NKE Sportközpont – Tarnóczky Tamás Attila terve

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Sportközpontjának pályázatán megvételben részesült Tarnóczky Tamás Attila terve, aki a tágabb környezet múlt századi ipari építészetéből merítve „fogas”, shed-tetős épület koncepcióját vázolta fel, amelyhez egységes tömegformálás és fegyelmezett funkcionális elrendezés társul.

Részletek a műleírásból

Józsefváros

A Ludovica épületét magába foglaló Orczy-kert Józsefváros talán egyetlen, jelentős történeti hagyományokkal bíró értékes zöldfelülete, amelynek kezelése kivételes odafigyelést igényel. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem új campusának területre való költöztetése egyszerre értékeli fel a helyet, s egyszerre kényszerít új feladatokat Józsefváros ezen - jelenleg sajnálatosan elhanyagolt - területére.

A fejlesztések egyik első ütemeként itt elhelyezendő Sportközpont a maga 10.000 m2-es nagyságrendjével túllép a hagyományos 'ház' léptékén; egy ilyen nagyságrendű épületnek egy történeti kert közvetlen közelébe való elhelyezése csak a tágabb értelemben vett környezet morfológiai vizsgálatával oldható meg. A nagyméretű tereket (két tornacsarnokot és egy medencecsarnokot) magába foglaló, hatalmas tömeg építészeti kezelésére gyaníthatóan nem újszerű építészeti megoldások megfogalmazása lehet a válasz, hanem a hely (mint Józsefváros) már létező építészeti megoldásainak alkalmazása.

Ha megvizsgáljuk az Orczy-kert közvetlen környezetét, Budapest egy olyan jelentős, múlt századi ipari környezetét találjuk, mely létrejöttekor hasonló térszerkezeti problémákkal küzdött. Ezen ipari létesítmények a maguk nagy fesztávú térigényeit repetitív (sorozatosan ismétlődő) formák alá 'gyűrt' terekkel alakították ki, csarnokszerű épületek megfogalmazásával. Jó példa erre a szomszédos Ganz-gyár is, melynek heterogén megjelenése jelentős kihatással van a közvetlen és közvetett környezetének arculatára.

A területen már létező, így létjogosultsággal is rendelkező, jellemzően ezen repetitív formavilágon alapuló ipari építészet más funkciójú (akár sportcélú) épület esetében történő alkalmazása - a hely szellemiségét és meglévő arculatát, városképi hangulatát figyelembe véve - megfelelő építészeti döntés lehet. Maga a funkció nem-ipari jellege egyáltalán nem ezen
építészeti koncepció ellen dolgozik, hisz a világban számos példa van - akár óvárosi szövetbe illesztett - repetitív csarnokterekre, akár egyéb közhasznú, vagy akár szakrális terek esetében is (Porto, Cordoba, stb.). Ezek a nagyméretű csarnokterek amellett, hogy a maguk ismétlődő formavilágával képesek magukba foglalni a funkció által megkövetelt teret, megfelelő kialakításuk mellett környezeti illeszkedésük is egyértelműen elfogadott lesz.

Orczy-kert

Észrevehető, hogy az Orczy-kert környezetének heterogenitása maga a terület homogenitása - azaz meglepő módon maga a terület változatossága képezi a terület egységes városképi arculatát - így a történeti kert revitalizációjaként e nem hagyományosan 'kerti építmény'-ként megfogalmazott építészeti döntés is kellően megalapozott és helyénvaló lehet.

Az Orczy-kert, mint történeti kert revitalizációjánál a legfőbb szempont egyértelműen a Ludovica épületének és a meglévő, értékes növényállománynak a védelme lehet. A történelmi kert eredeti formájának visszaállítása viszont több okból is lehetetlen lenne: az eredendően tisztán park-szerűen megformált tömb időközben jelentősen beépült, valamint kapcsolati viszonyai a várossal is megváltoztak. A korábban zárvány-szerűen működő 'zártkert'-i beépítés a Ludovica kiépítésével és az Üllői út jelentőségének növekedésével aszimmetrikussá vált - míg a környező utak (mint az Orczy út, Diószeghy utca, Korányi utca) esetében egyértelműen a háttérbe húzódás ténye érzékelhető.

Rét és erdő

A kertet meghatározó két legfőbb tengely a Ludovica épületétek főtengelye, valamint a tervezett Nagyvárad téri új campus-főbejárat tengelye. E két tengely közötti Üllői úti szakasz arculati
és forgalmi különbözősége a többi megközelítési iránytól valós értelemben is átértelmezi a korábbi történeti kert határvonalait. Ezen Üllői útra 'reagálni kénytelen' – legfőbb megközelítési irányként meghatározható - környezet értelmezését és újrafogalmazását így jellemzően egészen más építészeti, környezetrendezési szempontok alapján kell végezni, mint az immár 'hátsó kert'-ként megfogalmazandó területekét.

A történeti kert formája és kontúrja tehát újragondolandó - értékei megőrzése mellett. A terület imént említett kettősségét talán a 'kint is lenni, bent is lenni' érzéssel lehetne legjobban leírni, melyet leginkább egy erdőszélen állva érezhet az ember. Az erdőszél viszont, mely egyszerre valaminek a kezdete, ugyanakkor valaminek a vége – mégsem elválaszt, hanem összeköt: felismerhető, hogy az Orczy-kert újraértelmezését is ezen metaforikus párhuzam alapján lehet megtenni.

Az egyfajta 'rét'-ként megfogalmazott, Üllői úttal állandó viszonyban lévő terület a két főtengely által bezárt területen finoman kiragad egy darabot az 'erdő'-ként értelmezhető, inkább védettséget sugalló, visszahúzottabb helyzetű területekből. A 'rét' és 'erdő' megfogalmazását és határát viszont meg kell teremteni: a két jellemzően különböző arculattal bíró terület jellegét - az értékes növényzet megőrzése mellett – az aljnövényzet megformálásával lehet elérni. Míg - a jelenleg amúgy is kevesebb fával rendelkező - rét-szakaszokon csak minimális, alacsony aljnövényzet (mint fű, gyepszőnyeg, virágos mező) lenne megtalálható, addig az 'erdő' területét vadregényes módon teljesen benőné a vegetáció: bozótos, csalitos, ösvényekkel átjárható - kissé vadregényes - területként lenne megfogalmazva.

Campus

A 'rét és erdő' koncepció mind a közép-, mind a hosszútávú fejlesztési tervek tekintetében is életképes tud maradni. A campus-fejlesztés első ütemében létrejövő új oktatási épület és sportközpont, valamint a későbbi ütemezés szerint megvalósítandó lovas területek és kollégiumok
is képesek illeszkedni ehhez a metaforikus gondolati rendszerhez.

NKE, Sportközpont

A repetitív forma alá helyezett, középről két irányban feltárt csarnokszerkezet az Orczy-kert 'erdő'-ként megfogalmazott nyugati felén, a Diószeghy utcával párhuzamosan kerül elhelyezésre. A tervezett létesítmény átmenő jellege a kert időszakosan nyitott campus bejárataként is funkcionál. A markáns megjelenésű, egy irányba mozduló shed-jellegű tetők egyfajta közvetett formai utalásaként értelmezhetőek Józsefváros környező heterogén (főleg ipari) beépítésére - de annak nem közvetlen átvételével, hanem átértelmezésével.

A nedvesen csillogó hatású, selyemfényű fehér akrilfelülettel rendelkező, egyetlen dinamikus formaként megjelenő épület-test tagozatok és párkányok hiányában kellő határozottsággal túllép az ipari csarnoképítészet keretein, nem túlhangsúlyozva az építészeti kapcsolatkeresés jelentőségét. A fentieknek köszönhetően kimondható, hogy míg a tervezett épület a városszerkezeti és környezetrendezési szempontok érzékenységét a múltban gyökerezteti, addig a forma és az anyag viszonya egyértelműen mai tud lenni.

Az épület kettős megközelítéssel rendelkezik: míg rendezvények alkalmával a jelentős látogatói létszám a Diószeghy utca irányából kialakított városias ligeten keresztül érkezik az előcsarnokba, addig a hétköznapokon a Sportközpontot jellemzően az egyetem hallgatói használják, akik az el;csarnok kert felőli irányából közelítik meg a létesítményt. Az épület így - kiemelt jelentőségű közintézményként - egyaránt kapcsolatban tud lenni - a lakossággal, és - egyetemi létesítményként - a campus egyéb területeivel (kollégiumokkal, új oktatási épülettel).

A sportközpont belső logikai kialakítása (az öltözőrendszer feltárásának köszönhetően) lehetővé teszi a szabadtéri sportpályák gyors, elválasztott elérhetőségét, a látogatói és sportolói forgalom elválasztását, valamint a tornacsarnok és az uszoda akár egymástól független üzemeltetését - az előcsarnok akár állandó nyitottsága mellett.

Az ismétlődő félnyeregtetők sora lehetővé teszi a Sportközpont esetleges későbbi bővítését is (északi irányban) - akár egy megnagyobbított játéktér, akár egy kétoldalivá bővített lelátó vonatkozásában. Az épületet formáló, észak felé 'billentett' félnyeregtetők egyben a belső terek észak felé tájolt, káprázásmentes megvilágítását is szolgálják. Míg az osztható tornacsarnoknak ezen túlmenően nincs egyéb bevilágítófelülete, addig a medencecsarnok - mely rekreációs feladatokat is ellát - mobil árnyékolási lehetőséggel ellátott, kertkapcsolattal rendelkező üvegfelületekkel rendelkezik.

Anyag és forma

Az új Sportközpont tervezett, 'fogas' megformáltságú épülete a kötődések keresésének őszinte megnyilvánulása e heterogén józsefvárosi helyszínen. A városszöveti és városképi kapcsolatok, valamint a hely szellemiségének következményeként létrejött hullámzó, repetitív formát a jelen építészet nyelvezetére annak letisztultsága és anyaghasználata fordítja le a szemlélődő számára. A selyemfényűen csillogó, enyhén vizes felület hatását keltő hófehér akrilbevonatú épület inkább szobrászati alkotás, mintsem a hagyományos értelemben vett 'ház' - a történeti környezetének vonatkozásában.

Szabadtér

Az épület öltözőterületeiről elválasztott módon megközelíthető szabadtéri sportterületek a tervezési helyszín északi végében lettek kialakítva: a magas védőkerítéssel körülhatárolt akadálypálya a terület oldalhatárában, míg a futópálya, valamint az az által körbeölelt tenisz-, labdarúgó-, és multifunkcionális sportpályák a Sportközpont sportolói kijáratának tengelyére szerveződnek. A felszín alatti lőtér tervezett felépítménye egyben a Diószeghy út átellenes oldalán lévő kollégiumi területet a campus területébe integráló 'híd' fogadóépülete, s egyben a sportpályák opcionális lelátóépületeként is szolgálhat.

Pinceszint

A tervezett létesítmény pinceszintjére részben épületüzemeltetési és gépészeti terek kerültek, részben pedig ez a szint biztosít helyet - a földszinti előcsarnokból megközelíthetően - a látogatói és sportolói öltözőknek. Sportrendezvény esetére ezen a szinten (kapcsolódva a sportolók számára kialakított, elkülönített parkolóhoz) egy külön sportolói bejárat készült, mely lehetővé teszi a vendég- és sportolói forgalom teljes szétválasztását. E sportolói bejárat biztosítja a kapcsolatot a szabadtéri sportpályák irányába is.

A tornacsarnok és a medencecsarnok öltözői két, egymástól független öltözőblokkot képeznek, mindkettőben a tisztacipős (illetve mezítlábas) forgalom az utcai cipős forgalomtól elválasztva
került kialakításra. Az átöltözés utáni 'tiszta' útvonalak visszavezetnek a földszinti játék-, illetve medencetérbe. Valamennyi öltöző, és a teljes közlekedési rendszer akadálymentes kialakítású.

Földszint

Az új Sportközpont földszintjén a közútról és a kertből egyaránt megközelíthető előcsarnok és a lelátókkal ehhez a térhez kapcsolódó torna- és medencecsarnok terek helyezkednek el. Maga az előcsarnok a campus nyitottságából adódóan a nap meghatározó részében nyitott és biztosítja a szabad átjárást a revitalizált történeti kert irányába.

Rendezvények esetén a játékterekhez kapcsolódó lelátó-rendszerek az előcsarnok emeleti szintjéről érhetőek el, ahová egy széles, Diószeghy útra irányuló főlépcső vezeti fel az akár ezer főnél is több látogatót. A vendégforgalom kiszolgálására a földszinten található a közönségforgalmi vizesblokk, a ruhatár, egy üzletcsoport, valamint egy - jellemzően állandó üzemeltetésű, a kültéri sportpályák használóit is kiszolgáló - büfé/kávézó. Az egyetemi hallgatók az előcsarnokból ellenőrzött módon, akadálymentesen juthatnak le a pinceszinti öltözőkbe, ahonnan szintén akadálymentesen lehet visszajutni a földszinti játékterekbe. A lejutás iránya a hallgatók érkezési irányára, a kert felőli főbejáratra szerveződik.

A kézilabdától a teremlabdarúgáson át a birkózásig a legkülönbözőbb sportágak számára kialakított, multifunkciós tornacsarnok játéktere egy 1.200 főt befogadni képes, egyoldali lelátórendszerrel rendelkezik. Az eltolható mobil falrendszerrel elválasztott, kettős kialakítású, flexibilis játéktér nagyobb rendezvények (koncertek, vásárok) alkalmával összenyitható, de az egyes játékterek a leengedhető, függönyszerű elválasztásoknak köszönhetően akár további három-három részre oszthatóak.

A medencecsarnok tere a pinceszinti öltözőkből akadálymentesen közelíthető meg. A medencetérben egy 25 méteres, 8 sávos úszómedence, és egy 10x15 méteres bemelegítő/oktatómedence kapott helyet, mindkettő feszített víztükrös kialakítással. Mivel a medencetér részben rekreációs feladatokat is ellát, a tér három irányból kilátással rendelkezik a környező kertre. Sportrendezvények esetén egy elhúzható mobil árnyékolórendszer segítségével a medencetérben az előírásoknak megfelelő fényviszonyok hozhatók létre.

Emelet

A létesítmény emeletéről érhetőek el az előcsarnokból megközelíthető lelátórendszerek. A multifunkciós tornacsarnok játéktere egy 1.200 fős, a medencecsarnok pedig egy 200 fős, egymástól függetlenül is üzemeltethető, akadálymentes férőhelyekkel is ellátott lelátóval rendelkezik. A jellemzően fentről feltöltött lelátók a medencetértől és a játékterektől elválasztott módon közelíthetőek meg. A rálátás a teljes vízfelületre, illetve a játéktérre a lelátók minden pontjáról biztosított.

Üzemeltetés

A tervezett létesítmény energiarendszere a fenntarthatóság jegyében lett kialakítva. A főbb épületgépészeti és épületvillamossági helyiségek a pinceszinten kaptak helyet; kiegészítő épületgépészeti helyiségek és berendezések találhatók még az emeleti klímagépházban és a kültéri szellőzőgépházban. Az épület csarnoktereinek szellőztetési rendszere jellemzően elárasztásos; a zárt helyiségek szellőztetése az előírások szerinti légcserével megoldott. A költségtakarékos üzemeltetés okán a csarnokterekben a gravitációs szellőztetés lehetősége is biztosított - a shed-tetők egyes felületeinek nyithatóságával. Ezen gravitációs szellőztetés - a tömegrendezvények kivételével - kielégítő eredménnyel képes szellőztetni a házat.

Az épület elektromos energiaigényét a dél felé billentett félnyeregtetőkön a szigetelés síkjára integrált - optikailag észrevehetetlen! - napelemfóliák csökkentik mind a téli, mind a nyári időszakban minimálisra. A csarnokterek természetes, káprázásmentes megvilágítása biztosított.
Az épület hőellátása kazánok, gázigény (s így CO2-emisszió) nélkül, épület alatti talajszondák segítségével történik, a hőleadás/hőelvonás pedig ezen talajszondák segítségével, födém hűtés-fűtéssel lett megoldva; a hagyományos értelemben vett, energiaigényes klimatizálás használata így minimálisra csökkenthető.

Alapadatok

összes nettó alapterület: 10.933 m2
bruttó beépített terület: 6.285 m2
építménymagasság: 12,75 m
szgk. parkolómérleg: 100+2 db
vendégparkoló: 49+2 db
sportolói parkoló: 51 db
akadálymentes parkoló: 2 db
autóbuszparkoló: 6 db

A Bíráló Bizottság értékelése

7. sz. pályamű

Telepítés: a Diószeghy utcával párhuzamos, egy téglalap alaprajzú tömbbe szerkesztett épülettömeget ábrázol a pályamű. A Rozgonyi utca folytatásában helyezi el az Orczy park itteni bejáratát. A Sportcsarnok és a sportpályák közötti területre és a Diószeghy utcára kerültek a parkolók. A Hallgatói központ épület és a csarnok közé, megfelelő méretű teret hagy a terv. Az élelmiszerboltnak szánt régi kis épületet elbontja.

Funkció: a kompakt épülettömeg funkciót egy átmenő kétszintes előcsarnok tárja fel. Ebből az előcsarnokból széles lépcső vezeti fel a közönséget a tornacsarnok felülről tölthető nézőterére, ill. az uszodatér csak az emeleten lévő széksoraihoz. Az előcsarnokból lépcső vezet az alagsorban elhelyezett öltözőkhöz, ahol az utcai és tornacipős, illetve papucsos útvonalak jól elkülönülnek. Az öltözőszintről külön lépcsők vezetnek az uszodába, a tornacsarnokba, illetve rámpán ki a kültéri sportpályákhoz. Egyszerű, tisztán és egyértelműen vezetett útvonalak. Előnye a tervnek az összenyitható tornacsarnok – bemelegítő terem kompozíció.

Építészet: kedvező megoldás az egységes tömegbe szervezett épület. Teljes tetőzete fogas (séd) kialakítású, észak felől bevilágított, ferde felületén napelemekkel borított. Ez a tetőforma a környék hajdani ipari építészetét idézi, a homlokzaton is markánsan megjelenik. A Bíráló Bizottság ezt az ipari architektúrára való ilyen közvetlen utalást egy sportcsarnok tekintetében tévedésnek tartja. A homlokzat fehérsége és a fegyelmezett nyílásrendszer bauhaus egyszerűségű. Az előcsarnok merőleges síkjának világába üdítően illeszkedik a galéria íves mellvédje.

Technikai megoldások: az épület szerkezetét jellemzi és az építést egyszerűsíti, hogy csak a középső épületrész van egy tömbként alápincézve. Ugyancsak egyszerűsítő szerkezeti megoldás az egyféle (vierendel tartós) lefedési móddal szerkesztett séd tető. Az összevont csarnokok azonos belmagassága is egyszerűsítés a tömegen, szerkezeten. A villamos energia termelés napelemekkel történő biztosítása, valamint a hőenergia talajszondás kinyerése a minimális költségtúllépést indokolja, és az épület üzemeltetése során rövid idő alatt megtérülő beruházás.

Sporttechnológia: az összenyitott tér nagy előnye a többcélú használatnak. A természetes megvilágítás kitűnő, egyenletes, fény-árnyjáték mentes megvilágítást ad. Az összenyitás után a gyakorlóterem hosszoldalán mobil lelátó is tervezhető. A külső pályák elhelyezése is megfelelő.

Tartószerkezet: vasbeton lemez alap, monolit vasbeton falak és pillérek, Vierendel tartók, ismétlődő félnyereg tetők jellemzik az épületet. Fegyelmezett, korrekt tervezés.

Költségek: az alapozást a tervező alulkalkulálta.

A tervezési programtól való eltérés 10 % alatt van (900 m2).

A pályaművet a Bíráló Bizottság szerkesztési és funkcionális értékei elismeréseként megvételben részesíti.