NKE környezetének rendezése, a C.S.Ö Építész Iroda megvételt nyert terve

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem környezetalakítására kiírt ötletpályázaton megvételben részesült Kondor Tamás DLA, Simon Zsolt, Fogas Renáta, Gyergyák János DLA, Gyergyák Ákos, Paári Péter építészek koncepciója, amely elsősorban az Orczy-kert úthálózatának vonalvezetésével, valamint a tó átalakítására és az új országzászlóra készített tervvel érdemelte ki a zsűri figyelmét.

Részletek a műleírásból

Előzmények

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2012. január 1-től a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, a Rendőrtiszti Főiskola és a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar összevonásával jött létre, a felsőfokú közszolgálati szakemberképzés bázisintézményeként. Az Egyetem székhelyeként az Orczy kert területét jelölte meg a kormányhatározat, amelynek fejlesztésére nyílt tervpályázatot írtak ki.

Alapvetések

• A pályázat alapvető célja az NKE befogadó környezetéül szolgáló Orczy kert és környékének revitalizációja, a védelem alatt álló épületek, köztéri elemek, természeti környezet értékeinek megőrzésével.
• A pályázati kiírás által körbehatárolt terület két egymástól jól elkülöníthető és viselkedésében, funkciójában is különböző területegységre bontható.
• A Ludovika tér, a benne foglalt történeti kertrekonstrukcióval és a mögötte húzódó impozáns épültek által létrehozott térfalakkal a Nemzeti Közszolgálati Egyetem reprezentatív felvezetéseként szolgál.
• Az Orczy kert multifunkcionális kialakítása leválasztható módon, egyszerre kell, hogy magába foglalja az egyetem által megkívánt szabadtéri és épített környezeti funkciókat, valamint a közösséget formáló nyitott park szerepkörét, funkcióit. Az NKE fejlesztése során megvalósuló új épületegyüttesek, közpark revitalizáció és az egyetem által idevonzott mintegy 5.000 fő szociális kihatása segítségével az Orczy kert környékének megújítása, arculati fejlődése, közbiztonságának megerősítése, helyreállítása alapvető feladat.
• A jelenleg „szinte zártkertként” működő Orczy kert (egy-egy ponton feltárt, zárt térfalakkal és funkciókkal körülvett) a fejlesztések során akkor tud valós, a köz által is használt parkká fejlődni és környezetére pozitív hatást gyakorolni, ha térfalai a tervezett funkciók függvényében több ponton is felnyílnak, átjárhatóvá válnak.

Térszerkezeti, beépítési és parkalakítási megfontolások

A vizsgált terület közlekedési rendszerei, parkolása, térfalának zártsága a fejlesztés tükrében vizsgálandó. A pályázattal érintett terület négy egymástól jól elkülöníthető részből áll.

1. Ludovika tér

A reprezentatív felvezetést biztosító Ludovika tér revitalizációjához az 1794-1797 között Petri Bernhard által szentimentális stílusban megépített kert többször kiegészített és módosított változatai közül kiindulási alapnak az 1870-ben és az 1910-ben térképen ábrázolt formát tekintettük, különösen a főépület tengelyének visszaállításakor. A szerkesztés során az aktuális szövetbe való illesztést helyeztük előtérbe – a kerttörténeti formát új, hangsúlyos pontokhoz alakítva. A kert főtengelyének szerkesztése - a Ludovika előtti tér régi térképi ábrázolások szerint is együtt kezelt terület - kapcsolódik a tervezési területen kívül elhelyezkedő SOTE szülészeti egységéhez, közös rendszerbe foglalva a haza számára nélkülözhetetlen gyereket szülő anyák, illetve a honvédek kertjét.

A gépjárművek főtengelyen való jelenlegi parkolását megszüntetve egy reprezentatív szökőkút sort helyeztünk el a téren, melynek játékosan vezérelt rendszere a Ludovika főbejáratára, illetve az előtte kialakított teresedés magjában álló Névtelen Hősök emlékművére mutat. A főtengelyen lévő parkolókat a Korányi Sándor utcáról nyílóan fogalmaztuk újra. A főtengelyre épülő sugárutas szimmetria a leválasztott zöld tömbökben, a meglévő fás növényzethez igazodva feloldódik és különálló kisebb dísztereket hoz létre a már meglévő, illetve a későbbiekben felállítandó emlékművek körül. A mellékutak a Ludovika egyéb funkciót kötik össze (múzeum, belső dísztér, gyalogátkelők, pihenőkertek). A kertek szögletes külső, és íves belső vonalvezetéssel egyszerre történelmi és kortárs jegyekkel is rendelkezik. A park így nemcsak reprezentációs célt szolgál, hanem az emlékezés, a társadalmi identitás tereit is biztosítja. A gyalogutakkal szabdalt zöldfelületek szélső mezői a Ludovika teret határoló utak felé emelkednek, természetes térfalat adva a kertnek. Egyfelől érzékeltetik történelmi kert vonalvezetését, másfelől megszűrik a külső környezeti zajterheléseket. A Ludovika kert főtengelye díszburkolattal kialakított, egyéb felületeket zúzott mészkővel burkoltunk. A pihenőkertekben kisebb vízfelületet hoztunk létre.

2. Orczy kert

Az Orczy-kert táj-, és kertépítészeti szempontból legértékesebb része a megmaradt növényanyag és a tó. Akkor tehetünk legtöbbet az értékmentés területén, ha a megváltozott funkcióhoz igazított kert a meglévő növényanyaghoz igazodik. A tó alakja és a belső úthálózat többször változott, hasonlóan a főépület előtti Ludovika tér úthálózatához. A tökéletes revitalizációhoz kert-régészeti vizsgálatok is szükségesek lennének. Bár az eredetileg megépített kertet többször kiegészítették, módosították, a tájképi stílus ennek ellenére is megtartható. A tervezési programban szereplő funkciók elhelyezését, a régi értékek megtartására tekintettel azok hangsúlyozásával igyekeztünk a mai kor színvonalának megfelelően teljesíteni.

Az úthálózatot a fő tengelyek megépítésével és a fő funkciók közvetlen bekapcsolásával oldottuk meg. Az úthálózat kialakításánál a jelenleg látható és a korabeli térképeken beazonosítható útvonalakat próbáltuk meg a funkciókhoz igazítani. Az előírt lovas utat a természeti park és a csatlakozó épített (funkcionális) környezet peremén helyeztük el. A meglévő növényanyag térformálását kiegészítettük, különösen a telepített új funkciók környezetében. Az átlátásokat a koronaszint alatti cserjeszintre ültetett árnyéktűrő fajtákkal gátoltuk, a hiánypótláshoz a meglévő fajokat használtuk.

Az úthálózat közötti természetes szigetek különböző funkciókat és hangulatokat hordoznak magukban. A dísztér geometrikus mérnökisége után a tájképi kert formai alakítása sokkalta lágyabb, természetesebb. A szigetek mindig valamilyen tematika köré csoportosulnak. Ez jelent egy-egy növényszigetet a meglévő szobrok körül, a játszótér körül vagy a visszahúzódóbb olvasó tér körül. A Kegyeleti emlékhely park zártabb intimebb északi világában került elhelyezésre. A rendőremlékművet a Sportcsarnokot és a Ludovika főépületét összekötő tengelyre, a különböző útvonalak találkozási pontjába helyeztük el.

A tó revitalizációjához a meglévő partvonal meredekségét csökkentettük, így a természetellenesen végigfutó biztonsági korlátot elbonthattuk. A tó formáját egy a Tiszti hősi emlékművet hordozó mesterséges domb körül futó ággal bővítettük. Így szigetre került és hangsúlyozottabbá vált az emlékmű, valamint a csónakázásra is használható tó vízfelülete egy izgalmas útvonalat és rajta átívelő két gyalogos hidat kapott. A jelenleg meglévő „tóparti épület”-et átterveztük. Kialakítása a természetbe illeszkedő, dombszerű épületet formál, melynek terasza lépcsőzetesen (nézőtér-szerűen) ereszkedik a vízfelszínre, ahol az esti órákban vízi színpadot alakítunk ki. Ide csatlakoznak a kölcsönözhető csónakok is. Az épület kölcsönzőt, büfét és nyilvános vécét rejt magában. A tó vizének karbantartásához a vízmozgást mesterségesen kell fenntartani. A tó északi végére tervezett vízlépcső biztosítja az oxigén bejuttatását. A vízpótlás az Illés-kút vizének felhasználásával, valamint a tetővizek bevezetésével biztosítható, ugyanakkor a tó vize a kert öntözéséhez is felhasználható.

3. Dísztér az Orczy kertben

A multifunkcionális dísztér legfőbb feladata az egyetem reprezentációs kültéri területigényének biztosítása (diplomaátadók, tisztavatások, nemzeti és egyéb ünnepségek), társult funkcióként azonban helyet kell, hogy biztosítson olyan köztéri civil programoknak is (koncertek, vásárok, szabadidős rendezvények, sportolási lehetőségek), amelyek bevételt teremtenek a parkfenntartás biztosításához. A kiírásban meghatározott, összefüggő füvesített terület 100/200 méteres kiterjedése a jelenlegi fás növényállomány figyelembevételével úgy nyerhet a Ludovika épületével szimmetrikus kialakítást, hogy egy általunk tervezett, 20/20 méteres mezőkből álló (váltott irányba nyírt, hengerelt) kiosztást textúrázunk rá a gyepfelületre, amelynek szélső kontúrjai beleolvadnak a természeti környezetbe. A textúra hálója által jól lekezelhető az irányított és szabad térhasználatú rendezvények sokfélesége. A tér nyugati oldalán, a Ludovika homlokzata előtt található a tervezett országzászló és a mellette ideiglenesen elhelyezhető mobil színpadok, emelvények. A tér déli oldala ad helyet a mobil lelátóknak.

Országzászló: A terv alapgondolata egy stilizált, szíjakkal összefogott, süttői mészkő „kéve” forma, amely az összetartozást, összefogást jelképezi, amit a Magyar Hiszekegy szíjakra fölvésett sorai is megerősítenek. A kéve négyfelé hajló oldala a négy égtáj felé tájolt. Négy oldalán egy-egy kard stilizált jele jelenik meg negatívba vésve. A kard a nemzet védelmét, szolgálatát jelképezi. A „kéve” alaptestként szolgál a fém zászlórúd és a félárbocra helyezett lobogó számára.

4. Az Orczy kertet körülölelő funkcionális zóna:

Az Orczy kert természeti környezetét, tájképi jellegét övező funkcionális zóna foglalja magába, mint meglévőség a Ludovika főépületét, a Raul Wallenberg Humán Szakképző Iskolát, a Természettudományi Múzeum épületét, a megmaradó lovarda főépületet és a jelenlegi Tüdőgondozó épületét. Átalakításra kerül a majdani HÖK épület. Tervezett épített elemek a Lovarda kiegészítő épületei (istállók, gondozói felületek, raktárak, lelátók, stb…), az új oktatási szárny, a sportcsarnok, a lövészklub, az élelmiszer bolt és a 2. ütemben kialakításra kerülő kollégiumok. A játszótér kiszolgáló épületének funkciója a 2. ütemben kollégiumok alagsorába húzódik. Az új épületek formai alakítását egy ökologikus elrendezési rendszer alapján, az élő természeti környezettel harmóniába állítva oldottuk meg. Az épületek és a természeti környezet kapcsolatát a mellékelt analízis ábra mutatja. A tervezett tetőkertek intenzív kialakításúak, ennek megfelelően az ültető közeg vastagsága 50 cm és könnyített talaj-összetételű.

Ebbe a zónába kerülnek a terület minden elemét kiszolgáló parkoló felületek, valamint az épületek előtti köztér-funkciók. A nyílt sportpályák, lovas pályák és gyakorlatozó felületek elrendezése az előírt szabályozáshoz mérten készült. A vizuális átlátásokat a koronaszint alatti cserjeszintre ültetett árnyéktűrő fajtákkal gátoltuk, a fizikai átjutást a parkon belül cserjeszintű növényzetbe rejtett kerítéssel oldottuk meg.

A park térfalainak feloldása

A jelenlegi zárt térfalk feloldását egyrészt a park megközelítésének szabadabb kialakítása, másrészt az új funkciók bejáratai, harmadrészt pedig a külső környezettel való közvetlen párbeszéd, az átjárhatóság biztosítása generálta. Mindemellett a térfalat úgy kellett kialakítani, hogy a megnyitás ellenére este 22:00 és reggel 6:00 között a park zárható legyen. A térfalak szerkezeti kialakításában így teljesen tömör, átjárókkal lyuggatott, felső szegélygerenda alatt növénnyel befuttatott hálós kialakítás is szerepel. Helyenként a kerítés épületté vastagodik fel, melynek tereit, tető és falfelületeit áthatja a belülről kitüremkedő zöld közeg. A fásítás, áthatva a parkot lezáró-körülölelő térfalon a burkolt parkolókat is a „természeti” környezet szintjéhez emeli.

Közlekedési javaslat

Külső közlekedési kapcsolatok, parkolás

A projekt megvalósításával a tömegközlekedési eszközökkel (metró, busz, villamos) való megközelítés nem változik. A célterület személygépjárművel történő megközelítése és parkolása a rajzokon vázolt módon alakul. A parkolókba való be- és kiközlekedés, valamint maga a parkolás a környező utak forgalmától függetlenül, annak zavarása nélkül lett megtervezve. A személygépjármű, busz és médiaparkoló felületeket az előre kiadott pályázati dokumentáció szerint a funkciókhoz igazítottan osztottuk szét. A mélygarázs a meglévő Természettudományi Múzeum alatt húzódó felületen kívül csak az új oktatási szárny alá került, minden más helyen felszíni parkolók találhatók. A belső park gazdasági megközelítését a lovarda gazdasági udvara, a főbejárata, valamint a sportcsarnok főbejárata felől biztosítjuk.

Belső közlekedési rendszerek

A parkon belüli közlekedés fő és mellékutakra lett szétválasztva, illetve külön útvonalat biztosítottunk a lovas közlekedésre. A beközlekedési főútvonalak tengelyei a Nagyvárad tér a Rozgonyi és Illés utca, valamint a Lovarda felőli Korányi Sándor utcáról indulnak, majd a park belső közlekedési rendszerében oldódnak fel. A belső tér legmeghatározóbb eleme a Dísztér és a Ludovika épületének főtengelye. A belső főútvonalakat egyszerre használhatják kerékpárosok és gyalogosok, míg a mellékútvonalakat a gyalogosok számára tartottuk fenn.

Megvalósíthatóság, fenntarthatóság

A pályázatnak megfelelően a tervezési programot a kiadott keretszámokra optimalizáltuk. Igyekeztünk a parkrész lehető legnagyobb kialakítására, a zöldfelületek mennyiségének maximalizálására. A megvalósíthatóság ütemezését a kiadott tematika szerint úgy terveztük, hogy a második ütemben elkészülő kollégiumi épületek telepítése, a hozzájuk tartozó parkolók és a rajtuk átmenő gyalogos utak tengelyei közvetlenül csatlakoztathatóak legyenek az első ütemben létrehozott útvonalhálózathoz, annak átépítése nélkül. Az első ütemben megmaradó sportpályák felújításra szorulnak, amelyek rekonstrukciójának léptékét a rendelkezésre álló költségkeret és a második ütemig várhatóan eltelő időszakasz hossza határozza meg. Az újonnan kialakított térfalat a meglévő sportterületeket lezáró kerítésfalhoz igazíthatóan terveztük.

A fenntarthatóság egyik alapfeltétele a minőségi anyagok felhasználása az építés során, a folyamatos karbantartás és a park, valamint a hozzá csatlakozó épületek általános funkción túli, optimalizált és nyereségtermelő hasznosítása, rendezvények, konferenciák, versenyek szervezése.

A Bíráló Bizottság értékelése

1. sz. pályamű

A téglány alaprajzú, és a Ludovika épületére még csak nem is szimmetrikus nagy középső tere teljes félreértés. A Ludovika tér terve egy történeti előkép nem túl sikeres adaptációja. A főépület előtti parkoló nem szerencsés megoldás. Értékelhető ugyanakkor a megjelenített főtengely, valamint a kapcsolódó „Anyák tere”. Az Orczy kert főépület és Raul W. Szakközép. közötti bejáratának környéket helyesen megtisztítja a parkolástól.

Az Orczy kertet szépen formált tájképi vonalvezetéssel tervezi. A tájképi stílus megtartása történeti szempontból jó választás. A lovas útvonal teljes körbevezetése számos konfliktussal jár. Kicsit túlzott a cserjefelületek aránya, mely a park átláthatóságát gátolja, nehezíti az üzemeltetést.

A rendőri emlékmű pozíciója jó. A tó körüli merev korlát elhagyása a part módosításával követendő gondolat. (A hősi tiszti emlékmű dombját szigetként alakítja át.) A bútorozás, a kisarchitektúrák nincsenek harmóniában sem egymással, sem a tervvel. Az országzászló javaslata figyelmet érdemel.

A pályamű költségszintje magas.

Az Orczy kert szép tájképi struktúrát kapott, mely azonban nélkülözi az erősebb, attraktív térépítészeti elemeket, az eredetiséget, ezért középszerű marad. A Ludovika tér megformálásával nem lehet egyet érteni. A tó átalakításának ötletéért, az országzászló hely kijelölésének javaslatáért és az Orczy kert szépen formált vonalvezetéséért a bizottság megvételben részesíti.