Nicsak, ki tervez „bimesen”? – Először díjazzák a tervezők technológiaihasználatát
Az Építészfórum által alapított Média Építészeti Díjak elmúlt közel 2 évtizede alatt a dizájn volt előtérben a legjobb kortárs épületek és építészeti tervek versenyében, a tervezői víziót leképező szoftverek használata diszkréten a háttérben maradt. A szoftveripar, a BIM technológia fejlődése azonban most hasonló minőségi változást hoz, mint a 2D megjelenése volt. Ezért is vált aktuálissá, hogy egy rangos tervezői versenyen a pályázók digitális tervezési készségei, munkamódszerei is elismerést kaphassanak.
A digitalizáció átírja a munkaerőpiaci elvárásokat, és a szakmai és vállalati munkafolyamatokat is. Itthon a friss építési törvény honosítja meg a BIM-et, olyannyira, hogy már megjelent az első minisztériumi (ÉKM) BIM uniós tervezési pályázati kiírás is. A BIM lett a varázsszó a hazai építőiparban is, legalábbis azoknál, akik a legnagyobb beruházó, az állam pályázatain sikeresek akarnak maradni. A projektek beszállítói sem maradhatnak ki a fejlesztésből, ha versenyben akarnak maradni, akkor alkalmazniuk kell a BIM megoldásokat. A MÉD különdíj alapításáról Reicher Pétert, a Graphisoft országos igazgatóját kérdeztük.
Adódik a kérdés, hogy ebben a fázisban már érdemes versenyszerűen nézni a technológiai alkalmazás szintjét, mértékét?
Természetesen! Sőt, most lehet igazán megmutatni, hogy az építészek mennyivel előrébb tartanak a digitalizációban, mint a tervezési lánc többi szereplője. A Graphisoftnál büszkék vagyunk arra, hogy technológiánk már a megjelenése óta gyakorlatilag a világ élvonalában van, globális piaci szereplők vagyunk. Szerintem sok építész emlékszik még a négy évtizeddel ezelőtti indulásunkra, amikor a 2D forradalmasította a tervezést, majd hamarosan elindult a 3D fejlesztése. Akkor hatalmas eufóriát okozott a szoftveres megoldás, majd természetessé vált, és egyfajta segítő, a háttérbe húzódó tervezői társsá vált. A BIM szemléletűvé vált fejlesztésünk azonban újra képes forradalmasítani a tervezést. Mostanra már nemcsak egy-egy szakterület munkáját tesszük kényelmessé, támogatjuk az építészek dizájnelképzeléseinek hatékony megvalósítását, hanem új digitális szintre emeljük a teljes tervezési és épület-értéklánc folyamatát. És ez az, ami miatt a háttérből előrelép a technológia és annak a szakemberek általi alkalmazási képessége.
Kicsit filmiparira véve a kérdést, a digitalizáció átveszi az uralmat az építészetben? Ki fogja majd képletesen a ceruzát?
Nem lesz robotlázadás, nem ilyen a folyamat. Inkább arról beszélünk, hogy a digitalizáció a háttértechnológia fejlődésének és a fejlesztőknek köszönhetően már nem papírhelyettesítő, hanem digitális hálót képezve köti össze a tervezés teljes folyamatát, együttműködést, csapatmunkát tesz lehetővé. Ehhez nagy utat tettünk meg mi is. Erre mondanék egy példát fejlesztési sikereinkből. Két-három év kemény munkája kellett nekünk is ahhoz, hogy megoldjuk a tervezői egyidejű csapatmunkához szükséges horribilis méretű adatmennyiség kezelését, felhő alapon. Nagy kihívás volt, de ma már ez is a mindennapi munkafolyamat része, ami lehetővé tette olyan kiemelkedő épület BIM alapú tervezését, mint a nemrég átadott, közel 680 méter magas Merdeka 118 felhőkarcoló Kuala Lumpurban, amelynél csak a dubaji Burdzs Kalifa magasabb.
A MÉD Digitális tervezés Különdíjnál milyen készség bemutatását várják el a tervezőktől?
A célunk az, hogy a munkaerőpiaci kihívásokat itt is leképezzük és bemutassuk, hogy a tervezők készsége között van a BIM-es megoldás használata. Viszonylag könnyű megfelelni a díj feltételeinek. Mivel a magyar építészek több mint 90 százaléka az Archicad-et használja, tehát nemcsak digitálisan dolgozik, hanem BIM szoftvert használ, ezért a díjhoz csak azt kell bemutatni, jelezni, hogy milyen BIM funkciót, szolgáltatást használt a tervezés folyamán. A díj azt tükrözi majd, hogy a szakma milyen mértékben használja ki a digitális megoldásokat, a mérnökök a tervezés milyen mélységében élnek a modern megoldásokkal és mennyire igényesek munkájukban. A díj elindításával előtérbe szeretnénk hozni a munkamódszerek fejlettségének bemutatását. A trend globális, itthon is erősödik, ezért fontosnak tartjuk, hogy az építészek technológiai készsége a versenyben is elismerést kapjon.
Az új építési törvény az állami beruházásokkal emeli be az építőiparba a BIM technológiát. Milyen változást hozhat ez a szakterületeken?
Válaszomat hadd kezdjem azzal, hogy október végén már meg is jelent az első minisztériumi (ÉKM) BIM uniós tervezési pályázati kiírás a Körmendi Városi Sportcsarnokra. Így már nem egy jövőbeli történésről beszélünk, hanem a jelenről. Egymilliárd forint feletti állami beruházások csak BIM folyamattal valósíthatók meg, ezzel felgyorsul ennek az iparágnak a digitalizálódása. Elindul egy összetett iparági folyamat, amiben nekünk már van tapasztalatunk. Számos ország nemzeti BIM kézikönyvének megalkotásában és alkalmazásában vettünk már részt. Európában az angol vagy a skandináv megoldásokat látjuk példaértékűnek. Itthon a folyamat első fázisa kezdődött el, a törvény mellett még meg kell alkotni a nemzeti BIM szabványokat a következő 1-2 év alatt. A generálkivitelezők és a nagyobb tervezőirodák pedig már elkezdték „bimesíteni" munkafolyamataikat és fejlesztik technológiájukat, valamint képzik munkatársaikat.
Mitől lesz az építészeknek több szerepe a BIM tervezési folyamatban?
Attól, hogy velük indul a munka, ők a folyamat első láncszemei és ráadásul az ő Archicad-jük 15 éve BIM szoftver. Így tehát jó pozícióban vannak. Velük kezdődik a BIM folyamat, ők kezdik el az építmény fizikai és funkcionális jellemzőinek digitális ábrázolását, a létesítményekkel kapcsolatos információk megosztását, és a szakági együttműködést, a csapatmunkát. A tervezési folyamat végére pedig létrejön a BIG Data, amely az építmények teljes életciklusa alatt megbízható adatforrást biztosít a jövőbeli döntésekhez is és ezáltal hatalmas beruházói értékké válik. Az építészek a legfejlettebb BIM szoftverrel rendelkeznek, de azt is látjuk, hogy a szoftver BIM funkcióinek egy részét eddig nem használták, mert a környezetük nem volt erre felkészülve. Mostantól a meglévő szoftverüket, digitális megoldásaikat valóban BIM alapú csapatmunkára is használják. A szakmában sokaknak lesz szüksége szemléletváltásra, verziófrissítésre, de az eszköz már a kezükben van.
Milyen új szakmai készségeket hív elő a BIM?
A BIM az építőipar minden területen hoz valamilyen változást. A legerőteljesebbet a tervezői szakaszban, mert ott gyakorlatilag teljesen digitalizálódik a munkafolyamat, amely nagyban fogja támogatni a kivitelezést és a pénzügyi előkészítés és a controlling folyamatát. Ez pedig jelentős koordinációt igényel, ami létrehozott egy új szakmát, a BIM menedzserét, aki felelős a digitális építési folyamatok megvalósításáért. Ez egy izgalmas új terület, amelynek képzése nem az oktatási intézményekben indult el, hanem itthon például nálunk. Az őszi tanfolyamunkon teltház van, rekordszámban jelentkeztek mérnökök. Eddig közel 200-an végeztek nálunk, akikre égető szükség lesz a piacon. A szakági együttműködés minősége is megváltozik. Nyilván lesznek olyan folyamatok, amelyeknél az eddiginél több adatfeltöltésre lesz szükség, de ezt mi is látjuk, és fejlesztőink folyamatosan figyelnek arra, hogy a tervezői, úgymond adminisztrációs terheket könnyítsék.
A BIM az új iparági sláger, de van mellette más fejlesztési irány is, ami jelentős hatást gyakorol az építőiparra?
Természetesen. Mi sem hagyhatjuk figyelmen kívül a Mesterséges Intelligenciát. Vizsgáljuk a lehetséges alkalmazási területeit, ezért több projektünk van vállalaton belül és külső partnerekkel, egyetemekkel. A szektorban is találni kezdeményezéseket, de a legtöbb még kezdetleges. Az első „fecskénk" a koncepcionális tervezés fázisában segíti a tervezői munkát. A hetekben mutattuk be a legújabb Archicad 27-es verziónk újdonságát. A szoftverrel készített tömegmodellekből az építész egy gombnyomással az MI segítségével fotorealisztikus minőségben kidolgozott, részletgazdag tervezési opciókat, látványterveket tud előállítani, és bemutatni a megbízóinak, ami felgyorsítja a megrendelővel folytatott korai fázisú tervegyeztetéseket.
