Nyitnak a szegedi építészek

A Csongrád Megyei Építészkamara nemrég arra, vállalkozott, hogy nem hagyván a helyi szakma képviselőin a válság keserűségének jeleit eluralkodni, ismeretterjesztő munkába kezd. Miközben saját elméjét is tudatosan pallérozza, folyamatos tájékoztatást ad a potenciális megrendelőknek, általában az érdeklődőknek arról, hogy milyen hivatás is az építészé. A szegedi TiszapART Televízióban két beszélgetés sorozatot is láthattak, láthatnak a nézők e témában.

Privát szentély, pallérozó ismeretterjesztés

Az építészek legtöbbje jó ideje a kivárás állapotában él, gazdasági recessziónak, torz pályázati szisztémáknak kiszolgáltatva. A szakma képviselőinek egy része a lobbizás dzsungelében utat törve morzsolja föl energiáit, másik fele engedelmesen farag széklábat a divat diktálta falanszterben, a harmadik keserű enerváltságban esetleg hátat fordít a szakmának és menedzser lesz, vagy ilyen-olyan ügynök akár.

Kézenfekvő reakciók ezek a világ újabb újrafelosztásának idején, amikor a harc üzleti kontingensekért, komplett gazdasági szférák birtoklásáért folyik. Az építész szakma, ha nem vigyáz, elveszti azt a társadalmi szerepét, hogy a települések arculatának felelős alakítója legyen. A köztudatban a hazai építész afféle fölösleges pénznyelő automatának számít lassan, hiszen szellemi produktuma a megrendelő léptékével alig mérhető. (Sőt, sajnos az akadékoskodó szerepét is magára húzza, hiszen az ő figyelő szeme nélkül a privát dilettantizmus szabadabban garázdálkodhat.) Szellemi produktuma nem igazán mérhető, szemben a mindenkori kivitelező teljesítményével, melynek ára kézzelfogható anyagokban: betonban, acélban és az elvégzett fizikai munka bérében könnyebben realizálható.

Válság van. A sajtó unásig ismételgeti, hogy az építőipar és vele együtt az építésztervezés ügye mára komolyan megfeneklett. A válság, pedig nem csak egzisztenciális veszélyt jelent általában, de mindig megárt a szakma szellemi jelenlétének is. Így van ez az építészet esetében is, és ez azért veszélyes, mert a szellemi elfáradás, elfásulás a jövőbeli jelenlétet is veszélyeztetheti. A bölcs ember, ha bezárják, ha vegetálásra kényszerül, akkor is próbálja hasznosan, önépítően tölteni az idejét. Ez még a börtönben is így történik, ahol szellemi és fizikai tornát végez az, aki bízik a szabadulásban, ezért állóképességét meg kívánja tartani.

A Csongrád Megyei Építészkamara nemrég arra, vállalkozott, hogy nem hagyván a helyi szakma képviselőin a válság keserűségének jeleit eluralkodni, ismeretterjesztő munkába kezd. Miközben saját elméjét is tudatosan pallérozza, folyamatos tájékoztatást ad a potenciális megrendelőknek, általában az érdeklődőknek arról, hogy milyen hivatás is az építészé. A szegedi TiszapART Televízióban két beszélgetés sorozatot is láthattak, láthatnak a nézők e témában. Az APSZIS című portré-sorozatban a szakma helyi képviselői vállalták, hogy munkájukról beszélnek, hogy beengedik a nézőt saját szakmai szentélyükbe. A KERENGŐ című beszélgetéssorozatban pedig más szakmák szellemi képviselőivel „mérkőznek”az építészek . A művészekkel, történészekkel, természettudóssal való beszélgetés során megmutatván, hogy az építésznek nem csak a mérnöki alkotómunkában kell profinak lenni, de a kultúrában való jártasságban és a komplex gondolkodásban sem árt topon lenni.

Az említett televíziós műsorok célja: katalizálni a felismerést, miszerint: az adott helyen megépült ház arcának környezetbe való illeszkedése, a mindenkori utcakép, város-és falukép alakítása építész és építtető közös ügye és felelőssége.

Pacsika Emília
a műsorok szerkesztőriportere

 

1. téma: A SZEGEDI LÉZERKÖZPONT ÉS TUDÁSPARK ÉPÍTÉSZETI KÉRDÉSEI  (adásban volt március 24-30-ig)    Beszélgetőpartnerek: Dr. Szabó Gábor, az SZTE rektora és – Kamaránk képviseletében – Palánkai Tibor, Ybl-díjas építész. Miért szép?: a vásárhelyi Ginkgo Hotel 

2. téma: A HELYI ÖRÖKSÉGVÉDELEM AKTUÁLIS KÉRDÉSEI (adásban volt: április 7-13-ig) Beszélgetőpartnerek: Sz. Fehér Éva, Szeged város főépítésze és – Kamaránk képviseletében – Pap Ádám építész, településtervező. Miért szép?: a szegedi Art Hotel

3. téma: KLEBELSBERG ÉS AZ ÉPÍTÉSZET (adásban volt: április 21-27-ig) Beszélgetőpartnerek: Dr. T. Molnár Gizella művelődéstörténész és – Kamaránk képviseletében – Kiss Lajos építész, Palóczi-díjas településtervező, volt állami főépítész. Miért szép?: a szegedi Tiszavirág Hotel 

4. téma: A SZECESSZIÓ ÖLELÉSÉBEN (adásban volt: május 20-25-ig) Beszélgetőpartnerek: Dr. Apró Ferenc művelődéstörténész és – Kamaránk képviseletében – Vesmás Péter, Ybl-díjas építész. Miért szép?: a szegedi Zászló utcai új társasház 

5. téma: AZ ÉPÍTÉSZET ÉS A TÁRSMŰVÉSZETEK (adásban volt: június 2-8-ig) Beszélgetőpartnerek: Szuromi Pál (†) művészeti szakíró és – Kamaránk képviseletében – Szögi László építész, színdinamikai szakmérnök. Miért szép?: az újszegedi felsőtiszaparti iskola bővítése

6. téma: MODERN, POSZTMODERN? (adásban volt június 16-22-ig) Beszélgetőpartnerek: Balog József újságíró, a MASZK elnöke és – Kamaránk képviseletében – Balogh László építész. Miért szép?: a vásárhelyi új promenád