Az energiaveszteség minimálisra csökkentéséhez az ablakok is hozzájárulnak.
A ház nyílászárói három üveglapból állnak és a lapok közötti tér a levegőnél gyengébb hővezető képességű nemesgázzal van megtöltve. Emellett a külső ablaktábla hővisszaverő rétegbevonata biztosítja, hogy a meleg levegő a lakótérben marad.
A nulla fűtési költségű házban nincs szükség fűtőtestre, mivel a fűtés ugyancsak az ablakba lett elhelyezve. A három üveglapos nyílászáró belső lapját egy láthatatlan, lehelet-vékony, elektromosan vezető fémlap borítja. Nagyon alacsony hőmérséklet esetén a fűtés bekapcsol és kisfeszültségű áram hatására a fémlap úgy viselkedik, mint egy fűtőszál. Ennek eredményeként a fűtőablak kellemes hőt sugároz a lakótérbe. A fűtés bekapcsolásából adódó költséget a ház maga gazdálkodja ki a nap energiájának segítségével. A tetőn elhelyezett napelemek áramot termelnek, amit betáplálnak a hálózatba. Az ezért járó visszatérítés fedezi a lakások fűtési költségeit. A ház maga gondoskodik a melegvízről is a déli homlokzaton elhelyezett napelem táblák által termel energia felhasználásával.
Energiatakarékosság minden szinten
Egy többlakásos társasház Németországban évente átlagosan 25 liter fűtőolajt használ fel négyzetméterenként. Egy 80 négyzetméteres lakás 7 literes fogyasztásra való átalakítása évente 1440 liter fűtőolaj megtakarítást eredményez és 4,6 tonna széndioxidtól mentesíti a környezetet.
Magyarországon évente 30 milliárd forint értékben zajlik olyan munka, mely a régi építésű lakóépületek épületenergetikai korszerűsítését célozza. A német példa követendő lehet Magyarország számára is, hiszen a háztartások fűtéséből évente mintegy 10, 3 millió tonnányi CO2 kibocsátás származik.
Magyarországon 2008. január 1-től kormányrendelet szabályozza az épületek energetikai minősítésének módját. Az uniós normáknak megfelelő épületenergetikai követelményeket szabályozó rendelet pedig már 2006-tól érvényben van. Az épületek így a lakóépületek is energiatanúsítványt kapnak majd, mely jelentősen befolyásolhatja az ingatlanok értékét.
részlet a BASF sajtóanyagából
