Nyílt levél a megyei kamarák vezetőinek

"Mivel a 456/2015. kormányrendelet visszavonására nem látni lehetőséget, elégséges volna annak kismértékű módosítása is: ismét valódi eljárássá téve, megteremteni a jogorvoslat lehetőségét." - írja Koós Miklós nyílt levelében. 

Kedves Kollégák,

a tervezett salátatörvény, mely gyakorlatilag érinti az összes fontos építőipari jogszabályunkat túl van a kamarai észrevételezésen, egyeztetés majd elfogadás előtt áll. A salátatörvény része a 456/2015. korm. rendelet módosítása is, amely a véleményezésre kiadott formában alkalmas arra, hogy a kamara azon tagjait, akik családi házakat terveznek, lehetetlen helyzetbe hozzon. Az elfogadásra ajánlott 456/2015-ös korm. rendelet szerint az engedélyezési eljárás mellett megjelenő egyszerű bejelentési eljárás mellőz mindenféle jogorvoslati lehetőséget és szakmaiságot.

Íme egy példa, a könnyebb érthetőség és a várható kockázatok megértéséért:

a tervező a tervezés során jóhiszeműen jár el, betartva minden előírást, HÉSZ rendelkezést, de olyan helyzet áll elő, amely pusztán a rendeletekből nem vezethető le, ezért - ahogy minden hasonló esetben - egyeztetést kezdeményez pl. főépítésszel, építési előadóval. Az utóbbiak esetében bár létrejöhet a konzultáció, de számos önkormányzatnál kifejezetten megtiltották az építéshatóságis munkatársaknak, hogy emlékeztetőt, jegyzőkönyvet felvegyenek, ilyet aláírjanak. Vagyis hiába az egyeztetés, ha ez nem kötelez semmire. Mivel a 456/2015 a tervtanácsok, főépítészek beleszólási jogát megvonta, így egy főépítésszel történő egyeztetés nem lesz elég, ha a HÉSZ kapcsán esetleges vita támadna később.

Mivel a tervezett jogszabály szerint egyszerűsített bejelentés esetén még az eddigieket sem kell beadni, csak egy megnyitott e-napló számot, így az építés hatóság már a tervlapok és iratok meglétét sem fogja ellenőrizni. Az e-naplóba egy kiviteli terv fog felkerülni. Ez alapján megépül az épület, amit egy szomszéd - akit nem értesítettek, hogy mellette mi fog épülni, és aki pl. hosszú ideig külföldön dolgozva - csak akkor veszi észre az épülő épületet, amikor hazajön. Úgy véli, hogy a HÉSZ-t nem megfelelően alkalmazták és szerinte emiatt a házat el kell bontani, de legalábbis kártérítésre tarthat igényt. Beperli az építtetőt. Az építtető nyilvánvalóan bevonja a tervezőt, felelősségre vonva őt, hogy miért úgy tervezte meg a házat, ahogy. A tervező máris egy sok tízmilliós kártérítési perben találja magát. Felmutathat akkor csak általa felvett emlékeztetőket, a felelősség rajta lesz.

Mindezt tetézi a kötelező tervezői művezetés intézményének a bevezetése, hiszen olyan felelősséget és kötelezettséget ró a tervezőre, ami eddig is szabályozott volt és mindezeket a felelős műszaki vezetőre és műszaki ellenőr felelősségi körébe utalta.

Számos kolléga már most jelezte, hogy nem tud, nem akar ilyen jellegű megbízást elfogadni, mert nem beláthatóak a következmények. Mivel a 456/2015 rendelet visszavonására nem látni lehetőséget, elégséges volna annak kismértékű módosítása is: ismét valódi eljárássá téve, megteremteni a jogorvoslat lehetőségét. A tervezéssel együtt jelentkező esetleges kockázatok nem egy megépült háznál, hanem már az előkészítő stádiumban tisztázhatóak legyenek. Úgy vélem ez szolgálná a tagság érdekeit is.

Ne felejtsük el, hogy a MÉK alapszabálya a 2.2.1  pontjában ez áll:

A Magyar Építész Kamara célja az építészeti tevékenységgel kapcsolatos érdekérvényesítés, melynek során az építészek érdekeinek hatékony képviseletére és védelmére törekszik.
Úgy vélem a 456/2015. korm. rendelet nem szolgálja a tagság érdekeit.


Kedves vezetőségi tagok,

gondoljatok azokra a kollégáitokra, akik a tervezett jogszabályváltozásokról jóformán semmit sem tudnak, de annak elfogadása esetén annak elszenvedő alanyaivá válnak. E tekintetben, ti most egy csapdában ültök úgy, hogy sokan talán ezt nem is érzékelitek.

• ha ugyanis a 456/2015-ös jogszabályt a véleményezésre küldött formában elfogadják, akkor a tagság joggal gondolhatja, hogy ez a megyei kamarák egyetértésével történt és az ebből származó bármely veszteségüket, hátrányukat nektek fogják tulajdonítani. Ki kell állnotok a tagságotok elé és elmondani, miért támogattatok egy olyan jogszabályt, amely a tagság érdekei ellen szól
• ha a megyei kamarák többsége nem értene egyet a tervezett jogszabállyal, de az elutasító véleményük ellenére a MÉK mégis ezt terjeszti fel elfogadásra, akkor az a véleményem szerint komoly hitelességi kérdést vethet fel.

Mivel már a 24-ik órában vagyunk, csak egyetlen eszköz áll rendelkezésre, mégpedig egy rendkívüli országos küldöttgyűlés mielőbbi összehívása, amely képes tisztázni, hogy mi a tagság valódi érdeke (és amelyet a kamarai alapszabály értelmében akár már 3 megyei elnök is kezdeményezhet). E küldöttgyűlés közvetlen felhatalmazást adhat arra, hogy milyen jogszabály képviselheti a tagság érdekeit.

Koós Miklós
É1-02-0124