Nyílt levél Lázár János miniszter részére
Tisztelt Miniszter Úr!
Mint a Nemzeti Hauszmann Terv társadalmi testületének tagjai fordulunk Önhöz a legutóbbi időszak kormányzati döntései miatt. Amikor Ön 2014 októberében felkért bennünket a testület munkájában való részvételre, nemcsak megtisztelőnek, de reményt keltőnek is éreztük azt, hogy egy ilyen – számos kiváló szakemberből álló – bizottság tagjaiként véleményt formálhatunk a budai vár és közvetve a fővárosunk hosszú távú jövőjét is érintő városfejlesztési–építészeti kérdésekben. Az Ön levele szerint a Kormány a Nemzeti Hauszmann Terv átfogó koncepciójának megalkotását szoros társadalmi és szakmai partnerségben kívánta kidolgozni és megvalósítani. Így azzal a tudattal fogadtuk el felkérést, hogy tudásunk és tapasztalatunk segítségével használható javaslatokat tehetünk. Akkor még úgy tűnt, hogy ezúttal – ellentétben a főváros, sőt az ország egészét érintő nagy kulturális projektek (Múzeumi Negyed, Liget projekt) korábbi gyakorlatával, – több érdekelt szakma képviselőinek részvételével lehetőség lesz a budai várral és várnegyeddel kapcsolatos elképzeléseknek még a döntések meghozatala előtti, érdemi megvitatására. Várakozásainkat alátámasztani látszottak az Ön szavai az első, 2014. novemberi testületi ülésen, miszerint semmilyen kérdés nem tekintendő tabunak, a két évtizedre tervezett munkákra vonatkozó döntésekre idő is van, mindenről lehet beszélni – beleértve például még a Magyar Tudományos Akadémia várnegyedben működő kutatóintézeteinek problémáját is.
A Kormány 2014 végén úgy döntött, több Hauszmann Alajos által tervezett, a II. világháború végén megsérült, majd a későbbi évtizedekben nyomtalanul lebontott épület és építmény gyorsütemű újraépítéséről, hogy arról korábban a testület nem folytathatott vitát. Pedig a mind a funkció, az építészeti stílus, a történelemszemlélet, mind az ésszerűség szempontjából, legalábbis kérdéses témát többen vitattuk.
Az azóta eltelt időszakban – bár a testület többször is ülésezett – valódi, érdemi alternatívákat is felvető városfejlesztési koncepciókról, fontos építészeti kérdéseket illető döntések előkészítéséhez nem kérték ki a testület véleményét. Teljesen sikertelennek bizonyult minden olyan kezdeményezésünk, hogy a Hauszmann Terv megvitatását a főváros hosszú távú fejlesztésének folyamatában, a tervezés alatt álló, nem minden elemükben indokolt és értelmes projektekkel összefüggésben végezhesse a testület. Az üléseken elsősorban csak tájékoztatást kaptunk az időközben meghozott kormányzati döntésekről, kiadott, és folyamatban lévő tervezési munkálatokról, valamint olyan szakkérdésekről, melyek a maguk helyén fontosak ugyan, azonban a fejlesztések valódi kérdéseit, a lehetséges döntési alternatívákat nem érintik.
Mind ez ideig türelmesen vártuk, hogy előbb-utóbb sor kerül majd egy átfogó fejlesztési program megvitatására, igazán fontos kérdések véleményezésére, azonban az eltelt egy év már bizonyítani látszik azt a sejtésünket, hogy szerepünk kizárólag a kommunikáció látszatát szolgálja. A legújabb kormányzati döntésekről – két minisztériumnak a várnegyedbe költöztetése – a társadalmi testület tagjai ismét csak a döntések meghozatala után, azok médiában történt közzététele nyomán szerezhettek tudomást. Ez végképp bizonyította azt, hogy a Testület véleménye a lényeges döntések meghozatala előtt még csak megfontolás végett sem kerül a döntéshozók elé. Pedig ezek a döntések nemcsak a budai vár sorsát, hanem Budapest városszerkezetét, közlekedését, területhasználatát is jelentősen befolyásolják. A döntéseket nemcsak megalapozatlannak tartjuk (nem szerepelnek pl. a városfejlesztési dokumentumokban, így a „Vár 25” nevet viselő várfejlesztési koncepcióban sem), hanem kifejezetten károsnak, mind a budai várnegyed lakóinak nyugodt élete, mind idegenforgalmi és kulturális szempontból.
Tiltakozunk az ilyen – a főváros jövőjét érintő – improvizatív döntések ellen, és magyarázatot kérünk arra, miért maradnak el a szakmai-társadalmi viták ilyen jelentős határozatok meghozatala előtt.
Budapest 2015. november 29.
A Nemzeti Hauszmann Terv társadalmi testületének tagjai:
Csomay Zsófia építész
Lővei Pál művészettörténész
Schneller István építész-urbanista