Növényi építészet - üveg az építészetben, építészeti üveg

Hogyan utalhat megjelenésében, sőt akár szerkezeti elemeiben egy ghánai vályogház egy kaktuszra? Darabos Anita DLA értekezésében a természetben található - növényi, állati, természeti - építémények elemzésével foglalkozik. Kutatása során a természeti analógiákat vizsgálja, s azok alkalmazhatóságát igazolja. 

Bevezetés

A természeti környezet megfigyelése, megismerése minden történelmi korban, társadalmi kultúrában fontos volt. A modern ember eltávolodása, elszakadása a természettől, törvényszerű volt, hiszen mindent újra akart alkotni, jobban akart csinálni. Az írásbeliség megjelenésével egy időben megjelentek a természet másolásáról szóló könyvek, írásművek, publikációk. Napjainkban is jelen vannak a különféle tudományos kiadványokban, melyek tanulmányozása nyújtott segítséget értekezésemhez. Növények – állatok – természet által alkotott természetes építmények napjainkban is jelen vannak, példaképnek tekinthetők. Megvalósult munkákban tanulmányozhatóak kiadványokban fellelhetők, melyek nagy segítséget nyújtottak az értekezésem elkészítésében.

A hagyományos lakóhelyek gyakran utalnak egy vidék geológiai felépítésére, mivel az emberek elsősorban a helyi nyersanyagokat használják fel. Ilyenformában, a kőben gazdag helyeken kőből emelnek épületeket, míg az agyagos területeken a vályogtéglával történő építkezés terjedt el. Ha a helyi nyersanyagok kevéssé alkalmasak az építkezésre, mert túl lazák és gyengék, mint a hegyvidék lösze (szél fújta por) – akkor barlanglakó életmód alakult ki.

A biológiai analógiák elemzése, működésük átvétele fontos számunkra nem csak a jól működő tárgyak, hanem a védelmet nyújtó építményeink esetében is.

A természeti analógiák mintájára történő szerkezettervezés egyik jelentős alakja már az ókorban ismert (i. e. I. században élt) neves építész, Marcus Vitruvius Pollo volt.

A „De architectura”című tanulmányában részletes elemzést és rajzokat készít az emberi arányokról. Leonardo da Vinci ezt később újraalkotta, és napjainkban már elsősorban az ő rajzai alapján ismerjük a témát. Ezért Leonardo a másik nagy alakja a természeti analógiák alapján készült mérnöki gondolkodásnak és alkotásnak.

Napjainkban ennek a gondolkodásmódnak a bölcsője Németországban van, ahol több nagyhírű egyetem is ezekre az alapokra helyezi építészeti oktatását.


Darabos Anita DLA

A teljes DLA értekezés ezen a linken olvasható el. 

Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kar
Breuer Marcell Doktori Iskola
Építőművész DLA képzés

Növényi építészet
Üveg az építészetben, építészeti üveg
DLA értekezés

Készítette:
Darabos Anita DLA

Témavezető:
Dr. P. Szűcs Julianna Csc habil PTE

Külső konzulens:
Dr. Szabó Krisztina PhD BCE Tájépítészeti Kar

2016