Nepál: Hagyományok az építészetben 4.

”A hálószoba íves ablakából – előtte erkély fut körbe – tiszta időben a Himalája csúcsai ébresztik a tulajdonosokat. Ez nagyon tetszett a családnak. A tetőn itt is napkollektorokat helyeztem el. Ma már szinte minden megrendelő igényli, legyen az közintézmény, vagy magánház.”
Prakash Bir Singh Tuladhar, a BME Lakóépülettervezési Tanszéken doktorált nepáli építész beszél munkájáról.

„Vidd magaddal amit látsz. Tedd közé az én munkáimat, és mutasd meg másoknak is. Vannak akik ismernek. Még emlékeznek rám. Nekik azért. Akik nem ismernek, nekik azért, hogy országom apró morzsáival gazdagabbak legyenek.” Ezekkel a szavakkal engedett utamra, legutóbbi nepáli látogatásom elteltével, vendéglátóm: dr. Prakash Bir Singh Tuladhar építész. Távoli üzenetének folytatása.

MUSTANG
„A felhők közti királyság” építészete: királyi. Ezt a királyságot 1380-ban Ama Pal alapította. Önálló tartomány, törvényeivel, szabályaival. A nepáli államforma változás ezen tartományt nem érinti. Irigyellek, hogy láttál belőle egy kicsit, szomorú vagyok, hogy nem én mutathattam meg, de sok teendőm volt az esküvővel. Büszke vagyok, hogy felfedezted. Most te hoztál nekem ajándékot a saját országomból, és tudom, hogy ezt az ajándékot elviszed magyarországi barátaimnak is. Azért egy keveset tennék hozzá.

Amikor a kandidátusi értekezésemet készítettem – melynek elkészítésére a Budapesti Műszaki Egyetem Lakóépülettervezési tanszékén kaptam lehetőséget –, előtte anyaggyűjtés céljából jártam az országot. Külön foglalkoztam a magas hegyvidéki, a középmagas hegyvidéki és a síkvidéki régiók építészetével, múltjával. Mindegyik régió más-más hagyományra épül. Van, ahol a mai napig nem változtattak ezen. Ilyen a Mustang régió is – vagy ahogy a helyiek nevezik: Manthang. Szerettem volna megfejteni, és a mai napig foglalkoztatnak azok az építmények, barlanglakások, amelyek 3000-3500 m magas hegyek oldalában, több km hosszan, szintenként egymástól elkülönülő hatalmas vájatoknak látszanak. „Lakások” sora ez. Vannak akik azt mondják madarak vájták. De vajon létezett e ekkora madár? Én azt mondom, nem. Azt mondom: itt született meg a nepáli építészet alapja. Szóval ennek a területnek egyes részei nagyon rejtélyesek.

A múltban nagyon kevesen kaptak engedélyt, hogy bejussanak a legtitkosabb szegletbe. Akik bejutottak, kivételezetteknek mondhatták magukat. Ők sem tekinthettek bele minden dokumentumba – mint Herbert Tichy osztrák, David Snellgrove angol, Giuseppe Tucci olasz, Toni Hagen svájci származású kutatók. Az első látogató, akit dokumentáltak a 12. században Milarepa tibeti költő és filozófus volt. Ma már lehet menni engedéllyel, követve a Kali Gandaki – a világ legmélyebb folyómedre – vonalát, de a dokumentumok még mindig rejtve vannak, annak ellenére, hogy az utak mellett kőbe vésett titkos írások hevernek.

A tartomány legnagyobb városa Lo Manthang, melynek egy részét fallal vették körül. A fal egy „L” betűt formáz, vagy csizmát. Szárában vannak a templomok, a talpában pedig a palota és néhány ház. A hegyekben sok kis települést ugyanígy fallal vesznek körül, és ezek a falak valamelyik vallás jellegzetes formáját követik. Míg a sík vidékek imahelyei a sztúpák és a pagodák, a hegyekben csorteneket építenek. Általában a hegyi utak legveszélyesebb pontjain teszik ezt. Magassága néhány méter, és mindig kap egy alapot. Ez az alap a földet képviseli. Belseje üreges. Olyan mint a kémény. Tetején imazászlók lengenek. Ezeket az imahelyeket az óramutató járásával megegyező irányba kell megkerülni.

Fontosnak tartottam, hogy ezeket elmondjam neked, hogy tedd a szövegemet a képek mellé, és mert van még fél nap a gép indulásáig. Így aztán megbeszéltem egy találkozót annak a háznak a tulajdonosával, akinek a házát mikor terveztem, sokat küzdöttünk egymással. Ez a bevezető pedig kell hozzá.

Tudod, említettem neked, hogy a legnehezebb azok számára építeni, akik külföldről jönnek. Minden más országból érkező ember kicsit a sajátját akarja. Ennél a háznál könnyebb volt a helyzetem, mert a feleség nepáli. A környék gyönyörű, Kathmandu északi csücskében. Csak annyira teraszos a terep, amennyire kell egy elegáns épülethez. Sok kendert termesztenek errefelé. Ezt csak azért mondom, mert úgy gondolom, ez is kiemeli a környék szépségét, és az építészetét is.

Először a régi házat építettük újjá, ahol a nepáli szülők élnek, és mellé terveztük az újat. A sztúpa alapjaiból indultam ki. A lépcsőt, a légteret az épület közepén úgy próbáltam elhelyezni, ahogy a csortenek közepén is van. A megrendelő nagy vadász, így örült ennek, mert „vadait” nem kellett a szobákban elhelyezni, itt megtalálták a helyüket. Abban már volt vitánk, hogy a folyosó fala szintenként íves legyen, és hogy az ív végében helyezzem-e el az ajtókat. A TV-szoba kazettás mennyezetének megvalósítása sem volt könnyű feladat. A hálószoba íves ablakából – előtte erkély fut körbe – tiszta időben a Himalája csúcsai ébresztik a tulajdonosokat. Ez nagyon tetszett a családnak. A tetőn itt is napkollektorokat helyeztem el. Ma már szinte minden megrendelő igényli, legyen az közintézmény, vagy magánház. A főbejárati ajtó elé kisebb védőtetőt képzeltem el, de meggyőztek. A mellékbejáratok fölé már kisebbek kerültek. Mindenesete az egész épületen az ívesség dominál. A kör. A nappaliban van egy kép. A természet alkotta. Ez nem az én munkám. Csak segítettem a kő kettéhasításában, hogy szabadnak érezze magát a lakója.

Az én kezemet a Buddha vezeti, mint ezt már többször mondtam. De ki vezette annak a kezét, aki ezt a művet alkotta? Időzz előtte egy kicsit. Gondolj arra, mennyi titkot rejtenek még a hegyek és köveik.

lejegyezte és a képeket készítette Voith Erzsi