Népszavazási kezdeményezés és főpolgármesteri tiltakozás: Hatalmas viták a kereszt körül
A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia vezetősége, valamint más művészek, közéleti személyiségek és tudósok népszavazási javaslatot nyújtottak be a Fővárosi Közgyűléshez, hogy megakadályozzák, hogy kereszt kerüljön a Szabadság-szobor talapzatára. A főpolgármester közölte: a főváros hozzájárulása nélkül nem kerülhet kereszt Budapest jelképére, de sokan mások is ellenzik a jelkép elhelyezését.
„A kereszt, az erkölcsi megújulást hozó ember kínhalála, hatalmas jelképe az európai hagyománynak, de nem arra való, hogy politikai szimbólumként meggondolatlanul és ízléstelenül fitogtassák. Ott van helye, ahol hagyománya van, úton-útfélen szerte az országban, templomok előtt, vagy templomtornyok tetején, hívők és szentek emlékművén" – írják a népszavazás kezdeményezői levelükben, melyet a HVG szemlézett.
Ahogy mi is megírtuk, augusztus 12-én tette közzé a Nemzeti Hauszmann Program a Citadella új látványterveit, melyek új eleme a Szabadság-szobor talapzatára kerülő hatalmas kereszt. Erről így írt a Facebook-bejegyzés: “A talapzatra elhelyezünk egy keresztet, az 1100 éves magyar államiság, a nyugati kereszténység és az európai kultúrkör legfontosabb szimbólumát. Arra a talapzatra, amelyet a sztálinista Borisz Jofan tervezett, és ahol korábban a szovjet katona szobra állt, egy keresztet állítunk."
A levélírók szerint a Szabadság-szobor talapzatán azért sincs helye a keresztnek, mert politikai kihasználása számtalanszor ellentétbe került egy éppoly jelentős európai hagyománnyal, a vallásszabadsággal, gondolatszabadsággal. „És akkor még nem beszéltünk ennek a Szabadság-szobornak a mindenki által ismert történetéről, amelynek szemérmetlen eltörlése egy világi állam részéről várhatóan sokak szemében nem a kívánt hatást, hanem az erőszakosság és nevetségesség érzését kelti föl. Annak idején indokolható döntés volt az emlékmű elől a szovjet katona szobrát eltávolítani, hogy az emlékmű a szabadság fogalmának egy szélesebb és általánosabb fogalmát fogadhassa be; a mostani elhatározás újra, s megengedhetetlenül szűkítené e fogalom tartalmát" – írják a levélben, amelynek végén az aláírók felszólítják Budapest önkormányzatát, hogy „kérdezzen meg bennünket helyi népszavazás formájában, akarjuk-e ezt a változtatást".
A levelet a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia vezetősége: Maurer Dóra, Ferencz Győző, Haász István, Hegedűs D. Géza, Imre Flóra, Tihanyi László, Vincze László, Csomay Zsófia, Klimó Károly mellett aláírták még Ács Pál, Békés Csaba, Darvasi László, Demszky Gábor, Dés László, Eörsi Anna, Fokasz Nikosz, Gábor György, Gervai Judit, Győrffy Dóra, Iványi Gábor, Kalmár Melinda, Kardos Julianna, Katona Gyula, Katona Tamás, Kenesei István, Kertész János, Kovács Ilona, Lakatos Mária, Lövei Pál, Ludassy Mária, Máté András, Nagy Dénes Lajos, Nagy Péter Tibor, P. Szűcs Julianna, Pálné Kovács Ilona, Parti Nagy Lajos, Radnóti Sándor, Rényi András, Romsics Ignác, Rudas Tamás, Sali Attila, Sarkadi Balázs, Solti László, Somlai Péter, Sz. Bíró Zoltán, Széchenyi Ágnes, Spíró György, Várady Szabolcs, Vásárhelyi Mária, Vörös Imre, Závada Pál.
A főpolgármester és mások véleménye
Karácsony Gergely egy Facebook-posztban fejtette ki, hogy nem támogatja a Szabadság-szobor talapzatának utólagos módosítását. Szerinte a budapestiek sokszínű közösségét akarják megosztani azzal, hogy egy közterületi művészeti alkotást ideiglenes ideológiai vagy politikai megfontolásból változtatnak meg. Emlékeztetett, hogy a Szabadság-szobrot alig több mint harminc éve sikerült végre megszabadítani minden tehertételtől, és lett az, ami: a magyar szabadság szimbóluma. Szerinte a közterületi alkotások vallási vagy civilizációs jelképeinek megcsonkítása nemcsak hogy káros, de bűnös is. Hangsúlyozta, hogy a szobor Budapest egyik jelképe, amely évtizedek óta az önkormányzat vagyonnyilvántartásában szerepel, és bármilyen változtatás csak a Fővárosi Önkormányzat és a Budapesti Történeti Múzeum jóváhagyásával történhet.
Sokan mások is ellenzik Budapest jelképének megváltoztatását, beleértve a főváros főépítészét és a szobor alkotójának, Kisfaludi Strobl Zsigmondnak a jogutódait. Egy katolikus pap is felemelte szavát a terv ellen. Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője szerint sem illik a kereszt a Szabadság-szobor talapzatára, mivel "a szobor, miként a legnagyobb művek szerte a világban, időtlen, ezért fölötte áll koroknak, kihívásoknak és divatoknak." Szerinte bár keresztények vagyunk, de tisztelnünk kell a művészet szent érinthetetlenségét, és a szobor utólagos módosítása olyan, mintha a milói Vénusz talapzatára valakik utóbb egy keresztet faragnának. Ugyanakkor Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a kereszt nem sérti a szobor integritását. Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára is támogatja a jelkép elhelyezését, mivel az egy keresztény vértanúról elnevezett hegyre kerülne. A szimbólum a szobortól pár lépésre lévő Szent Gellért kezében is ott van, valamint benne van a magyar címerben, az angol zászlóban vagy a vöröskereszt jelképében, és ott senkit nem sért, érvel egy Facebook-bejegyzésében.
