Közélet, hírek
Nemzeti Természetmegőrzési Stratégia az Országos Civil Fórum ajánlásaival
2007.06.18. 12:57
Magyarország természetmegőrzési stratégiájának kidolgozására és egy azonnali természetvédelmi cselekvési program megvalósítására tett ajánlás, a fórum tagjai várják a hozzászólásokat.
részlet az Országos Civil Fórum ajánlásaiból
(a teljes anyag a csatolt dokumentumban olvasható)
Nemzeti Természetmegőrzési Stratégia
Az ajánlás tárgya: Magyarország természetmegőrzési stratégiájának kidolgozására és egy azonnali természetvédelmi cselekvési program megvalósítására
Természeti környezetünk védelme az emberiség túléléséhez nélkülözhetetlen. Egyrészt ökológiai szükségszerűség, mivel csakis a bioszféra önfenntartó, zavartalan működése biztosíthatja az emberi faj fennmaradását. Másrészt emberi szükséglet, mert a természeti környezet az emberi lét integráns része, a testi-lelki egészség, társas viszonyaink, a humánum és a morál alapvető forrása. Harmadrészt kikerülhetetlen gazdasági kényszer, mert a mai gazdasági rendszer – lokális és globális – nem fenntartható, saját létalapjait fogyasztja. Az emberiség hosszú távú túlélési stratégiája, és ennek részeként a természetmegőrzés összeegyeztethetetlen a rövid távú anyagi haszonra törő neoliberális piacgazdasági modellel.
Természeti környezetünk védelme az emberiség túléléséhez nélkülözhetetlen. Egyrészt ökológiai szükségszerűség, mivel csakis a bioszféra önfenntartó, zavartalan működése biztosíthatja az emberi faj fennmaradását. Másrészt emberi szükséglet, mert a természeti környezet az emberi lét integráns része, a testi-lelki egészség, társas viszonyaink, a humánum és a morál alapvető forrása. Harmadrészt kikerülhetetlen gazdasági kényszer, mert a mai gazdasági rendszer – lokális és globális – nem fenntartható, saját létalapjait fogyasztja. Az emberiség hosszú távú túlélési stratégiája, és ennek részeként a természetmegőrzés összeegyeztethetetlen a rövid távú anyagi haszonra törő neoliberális piacgazdasági modellel.
1.A NEMZETI TERMÉSZETMEGŐRZÉSI STRATÉGIA CÉLJA ÉS TARTALMA
Természetmegőrzési stratégiánk célja élő és élettelen természeti környezetünk, a bio- és geoszféra működőképes részrendszereinek megőrzése és funkcióinak visszaállítása. Az eddigi tapasztalatok alapján a XXI. században szakítani kell azzal a szemlélettel, amely a természet védelmét ágazati kérdésként kezeli. Az embernek újra meg kell találnia helyét a természetben, és létalapjait pusztító tevékenysége helyett a hosszú távú fenntarthatóság stratégiáját kell választania. A fenntarthatóság elveire épülő gazdasági, társadalmi berendezkedésben a természetvédelem, mint „ágazat” hosszabb távon feleslegessé válik, mert az emberi tevékenység nem veszélyezteti, hanem fenntartja, ápolja a természeti környezetet. Egy ilyen stratégiának legalább három pilléren kell nyugodnia.
Természetmegőrzési stratégiánk célja élő és élettelen természeti környezetünk, a bio- és geoszféra működőképes részrendszereinek megőrzése és funkcióinak visszaállítása. Az eddigi tapasztalatok alapján a XXI. században szakítani kell azzal a szemlélettel, amely a természet védelmét ágazati kérdésként kezeli. Az embernek újra meg kell találnia helyét a természetben, és létalapjait pusztító tevékenysége helyett a hosszú távú fenntarthatóság stratégiáját kell választania. A fenntarthatóság elveire épülő gazdasági, társadalmi berendezkedésben a természetvédelem, mint „ágazat” hosszabb távon feleslegessé válik, mert az emberi tevékenység nem veszélyezteti, hanem fenntartja, ápolja a természeti környezetet. Egy ilyen stratégiának legalább három pilléren kell nyugodnia.
I.A FENNTARTHATÓSÁG ELVEINEK MEGJELENÍTÉSE A SZAKPOLITIKÁKBAN
A fenntarthatóság elveit a gyakorlatban a gazdaság és társadalom minden területén kell alkalmazni az ehhez szükséges intézményi, jogalkotási és jogszabályi reformokkal. Ennek egyik központi eleme a fenntarthatósági elemzések kötelező elvégzése minden államigazgatási tevékenység, döntés, program esetében, amelyek közül csak azok valósíthatóak meg, amelyek a fenntarthatóság követelményeinek eleget tesznek. A természetmegőrzési stratégiával összhangban kell megalkotni vagy felülvizsgálni a többi nemzeti stratégiát. Néhány a legfontosabb teendők közül:
A vízgazdálkodás terén az árvízvédelmet új alapokra kell helyezni: az árvizekkel érkező víztöbblet megtartására és hasznosítására kell törekedni, ártéri tájgazdálkodást kell kialakítani, ahol csak lehet. Az árvízi biztonságot az ártér reaktiválása mellett kell biztosítani. Vissza kell állítani többek között a Mosoni-Duna természetes vízjárását, a Duna-Tisza közi homokhátság egykori talajvíz-viszonyait. Tavaink (Balaton, Velencei-tó) még természetes partszakaszait meg kell őrizni, és ahol lehet, vissza kell alakítani.
A mezőgazdaságban az agrár-környezetgazdálkodási támogatási rendszer további, a természetmegőrzést hatékonyabban szolgáló átalakítása szükséges, amelyben az egyes programok a regionális és helyi természeti adottságokat messzemenően figyelembe veszik. A támogatásoknak elsősorban a természet állapotára gyakorolt hatását, a tevékenységek eredményességét kell tükröznie. Egy olyan új erdő-környezetgazdálkodási támogatási rendszert kell létrehozni, amelyben az erdők társadalmi, jóléti és védelmi funkciói és szolgáltatásai maradéktalanul érvényesülnek. A nem őshonos fafajok ültetvényeivel lecserélt természetes erdők termőhelyein az ültetvények visszaszorítandók, az eredeti erdőállományok – ahol lehet – visszaállítandók. A biomassza-energia ültetvények támogatási rendszerét felül kell vizsgálni. Termesztésük feltételéül széleskörű ökológiai hatásvizsgálatok folytatását kell előírni létesítésüknek és esetleges felszámolásuknak hatására vonatkozóan, és garanciát kell biztosítani a természetet nem károsító felszámolásukhoz.
A felszíni bányák működtetésének feltételéül kell szabni a felszíni kitermelés mértékének korlátozását, a felszín lehető legkisebb mértékű igénybevételét, és a folyamatos, kötelező rekultivációt. A különösen nagy természeti értékeket veszélyeztető bányákat be kell zárni (pl. Naszály, Szársomlyó, Kaszonyi-hegy).
A demokrácia és a fenntarthatóság elveit jobban tükröző új jogi és eljárási szabályokat kell alkotni. Mindehhez szükséges, hogy az ember által elő nem állítható természeti javak esetében a fenntartható használat, felhasználás és hasznosítás összehangolt szabályozása és ellenőrzése egyetlen döntéshozó és végrehajtó szervezeti egység, a Természeti Erőforrások Minisztériuma keretében történjen.
A vízgazdálkodás terén az árvízvédelmet új alapokra kell helyezni: az árvizekkel érkező víztöbblet megtartására és hasznosítására kell törekedni, ártéri tájgazdálkodást kell kialakítani, ahol csak lehet. Az árvízi biztonságot az ártér reaktiválása mellett kell biztosítani. Vissza kell állítani többek között a Mosoni-Duna természetes vízjárását, a Duna-Tisza közi homokhátság egykori talajvíz-viszonyait. Tavaink (Balaton, Velencei-tó) még természetes partszakaszait meg kell őrizni, és ahol lehet, vissza kell alakítani.
A mezőgazdaságban az agrár-környezetgazdálkodási támogatási rendszer további, a természetmegőrzést hatékonyabban szolgáló átalakítása szükséges, amelyben az egyes programok a regionális és helyi természeti adottságokat messzemenően figyelembe veszik. A támogatásoknak elsősorban a természet állapotára gyakorolt hatását, a tevékenységek eredményességét kell tükröznie. Egy olyan új erdő-környezetgazdálkodási támogatási rendszert kell létrehozni, amelyben az erdők társadalmi, jóléti és védelmi funkciói és szolgáltatásai maradéktalanul érvényesülnek. A nem őshonos fafajok ültetvényeivel lecserélt természetes erdők termőhelyein az ültetvények visszaszorítandók, az eredeti erdőállományok – ahol lehet – visszaállítandók. A biomassza-energia ültetvények támogatási rendszerét felül kell vizsgálni. Termesztésük feltételéül széleskörű ökológiai hatásvizsgálatok folytatását kell előírni létesítésüknek és esetleges felszámolásuknak hatására vonatkozóan, és garanciát kell biztosítani a természetet nem károsító felszámolásukhoz.
A felszíni bányák működtetésének feltételéül kell szabni a felszíni kitermelés mértékének korlátozását, a felszín lehető legkisebb mértékű igénybevételét, és a folyamatos, kötelező rekultivációt. A különösen nagy természeti értékeket veszélyeztető bányákat be kell zárni (pl. Naszály, Szársomlyó, Kaszonyi-hegy).
A demokrácia és a fenntarthatóság elveit jobban tükröző új jogi és eljárási szabályokat kell alkotni. Mindehhez szükséges, hogy az ember által elő nem állítható természeti javak esetében a fenntartható használat, felhasználás és hasznosítás összehangolt szabályozása és ellenőrzése egyetlen döntéshozó és végrehajtó szervezeti egység, a Természeti Erőforrások Minisztériuma keretében történjen.
II.A TERMÉSZETVÉDELEM SZAKMAI, INTÉZMÉNYI REFORMJA
A második pillér maga a szűkebben értelmezett természetvédelmi szakmai tevékenység a fenntarthatóság jegyében. Ebben egyebek között központi szerepe van az élőhelyek és élőhelyhálózatok megőrzésének, fejlesztésének, kialakításának és szükség szerinti rekonstrukciójának, a biodiverzitást fenntartó vagy helyreállító kezelési, fejlesztési tevékenységeknek és programoknak. A védett területek hálózata megtartandó, sőt fejlesztendő, a védelem színvonala nem csökkenthető. Egyre nagyobb szerepet kell játszania a tájökológiai szempontok érvényesítésének a táji léptékű ökoszisztéma funkciók és szolgáltatások megőrzése végett.
Tekintettel hazánk természetföldrajzi viszonyaira, természetmegőrzési stratégiánk csak akkor lehet eredményes, ha nemzetközi együttműködéssel elkészül egy vele szinkronban álló, a Kárpát-medence egészére vonatkozó természetmegőrzési stratégia. Ennek kulcskérdése a határon átnyúló védett területhálózatok kialakítása, amelyhez a szomszédos országokkal összefogásra van szükség.
Tekintettel hazánk természetföldrajzi viszonyaira, természetmegőrzési stratégiánk csak akkor lehet eredményes, ha nemzetközi együttműködéssel elkészül egy vele szinkronban álló, a Kárpát-medence egészére vonatkozó természetmegőrzési stratégia. Ennek kulcskérdése a határon átnyúló védett területhálózatok kialakítása, amelyhez a szomszédos országokkal összefogásra van szükség.
2.A TERMÉSZETVÉDELEM RÖVIDTÁVÚ PROGRAMJA
Magyarországnak már évek óta van egy korszerű és az Országgyűlés által is jóváhagyott természetvédelmi programja, mégis ma a természetvédelem súlyos válságáról, természeti kincseink folyamatos pusztulásáról kell beszélnünk. Az I. Nemzeti Természetvédelmi Alapterv (NTA) értékelése alapján ennek oka az anyagi források hiányában és ezzel összefüggésben a krónikus létszámhiányon túl elsődlegesen a szükséges határozatok és jogszabályok állami szintű megalkotásának vagy végrehajtásának teljes vagy részleges elmaradásában keresendő. A további veszteségek elkerülése érdekében a hosszú idő alatt megvalósítható stratégia mellett szükség van egy olyan cselekvési programra is, amely azonnali javulást eredményezhet. E program részeként a következőket javasoljuk a fent említett stratégia három pillérének mentén:
2.1. A FENNTARTHATÓSÁG ELVEINEK MEGJELENÍTÉSE A SZAKPOLITIKÁKBAN
A fejlesztéspolitikáért felelős intézményeknek garanciát kell vállalni arra, hogy a 2007-13 időszakban rendelkezésre álló nemzeti és európai uniós forrásokból csak a fenntarthatóság elveinek megfelelő tevékenységek részesülhetnek. Emellett
A felhagyott mezőgazdasági területek minél nagyobb hányadán meg kell kísérelni a természetközeli vagy legalábbis a természetkímélő módon hasznosítható élőhelyek rekonstrukcióját.
A genetikailag módosított növényfajták termesztését és hasznosítását – beleértve a Bt-kukoricafajtákat – illetően a további termesztési moratórium fenntartása és igen szigorú koegzisztencia-feltételek támasztása indokolt.
Az agrár-környezetgazdálkodási programon belül a támogatások döntő hányadát át kell csoportosítani a szántóföldi alap-, illetve integrált programból a természetmegőrzést hatékonyabban szolgáló célprogramokra. A termelésben ma csupán 2%-os arányban jelen lévő ökológiai (bio-)gazdálkodás nagyarányú elterjedését erőteljesen ösztönöznie kell.
Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programnak (ÚMVP) lehetővé kell tennie, hogy a Natura 2000, illetve az agrár-környezetgazdálkodási intézkedések megfelelő forráskerettel már 2007-ben elindulhassanak.
Az ÚMVP tengelyei közti forrásfelosztást újra kell gondolni és a következő arányokat kell érvényesíteni: I. tengely (versenyképesség) – 20%; II. tengely (fenntartható mező- és erdőgazdasági földhasználat) – 50%; III. tengely (vidéki életminőség javítása és gazdasági diverzifikáció) – 20%; IV. tengely (LEADER) – 6%, technikai segítségnyújtás: 4%. Az intézkedéscsomagok részleteit a fent vázolt stratégia I-V. pontjaiban leírt súlypontjainak megfelelően kell átalakítani.
A felhagyott mezőgazdasági területek minél nagyobb hányadán meg kell kísérelni a természetközeli vagy legalábbis a természetkímélő módon hasznosítható élőhelyek rekonstrukcióját.
A genetikailag módosított növényfajták termesztését és hasznosítását – beleértve a Bt-kukoricafajtákat – illetően a további termesztési moratórium fenntartása és igen szigorú koegzisztencia-feltételek támasztása indokolt.
Az agrár-környezetgazdálkodási programon belül a támogatások döntő hányadát át kell csoportosítani a szántóföldi alap-, illetve integrált programból a természetmegőrzést hatékonyabban szolgáló célprogramokra. A termelésben ma csupán 2%-os arányban jelen lévő ökológiai (bio-)gazdálkodás nagyarányú elterjedését erőteljesen ösztönöznie kell.
Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programnak (ÚMVP) lehetővé kell tennie, hogy a Natura 2000, illetve az agrár-környezetgazdálkodási intézkedések megfelelő forráskerettel már 2007-ben elindulhassanak.
Az ÚMVP tengelyei közti forrásfelosztást újra kell gondolni és a következő arányokat kell érvényesíteni: I. tengely (versenyképesség) – 20%; II. tengely (fenntartható mező- és erdőgazdasági földhasználat) – 50%; III. tengely (vidéki életminőség javítása és gazdasági diverzifikáció) – 20%; IV. tengely (LEADER) – 6%, technikai segítségnyújtás: 4%. Az intézkedéscsomagok részleteit a fent vázolt stratégia I-V. pontjaiban leírt súlypontjainak megfelelően kell átalakítani.
2.2. A TERMÉSZETVÉDELEM SZAKMAI, INTÉZMÉNYI REFORMJA
A szakmai feladatok terén a természetvédelmet egyre növekvő mértékű lemaradás jellemzi. Az I. NTA szerint az elmaradt feladatok nagy részét már évekkel ezelőtt el kellett volna végezni. A nemzeti park igazgatóságok létszáma azonban már eddig sem volt elégséges ahhoz, hogy a minimálisan elvégzendő alapfeladataikat ellássák. Ennek ellenére az elmúlt időszak során, gazdasági megszorításokra hivatkozva, több lépcsőben létszámcsökkentések történtek, még inkább lehetetlen helyzetbe sodorva a nemzeti park igazgatóságokat. Az igazgatóságokra nehezedő nyomást az alapfeladataik ellátásához elegendő anyagi források központi biztosításával csökkenteni kell, amihez az elkövetkező 5 évben fokozatosan emelkedő arányú állami ráfordítás elengedhetetlen. Az eredményes napi munkavégzés érdekében a sürgősen végrehajtandó feladatokat meg kell határozni, az ehhez szükséges jogi kereteket, személyi feltételeket biztosítani kell, a pénzforrásokat pedig meg kell jelölni.
2.2.1. Szakmai feladatok
A törvények, szabályok betartását és kötelező érvényű betartatását erősíteni, a szabálykövetést hatékonyan ellenőrizni kell; a természeti területekre vonatkozó előírásoknak érvényt kell szerezni.
A természeti értékekben okozott kár megtérítésének elvét kötelezően érvényesíteni kell minden károkozó tevékenység és károkozó (akár állami, akár magán) esetében.
A természetvédelmi kezelések hatékonyságának növelése érdekében ki kell szélesíteni a kezelések eredményességét értékelő biodiverzitás-monitorozó programokat.
A természetvédelmi jellegű hatástanulmányok, szakvélemények készítésének alapelveit és a készítésre jogosultak körét egyértelműen, a szakmai szempontok alapján kell meghatározni, a szakmai bírálat, esetlegesen felülvizsgálat lehetőségét megteremteni.
A nagyvadállományt hazánk egész területén a természetes eltartóképesség szintjére kell csökkenteni.
Az özönnövények behozatalát, szándékos vagy véletlenszerű terjesztését tiltani, a védekezés kötelezettségét előírni, a mulasztásokat szankcionálni kell. A visszaszorításukra egy célprogramot kell bevezetni, amelyben a természetes szukcesszió mechanizmusaira építő természetközeli gazdálkodási módszerekre kell helyezni a hangsúlyt az ismeretterjesztés feltételeinek megteremtése mellett.
Vizes élőhely rehabilitációt csak a természetvédelmi szakhatóság jóváhagyásával lehessen végezni. Az EU Víz Keretirányelv által előírt „jó ökológiai állapot” jellemzőit egyértelműen és minden egyedi esetben külön meg kell határozni. A természetet károsító „vizes élőhely rekonstrukció”-kat meg kell akadályozni. (Pl. Kis-Balaton II. ütem).
A természeti értékekben okozott kár megtérítésének elvét kötelezően érvényesíteni kell minden károkozó tevékenység és károkozó (akár állami, akár magán) esetében.
A természetvédelmi kezelések hatékonyságának növelése érdekében ki kell szélesíteni a kezelések eredményességét értékelő biodiverzitás-monitorozó programokat.
A természetvédelmi jellegű hatástanulmányok, szakvélemények készítésének alapelveit és a készítésre jogosultak körét egyértelműen, a szakmai szempontok alapján kell meghatározni, a szakmai bírálat, esetlegesen felülvizsgálat lehetőségét megteremteni.
A nagyvadállományt hazánk egész területén a természetes eltartóképesség szintjére kell csökkenteni.
Az özönnövények behozatalát, szándékos vagy véletlenszerű terjesztését tiltani, a védekezés kötelezettségét előírni, a mulasztásokat szankcionálni kell. A visszaszorításukra egy célprogramot kell bevezetni, amelyben a természetes szukcesszió mechanizmusaira építő természetközeli gazdálkodási módszerekre kell helyezni a hangsúlyt az ismeretterjesztés feltételeinek megteremtése mellett.
Vizes élőhely rehabilitációt csak a természetvédelmi szakhatóság jóváhagyásával lehessen végezni. Az EU Víz Keretirányelv által előírt „jó ökológiai állapot” jellemzőit egyértelműen és minden egyedi esetben külön meg kell határozni. A természetet károsító „vizes élőhely rekonstrukció”-kat meg kell akadályozni. (Pl. Kis-Balaton II. ütem).
2.2.4. A szükséges anyagi források biztosítása
A természetvédelemhez szükséges többletforrásokhoz juthat az állam
a központi költségvetésen keresztül az állami bevételek növelése, a pazarló tevékenységek megszüntetése, az elszámolás és ellenőrzés, valamint a pénzmozgások megszigorítása, az adóbeszedés hatékonyságának növelése, a korrupció felszámolása és más intézkedések révén – erre vonatkozó részletes javaslatait az Országos Civil Fórum „Minek a hiánya?” című állásfoglalásában (lásd: http://www.orszagoscivilforum.hu/ dokumentumok.php) tette közzé;
a központi költségvetésen keresztül az állami bevételek növelése, a pazarló tevékenységek megszüntetése, az elszámolás és ellenőrzés, valamint a pénzmozgások megszigorítása, az adóbeszedés hatékonyságának növelése, a korrupció felszámolása és más intézkedések révén – erre vonatkozó részletes javaslatait az Országos Civil Fórum „Minek a hiánya?” című állásfoglalásában (lásd: http://www.orszagoscivilforum.hu/ dokumentumok.php) tette közzé;
- a természetvédelemhez kapcsolódó belépődíjakból a belépődíjas látogatói rendszer kialakítása révén;
- kiadványok (képeslapok, térképek, könyvek, jelvények, matricák, stb.) értékesítéséből;
- a nemzeti parkok vagyonkezelésében lévő állatállományban képződő felesleg árverezéséből;
- a védett területek számára gyűjtendő-gyűjthető adományokból;
- a koncessziós tevékenységekből és szolgáltatási díjakból, melyek jelenlegi feltételeit át kell alakítani;
- a kártérítésekből, melyek az állami és magánjellegű beruházások, gazdasági, gazdálkodói és egyéb tevékenységek során keletkező természeti károk ellentételezéseként évente akár százmilliós nagyságrendű bevételt jelenthetnének.
2.3. SZEMLÉLETFORMÁLÁS ÉS A TÁRSADALOM FOKOZOTTABB BEVONÁSA A TERMÉSZETI KINCSEK VÉDELMÉBE ÉS GYARAPÍTÁSÁBA
Hosszú távon természeti értékeink hatékony megőrzésére csakis az állampolgárokkal együttműködve van remény. Éppen ezért kiemelt feladatként kell kezelni a lakossággal való szoros, sokoldalú és minél közvetlenebb kapcsolat és együttműködés kiépítését.
A lakosságot meg kell ismertetni lakóhelyének, szűkebb-tágabb környezetének természeti értékeivel és azok jelentőségével, a védett természeti területeken folyó tevékenységekkel, azok céljaival és eredményeivel. Biztosítani kell az információt az ott zajló eseményekről és rendezvényekről.
A természetmegőrzési stratégia készítésének folyamata során biztosítani kell a környezet- és a természet védelmét felvállaló civil mozgalmak és szervezetek számára a hivatalos állami szervezetekkel való folyamatos, érdemi párbeszéd lehetőségét, a megvalósítás során pedig lehetővé kell tenni a valós társadalmi ellenőrzést. Az együttműködéshez egyfajta szervezeti keretet jelenthet a regionális természet- és tájvédelmi tanácsok létrehozása, melyekben a természeti erőforrásokat használók, a területfejlesztők, a tudomány, a helyi civil szervezetek és média képviselői foglalnának helyet.
Támogatni kell azokat a civil szervezeteket, amelyek a védett területeken vagy azokon kívül a hivatásos természetvédelmi szervek partnereiként készek részt venni a szakmai munkában, a természetvédelmi feladatok ellátásában a napi működtetés, illetve egyéb kiegészítő feladatok, kutatás és az ismeretterjesztés terén.
Évente egy alkalommal, a helyi lakossággal közösen meg kell rendezni a Nemzeti Parkok Napját (díjmentes nyílt hétvége speciális programokkal).
Meg kell teremteni a lehetőséget a diákok és nyugdíjasok önkéntes foglalkoztatására, bizonyos feladatok ellátására, egyetemi szakmai gyakorlatban való részvételre.
A társadalmi szervezetek működésének segítésére egy nyílt információs adatbázist kell létrehozni a természetvédelemmel kapcsolatos rendelkezésekről, jogszabályokról és eljárási rendekről.
Az Országos Civil Fórumon 2006. december 12-ei fórumán elhangzottak és egyéb háttéranyagok alapján összeállította: Horváth András, Lendvai Gábor és Kajner Péter
Kérjük, az anyaggal kapcsolatos véleményét ossza meg a Civil Fórummal az alábbi címen!:
Országos Civil Fórum
www.orszagoscivilforum.hu
Kajner Péter 06-30-59-79-119
kajnerp/kukac/elotisza.hu
A lakosságot meg kell ismertetni lakóhelyének, szűkebb-tágabb környezetének természeti értékeivel és azok jelentőségével, a védett természeti területeken folyó tevékenységekkel, azok céljaival és eredményeivel. Biztosítani kell az információt az ott zajló eseményekről és rendezvényekről.
A természetmegőrzési stratégia készítésének folyamata során biztosítani kell a környezet- és a természet védelmét felvállaló civil mozgalmak és szervezetek számára a hivatalos állami szervezetekkel való folyamatos, érdemi párbeszéd lehetőségét, a megvalósítás során pedig lehetővé kell tenni a valós társadalmi ellenőrzést. Az együttműködéshez egyfajta szervezeti keretet jelenthet a regionális természet- és tájvédelmi tanácsok létrehozása, melyekben a természeti erőforrásokat használók, a területfejlesztők, a tudomány, a helyi civil szervezetek és média képviselői foglalnának helyet.
Támogatni kell azokat a civil szervezeteket, amelyek a védett területeken vagy azokon kívül a hivatásos természetvédelmi szervek partnereiként készek részt venni a szakmai munkában, a természetvédelmi feladatok ellátásában a napi működtetés, illetve egyéb kiegészítő feladatok, kutatás és az ismeretterjesztés terén.
Évente egy alkalommal, a helyi lakossággal közösen meg kell rendezni a Nemzeti Parkok Napját (díjmentes nyílt hétvége speciális programokkal).
Meg kell teremteni a lehetőséget a diákok és nyugdíjasok önkéntes foglalkoztatására, bizonyos feladatok ellátására, egyetemi szakmai gyakorlatban való részvételre.
A társadalmi szervezetek működésének segítésére egy nyílt információs adatbázist kell létrehozni a természetvédelemmel kapcsolatos rendelkezésekről, jogszabályokról és eljárási rendekről.
Az Országos Civil Fórumon 2006. december 12-ei fórumán elhangzottak és egyéb háttéranyagok alapján összeállította: Horváth András, Lendvai Gábor és Kajner Péter
Kérjük, az anyaggal kapcsolatos véleményét ossza meg a Civil Fórummal az alábbi címen!:
Országos Civil Fórum
www.orszagoscivilforum.hu
Kajner Péter 06-30-59-79-119
kajnerp/kukac/elotisza.hu
