NKE környezetének rendezése, az Építész Stúdió és a Lépték-Terv II. díjas pályaműve

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem környezetalakítására kiírt ötletpályázaton II. díjban részesült Szakács Barnabás, Fekete Albert PhD, Liziczai Sándor, Jancsó Márton, György Henrietta, Hümpfner Erik tájépítészek és Keller Ferenc, Hőnich Richárd DLA, Félix Zsolt DLA, Sólyom Benedek DLA, Nagy Iván és Baráth Zsuzsanna építészek koncepciója, amelynek jellemzője a hajdani tájképi kert hangulatát kortárs eszközökkel is felidéző térstruktúra és a terület fő elemei közötti régi-új látványtengelyek kialakítása.

Részlet a műleírásból

Bevezető

Az Orczy család megbízásából a XVIII. század végén kialakított romantikus park az 1830-as években felállított Katonai Akadémia fennhatósága alá került. A Pollack-féle Ludoviceum épületegyüttese azóta meghatározó eleme az Orczy kertnek és tágabb környezetének. Az idők során az Üllői út és a mai Korányi Sándor utca mentén újabb - de a főépületnél kisebb léptékű és jelentőségű - épületeket emeltek. Ez a beépítési hierarchia a mai napig jellemzi a „Ludovikát”. A XX. század közepéig fennálló zárt ’katonai világ’ ha részben át is alakította, de biztosította a park fennmaradását. A háború után a park területét jelentősen csökkentette a Korányi Sándor utcában épült üzem és a BKV autóbusztelep. Az utóbbit a közelmúltban felszámolták, a volt üzem helyén lévő kereskedelmi telep sajnos csak az NKA létesítési tervének II. ütemében adja át területét újra a parknak.

Koncepció

Az NKE környezetalakítási programja figyelembe veszi a terület történeti és jelenlegi alapstruktúráját, azaz a revitalizálandó kert körül „gyűrűs rendszerben” jelöli ki a beépíthető területeket. Pályázatunk alapvetően elfogadja a hely-kijelöléseket, de az adott funkciók urbanisztikai-építészeti karakterével erősíteni kívánja annak történeti hierarchiáját.



Koncepciónk urbanisztikai-építészeti elemei:

• A Ludovika főépületének tengelyére szervezett revitalizált Ludovika téri park, mint felvezetés.

• A beépítés intenzitása a „gyűrű” mentén fokozatosan csökken, azaz a szétágazó utak (Üllői út és Korányi Sándor utca) mentén még jelentős építmények állnak majd (I. ütemben az új oktatási épület, II. ütemben az új Katasztrófavédelmi központ), de a kollégium fejlesztési terület és a lovarda felé „ritkásabbá”, alacsonyabbá válik a beépítés, és a sportlétesítmények zónájában már a zöldterületi jelleg dominál.
• A feltárásokat illetően, a Ludovika főtengelyén kívül, a Nagyvárad téri „főirány” felől is egy fogadó-köztér létesül, az Orczy út törésénél pedig a sportközpont előtti teresedés látna el hasonló rendeltetést.
• A terület Diószeghy-Korányi utcai sarkánál is létrehoztunk egy kisebb méretű közteret (vele szemben, a jelenlegi elszlömösödött lakóházak helyén is kollégiumi funkció lehetne).
• A további megközelítések: a Rozgonyi utca és a Sárkány utca folytatásaként (az NKE szabadtéri sportpályáinak két oldalán), valamint a Kálvária utca ’vonalában’ (a Lovardához).
• A főbb megközelítési tengelyek metszéspontja a füvesített dísztérre esik, itt jelöltük ki az Országzászló helyét, mely így vizuálisan minden „bejárattól” érzékelhető lesz.
• A „gyűrű” foglalatában megújul a történeti kert és a tó.

A Ludovikát több mint egy évszázadig kőfal zárta el a külvilágtól. A „közszolgálatiság” azonban nyitottságot feltételez, a pályázat egyik lényegi feladata ennek biztosítása az NKE biztonságos működtethetősége mellett. A Campus területe tehát - nappal - alapvetően nyitott lesz és lehetőséget nyújt a lakosság rekreációs igényeinek kielégítésére is. A különböző rendeltetésű területrészek és épületek kiszolgálása jól áttekinthető és egységes logisztikai rendszert kíván.

Koncepciónk funkcionális-logisztikai elemei:

• A terület zárhatóságát a sűrűbben beépített részeken, az épületek, illetve a közöttük húzódó, betekintést engedő kerítések biztosítják, csupán a Diószeghy utca egy szakaszán maradna meg a kőfal, a sport- és lovarda funkciókból adódó sajátosságok miatt.
• A parkolást a határoló utakkal párhuzamos legkülső zónákban oldottuk meg, fásítva, ligetes jelleggel.
• A „gyűrű” és a történeti kert határán körbevezető burkolt útvonal alkalmas a belső feltárásokra (karbantartás, mentők, tűzoltók), de alapvetően gyalogos forgalmú.

Koncepciónk történeti kertrekonstrukciós szempontjai:

• Az új beépítés és a történeti kert lehatárolása, „gyűrűs” szerkezet kialakítása
• A tervezett funkcionális egységeket kiszolgáló, de a Petri Bernhard-féle hajdani szentimentális kert térhatásainak, útvonal-vezetési struktúra visszaállítása.
• A tó környezetének átépítése, a terepviszonyok és a meglévő értékes faállomány függvényében használható parti sáv kialakítása.

A részterületek ismertetése

Ludovika tér

A Természettudományi Múzeum és a Raoul Wallenberg Iskola épületeihez hasonlóan az NKE központi épülete is megújul. A Ludovika tér kialakításánál az épület szimmetriatengelyének megtartása és megerősítése megtörtént. Tekintettel arra, hogy a Klinikák metrómegálló felől jelentős a gyalogos forgalom, a Korányi Sándor utca ezen szakaszának járdaszintre való emelésével a kórház előtti teresedést is hozzákapcsoltuk a Ludovika térhez. A főtengely mellett az útvonalakat a fontosabb célpontokra irányuló gyalogos forgalom kiszolgálására terveztük, mint az NKE főépület bejárata, a Természettudományi Múzeum, Raoul Wallenberg Iskola, vagy a park bejárata.

Az főépület előtt a merőleges parkolás lehetőségét a kiírás szerint meghagytuk, de miután ezen a területen jelenleg meglévő parkolók számát a Korányi Sándor utca átalakításával az út mentén is biztosítani tudjuk, megfontolandó annak megszüntetése. Az egyetem vezetőségének lehetősége van a mélygarázs vonalánál a behajtást időszakosan lezárni, ezzel a Ludovika tér parkolás mentessé válik. Az épület előtt a tűzoltó felvonulási sávot biztosítottuk. A főépület kert felőli oldalán kávézó létesül, ez az egyetlen kijárat a kert irányába. A Bárka Egyetemi Színház ’hidas’ bejárata és szabadtéri ’színpada’ megmarad, az épület felújítandó, a konténerekben tárolt díszletek az NKA új oktatási épületének pinceszinti raktárába kerülnek, felszín alatti szervizfolyosóval összekötve.



Orczy-kert

Az Orczy-kert történeti hagyományait figyelembe vettük. A kert történeti értéke nyilvánvaló. Az új - egyetemi és közösségi - funkciók maradéktalan érvényesítése érdekében azonban a hajdani térszerkezet, funkciók és kerti elemek teljes visszaállításától eltekintettünk.

Az eltérést egy esetleges kert- vagy kertrész-rekonstrukciótól nem csak az új funkcionális elemek és használói intenzitás indokolja. Bár az Orczy-kert története részben feltárt, a rendelkezésre álló anyag mégis szegényes ahhoz, hogy egy teljes körű kertrekonstrukciót hitelesen alátámasszon. További kertrégészeti és archív kutatásra lenne szükség ahhoz, hogy bizonyos rekonstruálandó kerti elemek – amelyekről az örökségvédelmi tanulmány is említést tesz – pontos helyét, anyaghasználatát bizonyossággal ismerjük.

A pályázati anyagunkban a „gyűrűn” belül elhelyezkedő kert történeti értékét értékes faállományának megtartásán túl az épülethez való viszonyának megfogalmazásában, és felújított térszerkezetében látjuk. Mindezek fényében olyan megoldásra törekedtünk, amely a Petri Bernhard-féle hajdani szentimentális kert reformkori – a Ludovika épületét már magába foglaló – képét, térhatását és közlekedési rendszerét, azaz a 19. század első felére, közepére jellemző tájképi kert hangulatot és jelleget közvetít a mai látogatók felé.

Lényeges elem a tó, illetve azok a növényegyedek, amelyek a víztükörrel egységben a szentimentális kertstílus meghatározói, valamint azok a látványtengelyek, látványkapcsolatok, amelyek a kert különböző pontjairól elsősorban a főépületet (másodsorban egyéb kerti elemeket, építményeket) láttatnak. A meglévő terepadottságok miatt a támfalak teljes felszámolása csak drasztikus beavatkozással lehetséges, a tó környezetének alakításánál költséghatékony tereprendezésre, a lehető legtöbb fa megtartására törekedtünk. Partvonalát 10-15 m-es szélességben körüljárhatóvá tettük, a támfalat a Tiszti hősi emlékmű dombja előtti szakaszon felújítottuk. Ezen a helyen a körbejárhatóságot stéggel oldottuk meg.



Az utóbbi évtizedekben beállt, és településökológiai szempontból igencsak felértékelődött – faj- és fajtajelleg szempontjából egyébként nem különösebben értékes – faállomány korábbi fontos látványkapcsolatokat megszüntetett ugyan (pl. a tó Nagyvárad tér felőli sarkából a Ludovika épülete felé meglévő északi oldalára szerkesztett látványtengely), de ezek visszaállítására csak hatalmas faáldozatok révén kerülhetne sor. Így megoldásként a hasonló jellegű, új látványkapcsolatok nyitása marad, amelyeket a megidézett korszakra jellemző növényállomány keretez (pl. a meglévő jegenyenyárak, valamint új telepítésű jegenyenyár-csoportok)

Az Orczy-kert a Margitsziget és a Városliget mellett Budapest egyik legfontosabb korabeli funkcióját, a társas együttlét polgári helyszínét is jelentette. Nem csupán szentimentális tájképi jellege, térszerkezete és egyéb - a jelenlegi történeti kertfogalom szerinti „formai” - kritériumoknak tett eleget, de egyben a promenád, a „mulatókert” szerepét is betöltötte. Célunk volt egy olyan történeti kert kialakítása, amely a társas élet olyan eseményeinek adhat teret, mint például a családi, illetve baráti csoportok kirándulása a „városi zöldbe”.

A rehabilitált történeti kertrész ugyanakkor kortárs kertépítészeti gesztusokat is tartalmaz: a Ludovika épülete mögötti nagy nyílt gyepfelület („gyülekezőtér”) reprezentációs felület, amelyen a különböző csoportformációk kialakítását a gyepben 100 x 200 m-es területen raszterszerűen (10 x 10 m) elhelyezett, süllyesztett 1 x 1 m kőlapok segítik. Süllyesztett világítással kiegészítve az esti hatás fokozható. A játszótér a történeti kert karakteréhez nem illeszkedik, ezért azt a sportközpont környezetébe teleptettük, így közelebb kerül a Tisztviselőtelep lakói számára.



NKE új oktatási épület

Az Üllői út mentén jelenik meg az oktatási épület együttese. Az Üllői út jellemzően zártsorú tömbös beépítését a földszinti emelt belmagasságú aulatér hosszú, egybefüggő térsora tükrözi vissza. Ez a földszinti sáv a kert felől, a kertből kiemelkedő zöld rézsű alatt helyezkedik el, amire a kert felől fel lehet sétálni. Ebből a zöld lejtőből nőnek ki az oktatási épületek tömbjei, de ezek már több elemből állnak, átlátást biztosítva az útról a kert felé. Az épület alsó sávja teljesen transzparens az Üllői út felé. A Nagyvárad tér felől az oktatási épület fogadószárnya befordul az érkezés irányába, a zöld rézsű előtetővé alakul, fogadva a metró irányából érkező forgalmat.

Nagyvárad tér

A metróállomás felőli fő irány, vélhetően a legnagyobb gyalogos forgalmat lebonyolító bejárat. Ehhez hozzájárul az orvosi egyetemmel való kapcsolat is, amit az Üllői úton át az aluljárón kívül egy zebra biztosít. A zebra vonalától az épületre ráirányítva fokozatosan megnyitjuk. A költségvetés függvényében javasoljuk a metróaluljáróból a térre felvezető lépcső nagyvonalúbb kialakítását, továbbá a közműállapotok ismeretében az aluljáró szintről egy rámpa építését. Az területet az egyetem betűiből absztrahált térplasztikával jelöljük meg. A látványterv csak illusztráció, a végleges térplasztikát képzőművészek bevonásával kell lebonyolítani.



Sportközpont

A terület nyugati sarkánál, az Orczy út törésénél létrehozott fogadótér egyaránt nyit a Tisztviselőtelep és a SOTE irányába. Célunk volt, hogy a Sportközpont hatalmas volumene ne jelenjen meg ezen a területen a Ludovika főépületével vetekedő épülettömegben A versenycsarnok és az uszoda érzékelhető kubatúráján kívül a többi funkciót zöldtető alá rejtettük. A kert felől, a zöldfelület rézsűsen felfut az épületre, a Hallgatói központ felé pedig a rézsű alatt helyeztük el az élelmiszerüzletet is.

Hallgatói központ - Egyetemi élelmiszer üzlet

A sportközpont épülete és a kültéri pályák között, a Rozgonyi utca vonalában létrehoztunk egy újabb - Országzászlóra irányuló - gyalogos megközelítési tengelyt, mely kapcsolatot létesít a Diószeghy utca a Hallgatói központ és a Dísz tér (Főépület) között. (A diák-élelmiszerboltot - mint azt már említettük -, a Sportközpont rézsűje alatt helyeznénk el, tekintve, hogy a tengely másik oldalán megtartásra javasolt kis épület már a kültéri sportpályák lekerített zónájába esik.) A Hallgatói központot a jelenlegi gyógypedagógiai központ épületében alakítottuk ki, az éttermi funkciót a tó partjára telepítettük.

A Bíráló Bizottság értékelése

9. sz. pályamű

A Ludovika tér kompozícióját a tervező szépen és jól oldotta meg. Jól reflektál a gyalogos forgalom fő irányaira. A burkolatok aránya optimális. A Ludovika előtti teret jó arányérzékkel tárja fel, bár funkcionális értelemben nem gazdagítja (csak sétányok, padok jelennek meg).

A kerti útvonalak jól szerkesztettek, okos látványkapcsolatot mutatóak, ami annak is köszönhető, hogy a tervező tudja, mi az, hogy téralakítás. Az egyetlen bántó részlet, hogy a főépület és a kert kapcsolata nem megoldott, pontosabban a majdnem mindenki által követett éles és bántó szembeállítást mutatja.

Az Orczy kert esetében sikeresen ad választ a tájképi és a kortárs tájépítészet egységbe szervezésére. A belső világ harmonikus, feltártsága, vonalvezetése elegáns. Épületei (még a parkbelsőben is: kávézó) ezzel szemben ridegek, merevek, kevéssé plasztikusak. Az országzászló pozíciója szimbolikus értelemben és a térstruktúrában is jól eltalált. Részletmegoldásai sajnos nem kellően kidolgozottak. A lovas útvonal teljes körbevezetése a parkban nem a legjobb megoldás.

A pályázat költségszintje magas.

Összességében a legjobb struktúrájú terv. Gyengesége, hogy a jól kitalált és előadott térstruktúra mellett adós marad a részletek kidolgozásával. Tájépítészeti és térszervezési értékeit a Bíráló Bizottság hiányosságai ellenére nagyra értékeli, a további tervezés során felhasználhatónak tartja, ezért második díjban részesíti.